Gyorsabban olvasni vagy mélyebben érteni?

Hogyan lehet növelni olvasási sebességünket úgy, hogy közben a szövegértésen is javítunk? Könnyen, játékosan - legalábbis egy gyorsolvasási tréningen, ahol meg kell/ lehet tanulni néhány rossz szokás leküzdését és néhány jó módszer elsajátítását.

A leggyakoribb rossz szokások

Melyek ezek a rossz szokások? Az első, és leggyakoribb leküzdendő beidegződés az ún. szubvokalizáció. Ez magyarul annyit jelent, hogy sokan vannak, akik olvasás közben magukban mondják a szöveget, amit a szemükkel látnak. Ez a szokás azért levetkőzendő, mert a maximális olvasási sebesség felső határát a maximális beszélési sebességhez állítja. Vagyis olvasni is olyan gyorsan tudunk majd, ahogy beszélni szoktunk, amikor hadarunk.

A másik gyakorta berögződött szokás az ún. regresszió. A regressziónak két fajtája van: az akaratlagos és az akaratlan. Az akaratlagos regresszió az, amikor a szöveg jobb megértése érdekében tudatosan visszaugrunk a szövegben, hogy jobban megértsük azt. Ezzel semmi gond: értelmezésre, morfondírozásra minden információ-feldolgozási folyamatban szükségünk lehet.

Az akaratlan regresszió sokkal alattomosabb módon gátol a gyorsolvasásban. A legtöbb olvasóval megtörténik, bár észre sem veszi. Mi is tehát az akaratlan regresszió? Akaratlan regresszióról akkor beszélünk, amikor a szemünk követi egy sorban a szöveget, majd 5-6 szó után visszaugrik, ismét elolvassa az öt szót, majd megint visszaugrik. Ennek fő oka az lehet, hogy úgy érezzük, hogy valami fontos információt elvesztettünk. A legtöbb esetben azonban csak egyszerűen az olvasási tempónk olyan lassú, hogy teret enged az elkalandozásra. Fontos tudni, hogy agyunkkal, körülbelül 600-800 szó/percnek megfelelő sebességgel gondolkozunk. Ha ennél lényegesen lassabban juttatunk olvasás közben információt az agyunkba, akkor az agynak szabad teret adunk a gondolkozásra, ez hátráltat az olvasásban.

A harmadik leküzdendő rossz szokás az ún. helytelen fixáció. Mit értsünk ezen? Nagyjából annyit, hogy szemünk úgy pásztázza a szövegeket, hogy minden szó felett megáll egy pillanatra. Egy szóra fixál. Ez azért probléma, mert ahány szó, annyi fixáció. Ha a szemünk egyszerre több szóra, egy szócsoportra fixál, akkor kevesebbszer áll meg olvasás közben, s ezzel máris növelhető az olvasás sebessége. S itt már lényegében, át is tértünk azoknak a jó olvasási hatékonyságot növelő módszereknek az ismertetésére, amelyeket egy kétnapos tréningen el lehet sajátítani.

A leghasznosabb gyorsolvasási módszerek

Az első, rövid idő alatt elsajátítandó készség, a szócsoportok képzésével történő olvasás. Ennek lényege, hogy a szavakat nem egyenként, hanem logikai egységekbe rendezve, csoportonként olvassuk ki. Ebben segít a szöveg központozása és általános tájékozottságunk is. Például azt, hogy "a tó partján" egy rápillantásra is olvashatjuk, mivel olyan fogalomról van szó, amelyről már nagyon sokat hallottunk és olvastunk.

