Hiány van munkavállalóból, és aki van, az is elégedetlen

A munkaerőhiány lassan lebénít egész gazdasági szektorokat. Régi dogmák dőlnek meg, és olyan új attitűdöket, viselkedési módokat kell vállalatvezetőknek kialakítaniuk, amelyek alkalmazkodnak az egyre szűkülő emberi erőforrás lehetőségéhez.

Gond van a demográfiaival

Ma már nemzetközi kutatások alapján adatokkal alátámaszthatóan bizonyított, hogy a magyar munkavállaló egyre tudatosabbá vált, és azzal is tisztában van, hogy őt a legnehezebb ma megtalálni- kezdte az előadását Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője, aki a magyar piac mellett a cseh és a romániai működést is irányítja, és ezáltal onnan is szerez információt. „A magyar munkavállalók kétharmada úgy gondolja, hogy ha elveszíti a munkáját, akkor 6 hónapon belül talál másikat”. Ez elég nagy önbizalmat tükröz.

De, nem is alaptalanul, hiszen elég a statisztikára pillantani, hogy lássuk, a munkavállalók állnak nyerésre a munkapiac alkufolyamatában. Ma idehaza 4,4 millió munkavállalási korú személy él, akik közül idén (az 1955-ös kohorszról van szó)108 ezer fő megy nyugdíjba. Míg a 18 éves csupán 94 ezer fős csoport. Évről-évre jobban nő a távolság a belépők és a kilépők száma között.

De, az aktív korúak foglalkoztatási rátája is idehaza a legalacsonyabb, régiós szinten is. Míg nálunk most 70 százalékos ez az arány, addig a hozzánk gazdasági struktúrában nagyon hasonló Csehországban ez 77%-os. Hol van ez a 7 százalék a hazai piacról? - tette fel a kérdést az ügyvezető.

A kkv szekort ki kell fehéríteni

Ha az országon belüli folyamatokat szemléljük, még jobban látszik, hogy közel 5-9 százalék hiányzik a munkaképes korú lakosság munkacélú tevékenységéből. És sajnos az is kimutatható, hogy ez - országos szinten - 600 ezer fős tömeg hol is van. A kkv-világ szürke/fekete zónájában. Feketén, vagy minimálbérre bejelentve, kiszolgáltatva. Baja Sándor szerint ma, amikor az államnak minden lehetősége megvan a munkakörülmények ellenőrzésére, és szankcionálására, ha nem a 21. századnak megfelelő történéseket detektálnak, határozottabban fel kellene lépnie ez ellen a működésmód ellen. „Aki nem bírja a tevékenységével kigazdálkodni a normális mértékű, teljesen legális bért, annak azt tanácsolom, hogy hagyja abba a tevékenységét. Az embereit fel fogja venni olyan, aki meg tudja a számukra adni azt a biztonságot, amire szükségük van”. Ezt a gyakorlatot mutatja az a szám is, amely szerint 400 ezer fős tömeg dolgozik ma Magyarországon minimálbéréért. A két csoport együtt egymillió fő!

Baja Sándor: Idehaza rossz a munkaszervezés. Alacsony fizetésért várnak el sokan, sokat.Rabszolgavilág működtetését be kell fejezni!

A mennyiségről mindenképp a minőségre, a megtartásra kell átállnia a céges gondolkodásnak. Az elismerések, a fejlesztési lehetőségek biztosítása, a juttatások emelése és a munkának a magánélettel való egyensúlyba rendezése segít, de a jelenlegi helyzettel sem árt tisztában lenni. Egy felmérés szerint a megkérdezett munkavállalók 23 százaléka 1 éven belül váltott. És az ő 34 százalékuk, ha lenne lehetősége, ismét váltana. Ami Magyarországon maradásra ösztönöz, az a bér, ami pedig elzavar, az a munkahelyi légkör.

Baja Sándor szerint nagyon lassú a hazai bérnövekedés menete. „Miért keres Ausztriában ugyanaz a targoncás anyagmozgató minimum 30 százalékkal többet? Mert idehaza rossz a munkaszervezés. Alacsony fizetésért várnak el sokan, sokat. Ugyanakkor a fizetésekből a fogyasztási felmérések alapján éppen, hogy csak a lakhatást, az étkezést és minimális szinten a ruházkodást lehet állni. Ez rabszolgavilág, aminek az építését abba kellene hagyni”.

A hazai autóipari multik HR-einek negyedénél nincs belső adatbázis!

A HR egyik leglátványosabb tevékenysége a kiválasztás. Ma, ezen a területen a folyamatok úgy néznek ki, hogy kb. 77 százaléka a jelölteknek passzív álláskereső, tehát meg kell tudni keresni, és meg is kell szólítani a munkát egyébként nem kutató személyeket. Ehhez van egy sor eszköz, de sok helyen a nyomát sem látni ezeknek. Baja Sándor szerint a mostanában leginkább munkaerőigényes szegmensként megmutatkozó, autóipari üzemek közel 20 százaléka nem működtet belső ajánló rendszert. Harminc százalékának meg még belső adatbázisa sincs a jelentkezőkből.

Az employer branding fontos ügy, mert ha jól írnak meg egy álláshirdetést, akkor kétszer annyian jelentkeznek rá, de tudni kell azt is, ha rossz a reputációja egy cégnek, akkor 50 százaléka a jelölteknek nem hajlandó odamenni még egy interjúra sem. „A szakemberek ma sikeres, motivált vezetőkkel szeretnek együtt dolgozni, aminek olcsó, és működő marketing felülete lehetne például a Linkedin. Ha a vezetők készítenének saját oldalt” - az ügyvezető tapasztalata szerint.

Azt, hogy egy cég milyen irányban változzon, szintén egy felméréssel alátámasztott vélemény segíti: „Az embereknek a legfontosabb a mai Magyarországon a megfelelő mértékű, és minőségű jövedelem. Majd a második a munkahely földrajzi megközelíthetősége. Harmadjára pedig a diverzitás az, ami fontos. Főleg a fiataloknak. Lehetünk xenofóbok, rasszisták, de a fiatalok nem azok” - mondott egy nagyonis elgondolkodtató zárszót Baja Sándor.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Hiány van munkavállalóból, és aki van, az is elégedetlen
2. oldal - Hiány és elégedetlenség tapasztalható minden területen!