Hogyan fejleszthető a vitakészség? - egy fontos karrierskill nyomában

Szabó Gréta a Budapesti Műszaki Egyetem mesterképzésének mechatronikai mérnök szakos hallgatója. Idén ő képviselte Magyarországot a drezdai Jugend Debatter International német nyelvű vitaversenyen, de a sorozat budapesti, őszre tervezett döntőjén is részt vesz majd. A vitákban előre megadott témák szerint, idén például a "vallási irányzatok elleni gyűlöletbeszédek betiltása" kapcsán kellett felszólalniuk a versenyzőknek. A megmérettetésen résztvevőknek 2-2 különböző beszéddel (érvekkel és ellenérvekkel) felvértezve, negyedórás felkészülés után kellett "ringbe lépniük" és ugyanennyi idő állt a rendelkezésre álláspontjuk kifejtésére is.

A zsűri a versenyzők beszédkészségét, kifejezésmódját, meggyőző erejét és tárgyi tudását is pontozta. "Nagy kihívás, de nagyszerű élmény is egyben egy ilyen verseny, számos tanulsággal. Rengeteget tanultam arról, mikor kell megszólalni, mikor kell inkább csendben maradni egy-egy vitás helyzet során, de arról is, hogyan tudom meghatározott idő alatt, érthetően kifejteni az álláspontomat. Emellett sok, teljesen más területre készülővel - leendő ügyvéddel, jogásszal - versenyeztem, ami nyitottságra tanít a vitapartnerekkel szemben. Az itt tanultaknak később komoly hasznát fogom venni"- eleveníti fel, mi mindent profitált a vitaversenyből.

A magyarok inkább konfliktuskerülők

Az ígéretes kezdeményezés ellenére hazánkban az eredményes vita, érvelés és érdekérvényesítés kultúrája egyelőre gyermekcipőben jár, még anyanyelven is. A 90-es évek végéig, az első témába vágó kommunikációs tréningek felbukkanásáig gyakorlatilag szóba sem került a cégek mindennapjaiban. A felsőoktatás "hozzáállása" csak erősítette ezt a trendet: olyannyira, hogy számos munkavállaló csak a karrierépítés későbbi fázisában, például egy MBA- képzésen vagy célzott tréningen találkozik először érdemben a vitakultúrát is fejlesztő gyakorlatokkal. Ennek oka részben kulturális sajátosságokban keresendő.

"A magyarok eredendően konfliktuskerülők: így a problémákat jellemzően inkább kikerülni, mintsem megoldani szeretnék. Annak ellenére is, hogy a problémák feltárása közelebb vezethetne a megoldásukhoz. Ez a diákokon is meglátszik: sok értelmes fiatal nem meri felvállalni véleményét, elzárkózik a hangos “együttgondolkodástól", témafelvetéstől, mert úgy érzi, álláspontja úgysem számít"- mondta el Dr. Sipos Erika, a Budapesti Gazdasági Főiskola KVIK (kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi) karának adjunktusa a vitakultúrát a munkaerőpiaci trendek szemszögéből is vizsgáló konferencia kerekasztal beszélgetésén.

Sok munkahelyre végrehajtókat keresnek

A korábban, multinacionális környezetben 5 éves vezetői tapasztalatot is szerzett szakember szerint ez az attitűd poroszos oktatási rendszer egyik hozadéka. A katedrán álló ebben a felállásban még "a bölcsesség megkérdőjelezhetetlen forrása", egy ilyen személlyel pedig nem szívesen konfrontálódik senki. Ráadásul a munkaerőpiac egyes trendjei is kedveznek a véleményütköztetés kikerülésének. "A főiskolához forduló cégek egy része kifejezetten a "McJob"-ok (társadalmilag alacsony presztízsű, hangsúlyozottan tekintélyelvű, monoton, önálló döntéshozatali és előrelépési lehetőséget nem kínáló munkalehetőségek) szellemében keres gyakran 2-3 nyelven beszélő pályakezdőket, multikhoz."

