Hogyan alakítsunk ki ergonomikus környezetet munkavállalóink számára?

Miért fontos a munkahelyi ergonómia?

A munkakörnyezet ergonomikus kialakítására elsődlegesen azért érdemes törekednünk, mert ezzel egyfelől elejét vehetjük az irodai munkával összefüggő egészségügyi problémáknak, másfelől pedig javíthatjuk a munkavállalók teljesítményét.

Az ergonomikus irodai bútorok és berendezések használata elősegítheti a kényelmesebb munkavégzést, csökkentheti a munkahelyi sérülések előfordulásának kockázatát, valamint segíthet megelőzni az olyan krónikus egészségügyi problémák előfordulását, mint például a szemfáradtság, a helytelen kéztartás miatt kialakuló kéztőalagút-szindróma, a nyak-, hát- vagy derékfájás, illetve az egyéb ízületi panaszok.

Mindezek következtében a munkavégzés körülményei nem csupán a dolgozói hatékonyságot, produktivitást növelhetik, hanem a munkavállalók elégedettségét és a munkahelyi morált is. Az ergonomikus irodai környezet biztosításával – a nyilvánvaló pozitív hatásain túl – azt az üzenetet is közvetíthetjük az alkalmazottak felé, hogy odafigyelünk az egészségükre és jóllétükre, ami növeli a cég iránti bizalmat és elköteleződést.

Jogszabályi előírások is vonatkoznak a munkakörnyezet kialakítására

A képernyő előtti munkavégzés feltételeit Magyarországon az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szabályozza. Ebben a képernyőre, a billentyűzetre, illetve az irodai bútorokra vonatkozó részeken túl többek között a térkövetelményeket, a megvilágítást, a zajszintet, vagy az iroda klímáját érintő előírások is megtalálhatóak. A rendelet ugyanakkor csupán a munkahely kialakításának minimális követelményeit határozza meg, így az optimális munkakörülmények megteremtése érdekében a rendeletben leírtakon túl érdemes akár további lépéseket is tennünk.

Az ergonomikus iroda összetevői

Az irodai ergonómia kialakításához az ideális testpozíciót biztosító berendezési tárgyak, eszközök meglététől a fény- és zajszint optimalizálásáig több szempontnak is érvényesülnie kell, amelyek együttesen biztosítják a zavartalan munkavégzést. De nézzük részletesebben, hogy melyek a megfelelően kialakított munkakörnyezet elmaradhatatlan összetevői!

Ergonomikus székek

Az ergonomikus székek tervezése során a gyártók elsődlegesen az emberi test anatómiai és biomechanikai tulajdonságait veszik alapul, aminek köszönhetően ezen termékek megfelelő támaszt nyújtanak a lábaknak, a fenéknek, , a gerincnek és a deréknak, így csökkentve a helytelen testtartásból adódó problémák kialakulásának kockázatát. A stabil vázszerkezet mellett az ülőfelület párnázata vagy hálója, illetve bizonyos modelleknél a háttámla légáteresztő kialakítása is hozzájárul a komfortérzet fenntartásához, akár huzamosabb ülőmunka esetén is.

Az ergonomikus székek további előnye, hogy az ülésmagasságtól a háttámla dőlésszögén át a karfák magasságáig sokféle beállítási lehetőséget kínálnak, így minden munkavállaló számára maximális kényelmet biztosítanak.

Ergonomikus asztalok

Munka közben a megfelelő testtartás biztosításához a székek mellett az ergonomikus munkaasztalok is hozzájárulnak. Ezek közül is a legjobb választást az állítható magasságú változatok jelentik: ezek ugyanis nemcsak azt teszik lehetővé a munkavállalók számára, hogy a testmagasságukhoz igazítsák a munkaállomásukat, hanem akár azt is, hogy – a munkanap során alkalmanként vagy akár időszakosan – állva dolgozzanak, ami segíthet csökkenteni az ülőmunka által okozott egészségügyi kockázatokat.

A monitor, a billentyűzet és az egér beállítása, elhelyezése

A számítógép perifériáinak megfelelő beállítása és elhelyezése kulcsfontosságú az olyan egészségügyi problémák megelőzése érdekében, mint a kéz- és csuklófájdalmak vagy a szemet érintő problémák, például a szem kiszáradása vagy a szemfáradtság.

A monitort optimálisan 50-70 centiméterre ajánlott elhelyezni a szemtől, a magasságát pedig úgy beállítani, hogy a teteje nagyjából 15-20 fokkal legyen a szemmagasság alatt. Tanácsos továbbá a monitort középre elhelyezni az asztalon – ha ugyanis oldalt van, a nyakunk könnyen elfáradhat a folyamatos jobbra-balra mozgatásban.

A billentyűzet és az egér helyzetét elsősorban az asztal magasságának megfelelő beállításával optimalizálhatjuk. Fontos, hogy munkavégzés közben az alkarunk helyzete a billentyűzethez képest vízszintes legyen, anélkül, hogy a csuklónk felemelkedne az asztalról. Az egér kényelmesebb használatához hozzájárulhat egy csuklótámasztó párna, de a hagyományos egerek helyett akár ergonomikus kialakítású vertikális egereket is beszerezhetünk.

Klíma, világítás és zajszint az irodában

A nem megfelelő hűtés-fűtés és szellőztetés hatására a dolgozók egészségi állapota, illetve munkateljesítménye is csökkenhet, éppen ezért az iroda kialakításakor a klimatikus tényezőkre is jelentős figyelmet kell fordítanunk, különös tekintettel a nagy légterű irodahelyiségekre. A légúti megbetegedések és fertőzések elkerülése érdekében nemcsak a szellőztető- és klímarendszer kiépítésére, hanem annak rendszeres karbantartására, tisztítására is oda kell figyelnünk.

További problémákat okozhat a megfelelő mennyiségű természetes fény hiánya vagy a túlzott zajterhelés is. Amennyiben az épület sajátosságai miatt nem jut elegendő természetes fény a belső terekbe, fontos, hogy kellemes színhőmérsékletű mesterséges fényforrásokkal biztosítsuk az optimális fényviszonyokat. A zajszint csökkentése érdekében törekedjünk arra, hogy a gépek által keltett zajok ne zavarják a munkavállalókat! Kialakíthatunk például szeparált fénymásoló szigeteket, de hangnyelő paravánokat is elhelyezhetünk a nagyobb terekben.

A munkakörnyezet ergonomikus kialakítása messze túlmutat a kényelmi szempontokon: segíti a dolgozók egészségének megőrzését, a munkahelyi sérülések elkerülését, továbbá a termelékenység növelését is. Mindezen előnyök miatt cégvezetőként tanácsos aktívan is tennünk az optimális munkakörülmények megteremtéséért, legyen szó a berendezési tárgyak helyes megválasztásáról vagy éppen a klimatikus és akusztikus tényezők optimális kialakításáról. Ezen lépések hosszú távú pozitív hatásaival ugyanis a munkavállaló és  munkaadó egyaránt jól járhat.