Hét munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos tévhit

1. A munkaidő nyilvántartás vezetése a munkavállaló feladata

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 140/A.§-a világosan és egyértelműen kimondja, hogy a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaidejével kapcsolatos adatokat a munkáltató köteles nyilvántartani.

A munkáltató rendelkezhet akként, hogy minden munkavállaló köteles maga vezetni a munkaidejével kapcsolatos adatokat, azonban egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartás vezetésével kapcsolatos mulasztás, illetve hiányosság a munkáltató felelőssége lesz.

2. A munkaidő-nyilvántartást a munkáltató székhelyén kell tartani

A munkaidő-nyilvántartás hollétével kapcsolatosan az Mt. nem határoz meg semmilyen kötelezettséget a munkáltató részére, ugyanakkor a munkaügyi hatóság által kialakított gyakorlat szerint a munkaidő nyilvántartást a munkavégzés helyén kell tartani, és egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során be kell tudni mutatni az eljáró munkaügyi felügyelőknek.

A munkaidő a munkanapokhoz, és a munkahelyhez szorosan kötődő információ, mely változhat, ezért - a munkaügyi hatóság álláspontja szerint - nem tekinthető hitelesnek az olyan jelenlét ív (munkaidő nyilvántartás), melyet a tényleges munkavégzés helyétől távol eső helyen vezetnek.

3. Munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartásban szereplő adatokat nem hasonlítják össze más nyilvántartásokban szereplő adatokkal

Munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartáson szereplő adatokat rendszerint összehasonlítják egyéb nyilvántartások adataival, a hitelesség eldöntése végett. Általában a munkaidő beosztás, a szabadság nyilvántartás, valamint az egyéni bérelszámolásokon szereplő adatok kerülnek egybevetésre, ugyanakkor az sem ritka, hogy egyéb, nem munkaügyi nyilvántartásokkal kerül összehasonlításra a munkaidő nyilvántartás. Ilyen lehet például a vagyonvédelemben az őrnapló, eseménynapló, kulcsátvételi napló, vendéglátásban a standolási napló, takarítási napló, kereskedelemben HACCP nyilvántartások, pénztárjelentések, szállítóiparban menetlevél, menetíró lapok, stb.

4. Elegendő, ha a munkaidő-nyilvántartás a napi ledolgozott munkaórák számát tartalmazza

Az Mt. 140/A.§ (3) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató által vezetett munkaidő nyilvántartásnak olyannak kell lennie, melyből a napi munka megkezdésének, illetve befejezésének időpontja egyértelműen megállapítható. A szabályozás szövegéből következik, hogy például az építőipari munkahelyeken használt ún. faléz nem felel meg az elvárásoknak, hiszen az a munka kezdő, illetve befejező időpontját nem rögzíti, csak a ledolgozott munkaórák számát.

5. A munkaidő nyilvántartást nap végén kell kitölteni

A munkaidő nyilvántartására szolgáló jelenléti ív a bérszámfejtés alapbizonylata. Alapvető követelmény a vezetésével szemben, hogy azt eseményszerűen és naprakészen vezesse a munkáltató. Az arra történő bejegyzést a tényleges napi munka megkezdésekor és annak befejezésekor kell megtenni.

6. Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók tekintetében nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Amtv.) 11. §-a tételesen felsorolja azokat az Mt.-beli jogszabályhelyeket, melyeket az AM könyvvel történő foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.

A munkaidő nyilvántartás vezetéséről az Mt. 140/A. §-a rendelkezik, mely nem szerepel a "kivett" jogszabályhelyek között, tehát nem megfelelő akkor a munkáltató eljárása, ha csak az Amtv. 6.§ (8) bekezdésében meghatározott nyilvántartási kötelezettségének tesz eleget, és csak a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét tartja nyilván.

Vagyis az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók tekintetében - a munkaügyi hatóság álláspontja szerint - munkaidő nyilvántartás vezetése kötelező, de nem a munkaidő pihenőidő szabályok miatt, hanem a minimálbérrel (!) kapcsolatos szabályok ellenőrizhetősége végett.

7. Gépjárművezetőknél nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni, ha a menetlevél tartalmazza az indulás, érkezés időpontját

Tekintettel arra, hogy az Mt. a munkaidő nyilvántartások kapcsán - az írásbeliségen kívül - formai kötöttséget nem határoz meg, sokan úgy hiszik, hogy ha a gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál a menetlevél az indulás, érkezés időpontját tartalmazza, akkor a foglalkoztató eleget tett nyilvántartási kötelezettségének.

Ezzel összefüggésben fontos felhívni a figyelmet az Mt. 117.§ (1) bek. a) pontjában foglaltakra, mely kimondja, hogy a munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől, annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát.

Vagyis a tevékenység jellegéből adódóan a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát a menetlevél nem tartalmazza, ezáltal hiteles munkaidő nyilvántartásnak elfogadni nem lehet!

Hilltop Consulting Bt.
www.munkaugyi-szakerto.hu