(Minőségben azért különbséget lehet tenni egy-egy biztosítótársaság call centere vagy épp egy prezstízs multi ssc-je, bsc-je között, de még így is sok a hasonlóság a kreativitást és az önállóságot mellékvágányra helyező munkáltatói elvárások között.)

A másik véglet a nagyképű pályakezdő

Az érdekérvényesítési készség fejlesztésének szükségességét Váradi Judit, a Morgan Stanley toborzási és képzési vezetője is megerősítette - bár munkája során gyakran találkozik a másik szélsőséggel, a túlzott és indokolatlan magabiztossággal. "Rendszerint az IT-s világ krémjét, a leendő szakmabeliek felső 30 százalékát vesszük fel a csapatba. Nemzetközi tréningeken rendszeresen tudatják is velünk a külföldi partnercégeknél, hogy a magyarok tudásszintben, szakmailag és intellektuálisan is a felső 5 százalékot erősítik. Csakhogy a vitakultúrában, az érdekérvényesítésben, a karrierépítést előmozdító kommunikációban nem állnak túl jól, mert nem tudják szakmai tudásukat és elképzeléseiket megfelelően prezentálni. Nem ritka például, hogy konferenciatelefonoknál is inkább háttérbe vonulnak: nem mérik fel, mit veszíthetnek szakmailag, ha rosszul vagy egyáltalán nem szólnak közbe "- magyarázza.

A másik szélsőség már a magabiztosságot és hatékony kommunikációt a nagyképűséggel összetévesztő, általában fiatal vagy pályakezdő pályázó. Némely fiatal az önbizalom jegyében egyenesen "na, akkor mondjad" fordulattal nyitja a telefonbeszélgetést, amikor önéletrajza feldolgozása után állásinterjúra hívják. Nyilván ez a hozzáállás sem segít az álláskeresésnél és a karrierépítésnél.

Lehet tréningen fejleszteni

Mindenesetre jó hír a vitakészséget fejleszteni akaróknak, hogy gyakorlással ez a terület is hatékonyan fejleszthető. Németh Zoltán tréner például ezért hozta létre a Retorika Klubot. A szakember célzott meetingjén heti másfél órában egyszerre átlagosan 20 fő vehet részt, személyenként 6 perces felszólalásokkal. Az alsó korhatár 16 év, de fejlődni kívánó felsővezetők és hobbiszintű szónokok ugyanúgy látogatják a foglalkozásokat.

A gyakorlás során minden terület szóba kerül, még extrém feladatok is vannak. "A meggyőző beszéd és érvelés gyakorlásaként adtunk már el "sminkkészletet műszakvezetőnek és hallókészüléket kutyatulajdonosoknak", de arról is folyt már előadás, ki, mivel reklámozná magát, ha a gyümölcsök királya (például eper, alma) lehetne. Komolyabb témák is terítékre kerülnek: volt már rá példa, hogy az olajipari válságáról kellett kiselőadást tartania a felszólalónak."

Induló cégeknél is kritikus lehet

A kommunikációs tanácsadó szerint a megfelelő érveléstechnikák hiánya még a tervezett start up vállalkozások indulásánál is kerékkötő lehet. A nemrégiben, indulás előtt álló start up vállalkozások prezentációversenyén is zsűriző szakember szerint a jelenlévők alig 20 százaléka tudott hatékonyan kedvet csinálni saját vállalkozásához.

Tippek a hatékony vitához és érveléshez Dr. Mosonyi Tamástól, a Szóműhely trénerétől:

Soha ne a vitapartner személyét, képességeit, hanem a mondanivalóját vitassuk! Példa: "Ön jó szakember, de ezzel most nem értek egyet, mert úgy látom..."

Ne viselkedjünk sértően és ne személyeskedjünk!

Kerüljük a bántó megfogalmazásokat!

Mi se sértődjünk meg, ha nincs ínyünkre a vitapartner állítása.

Ne válaszoljunk reflexszerűen, pusztán érzelmi indíttatásból. Inkább gondoljuk át még egyszer!

Tartózkodjunk az üres általánosításoktól, az alá nem támasztott információktól! Nem érv például egy vitás kérdésben az, hogy "ezt még egy csecsemő is tudja ..."

Takács Gabriella