Ha kártyázom egy robottal, ki tudja mondani, hogy UNO?

A Funside School az első délutáni és nyári táboroztató iskola, amely angol nyelvi, informatikai és robotikaképzést ad. A tananyag elsajátítása mellett a gyerekek céges látogatásokat tesznek, augusztusban az egyik legnagyobb ipari robotgyártó, a KUKA robotjait próbálhatták ki. Tesztelték a többcsuklós robotkar ellenállását és smartpadekkel maguk vezérelhettek robotokat.

„Elsődleges szempontunk, hogy valós példákon keresztül mutassuk be a gyerekeknek, mi mindenre használható a digitális szaktudás napjainkban. A KUKA Hungáriánál tett látogatásunk során első kézből láthatták, hogyan működik egy ipari robot, és mit csinál egy robot fejlesztője, tesztelője. Az ilyen élmények kifejezetten motiválóan hatnak a fiatalokra, különösen azokra, akik már eleve érdeklődnek a technológia iránt” - mondta Kittka András, a Funside School alapítója.

A tanulók kérdeztek a KUKA szakembereitől

Miért vannak üvegcellába zárva egyes robotok?

A hagyományos ipari robotok csak zárt térben dolgozhatnak (legyen ez üvegcella, fémkerítés vagy fénysorompó), hiszen nem érzékelik, ha a munkaterületükre bekerül bármilyen tárgy vagy személy, így balesetveszélyes helyzet állhat elő. Ez ellen az adott cella véd meg, ha kinyílik az ajtaja vagy belépnek a fénysorompónál, úgy a robot vészstoppal automatikusan leáll. Szenzorokkal különböző zónákat lehet kialakítani, így ahogy csökken a távolság ember és robot között, úgy lassul, majd végül leáll a gép.

A kollaboratív ipari robotok (KUKA LBR iiwa) és a mobil robotok (KUKA KMP) alkalmasak arra, hogy közvetlenül ember mellett dolgozzanak. A csuklókba épített szenzorokkal érzékelik, ha nem oda illő tárgy kerül a munkaterületükre és leállnak. A hagyományos ipari robotoknak nincsenek szenzorai.

Ha kártyázom egy robottal, ki tudja mondani, hogy UNO, amikor már csak egy kártyája maradt?

Nem. Az ipari robotok az emberek munkáját, a gyártási folyamatokat, az anyagmozgatásokat és a precíziós munkákat támogatják, szemben a humanoid robotokkal, amelyek egészségügyi, kényelmi vagy együttműködési funkciókkal segítik az embereket.

Miért KUKA a KUKA?

A ma is használatos „kuka” szavunk eredete a német KUKA cégnévhez kapcsolható, amely az alapítók, Johann Josef Keller és Jakob Knappich nevéből és a cég augsburgi székhelyének nevéből alkotott szóösszetétel (Keller und Knappich Augsburg - KUKA). Az egykor acetiléngyártással foglalkozó KUKA az 1920-as években a Mercedesszel közösen építette meg az első olyan szemetesautót, amelyen a forgódob már automatizáltan tömörítette a szemetet. A kifejezést a magyar köznyelv is átvette az utcákon futó, logózott „KUKA-s autók” nyomán.

Alapvetően precízek a robotok?

A robotok hosszú tesztelési folyamaton mennek végig, mielőtt bevonnák őket a munkafolyamatokba. A precíziós beállításokat és teszteket követően már egy világbajnok asztaliteniszezővel is felveszik a versenyt.

Persze azt is kérdezhetnénk, hogy a robotok nem veszik-e el végül az emberek munkáját? A szakemberek egyetértenek abban, hogy a robottechnológia terjedésével a gépek elsősorban olyan feladatokat fognak átvenni az emberektől, amelyek könnyen automatizálhatók, vagy meghaladják az emberi fizikai kapacitást. Ezáltal tehermentesítik a dolgozókat, akik így az értékteremtő, kreatív vagy épp stratégiai feladatokra tudnak koncentrálni. „A robotok elterjedése nemcsak pozíciók megszűnését, hanem új munkakörök születését is eredményezi. A digitális szakmai ismeretekre tehát a jövőben is nagy szükség lesz, és az egyre speciálisabb technológiai területeken való képzettség kerül előtérbe. A KUKA-nál továbbra is emberek dolgoznak a gépeken, az új fejlesztéseinkkel pedig azt szeretnék elérni, hogy a gépek meghibásodása is elkerülhető legyen” - mondta Schieder Gábor, a KUKA Hungária szoftvertesztelési csapatvezetője.

A tanulók jártak az Evosoft szoftverfejlesztő cégnél is. Ipari zenegéppel és más játékokkal foglalkozva ismerkedtek a szoftverfejlesztők munkájával. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának közreműködésével a tábori csoportok hetente változó szakmai programokon vettek részt. BME projekt a digitális homokozó is, amely élő tér- és mozgásérzékelő szenzorokkal és a gyerekek kézfelületével szimulálható természeti jelenségekkel színesíti a földrajzoktatást. Egy másik alkalommal a gyerekek kipróbálták a Harry Potter KANO varázspálcáját, amellyel a kódolás alapjait sajátíthatják el. A LEGO robotépítésén a szülőket is részt vettek. A játékos informatika órán a gyerekekkel közösen építették meg Vernie-t, a programozható robotot.

„A Funside táboraiban és délutáni képzésein egyszerre valósul meg a szakmai tudástranszfer és a szabadidős szórakozás. A gyerekek nem kötött, száraz előadássorozaton vesznek részt, hanem aktívan és szórakozva töltik a szabadidejüket, közben pedig olyan digitális készségeket szereznek, illetve fejlesztenek, amelyekből később igazán sokat profitálhatnak. Ez egy hosszú távú befektetés a jövőjükbe, rövidtávon pedig könnyed közösségi időtöltést jelent” - emelte ki Kittka András.