A másik módszer, melyet érdemes használnunk, már nem az olvasási sebességre hat csak, hanem a szöveg értelmezésében, s ez által a szövegbe zárt információ felfogásában, sőt megtanulásában, van segítségünkre. Ez a módszer, az ún. kontextus-kulcs megtalálása. A kontextus-kulcs a szövegnek egy olyan egysége, melynek segítségével a legközelebb kerülhet az olvasó a szöveg írójának fő "üzenetéhez". A kulcs lehet egy különösen jól eltalált szó, egy fontos kifejezés, egy írásjel, egy logikus érvelés, egy kiemelés, egy fejezetcím, vagy akár egy ábra is. A lényeg az, hogy a kulcs utal a szerző mondandójának lényegére.

A harmadik készség, amely nélkül szinte lehetetlen gyorsolvasás segítségével tanulni, az a koncentráció. Nagyon fontos, hogy olvasásunkhoz nyugodt, csendes helyet válasszunk. A multi tasking itt kifejezetten tiltott. Ez persze azt is jelenti, hogy olvasásunknak egy-egy napban jó helyet kell találnunk: mind időben, mind térben.

Természetesen az általam eddig leírt technikák nem takarják egy ilyen tréningen elsajátítható valamennyi készséget. S tudom, sokakban az a kétely is megfogalmazódik, hogy honnan tudhatjuk, hogy a két nap gyakorlatozás után valóban hatékonyabban olvasunk-e.

Az eredményesség mérhető

Mindazok számára, akik szeretnek hatékonyan elsajátítani különböző módszereket, s szeretik, ha előrehaladásuk számokban is kifejezhető, jó hírem van. A gyorsolvasási képesség mérhető, sőt egy mutatóban ki is fejezhető. Mit és hogyan vesznek figyelembe a mutató megalkotásakor? Két tényezőt.

Az egyik könnyen számszerűsíthető tényező az, hogy egy perc alatt hány szót olvasunk el. A másik, már valamivel nehezebben megfogható, de reális eredményt ad. Ez az érték azt írja le, hogy mennyit értünk a szövegből. Egy-egy ismeretlen szöveg után, melyet a tréning bizonyos pontjain elolvasnak a résztvevők, mindig van egy feleletválasztós teszt. A tesztben 10 kérdés szerepel. Az tud a kérdésekre helyes válaszokat adni, aki meg is értette, amit olvasott. Aki 10-ből 10 kérdésre választ helyes feleltet, az 100 százalékosan érti a szöveget. Aki például 8 kérdésnél választ jól, az 80 százalékos szövegértésig jutott. A mutató kiszámítása úgy történik, hogy a szó/ perc értéket (Pl. 350) megszorozzák azzal a százalékos értékkel (illetve annak 100-ad részével, példánkban 0,8-cal), amit a tesztben elért a tréningen résztvevő. Példánknál maradva (350 szó/ perc, 80 százalékos szövegértés) a számítás, amivel a mutatót kapjuk így néz ki: 350 X 0,8 = 280.

Kinek hasznos a gyorsolvasási készség fejlesztése?

Amint már utaltam rá, a gyorsolvasás nem önmagában hasznos. Szépirodalmat, például nem olvasnék így. A gyorsolvasás azoknak nagyon jó technika, akik rövid idő alatt, sok szakmai információt kénytelenek földolgozni. Azoknak javaslok elvégezni egy gyorsolvasási tréninget, akik szakmai továbbképzés előtt állnak. A gyorsolvasás megtanulásába fektetett idő aránytalanul kicsiny ahhoz képest, amennyit a gyorsolvasási készség kialakulása után, a szakmai ismeretek tanulásánál meg lehet takarítani.

És még valami. Talán az előbbiekből is kiderült, de szeretném hangsúlyozni: a tréning során a legtöbb résztvevő szövegértési képessége is javul. Természetesen, ebben a cikkben nem írhattam le minden módszert, amelyet a jó információgyűjtéshez, az értő olvasáshoz egy tréningen tanultam. De nyugodt lélekkel állíthatom, mert megtapasztaltam, hogy a tréner tarsolyában számos olyan technika volt, mellyel egy-egy szöveg hatékony feldolgozása érhető el. S ki ne szeretne rövidebb idő alatt több tudásra szert tenni?