Hogyan látják a munkáltatók a karrierváltókat?
Milyen félelmeik és prekoncepcióik vannak a munkáltatóknak a magasan kvalifikált, egy területen már sikereket elért karrierváltókkal kapcsolatban? Ezt járja körbe a HR Blogon a Munkaiszony vagy Munkaviszony blog bejegyzésében Baksa Gréta munkajogász, aki emellett most végzett a Budapesti Corvinus Egyetem HR Business Partner szakán.
A HR Business Partner képzés keretében végzett kutatásom fókuszában egy speciális karrierváltó csoport volt, olyan szellemi foglalkozást űző személyek, akik jellemzően valamilyen önismereti munka, akár kiégés vagy ahhoz közeli állapot után jutnak el a karrierváltás gondolatához. Az elhagyott karrierben/szakterületen már több évet (akár évtizedet) dolgoztak és egy bizonyos magasabb pozíciót, presztízst, fizetést elértek. Az új karrierhez kapcsolódóan gyakran tanulmányokat is folytatnak. A vizsgált karrierváltó csoport tehát magasan kvalifikált, számottevő munkatapasztalattal és széleskörű kompetenciákkal rendelkezik, azonban az új szakmában nem rendelkezik szakmai tudással / munkatapasztalattal.
Hogyan viszonyulnak ehhez a karrierváltó csoporthoz a munkáltatók?
Én erre voltam kíváncsi. Ugyanis a kutatás során azt találtam, hogy a szakirodalomban csak egy perspektívát vizsgálnak, a karrierváltó belső megélését a váltási folyamat során. A karrierváltásnak azonban két oldala van, igen, van a karrierváltó, de ott van a munkáltatói oldal is, ami viszont egy lényeges HR kérdés. Ezen a területen egy komoly kutatási hézag van.
A karrierváltók esetén pedig a munkáltatói oldali belépési korlátok viszonylag magasak, ezért is olyan nehéz a sikeres karrierváltást megvalósítani. Nagyon sokféle és összetett belépési korlát létezik, ezek közül most egy aspektusra fogok koncentrálni. Az egyik fő kutatási kérdésem az volt, hogy a munkáltatói oldalon milyen prekoncepciók, félelmek, előítéletek merülnek fel ezzel a speciális karrierváltó csoporttal szemben, most ezeket fogom röviden bemutatni.
Folytatás a HR Blogon.
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
Dél-Koreában a munkaerőpiacon a megjelenés sokszor kimondatlan, mégis döntő elvárás: az álláspályázatokhoz gyakran kötelező a fotó, a külső... Teljes cikk
A szakértők szerint a mesterséges intelligencia eddig még nem szüntette meg a belépő szintű állásokat, de hatalmas tehetséghiányt okozhat, amelyet... Teljes cikk
A magyar vezetői munkaerőpiac éles versenybe fordult: miközben kevesebb a nyitott felsővezetői pozíció, egyre több tapasztalt szakember jelenik meg... Teljes cikk
- Mit várnak a fiatalok a diákmunkától 2026-ban? 2 hete
- Hogyan lesz egy nő felsővezető? 4 hete
- Nyelvoktatás, te drága!? 4 hete
- AI eszközök a vállalati nyelvtanulásban: versenytársak vagy szövetségesek? 1 hónapja
- Nemet mondás a munkahelyen: egyéni döntés vagy szervezeti kérdés? 1 hónapja
- Miért számít a munkaruha a munkaerő megtartásában? – amit a HR gyakran alulértékel 1 hónapja
- Így csökkenthető a fluktuáció: juttatások, amelyek valóban számítanak a munkaerő megtartásában 2 hónapja
- Értékteremtés a változó munkaerőpiacon – Z generációs szemlélet a HR-ben 2 hónapja
- Külföldi munkaerő Magyarországon: szervezeti tapasztalatok és tanulságok 2 hónapja
- A düh nem rossz tanácsadó?.... 2 hónapja
- Tűzoltás vagy stratégia? Így lehet kockázat a munkaerő-kölcsönzésből 2 hónapja


Nehezen fellelhető szakemberek vagy vezetők toborzásával, fejvadászattal és személyzeti kérdésekkel kapcsolatban válaszoló szakértőnk:
Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?