Hogyan mondjunk fel a munkavállalónak home office alatt?

Magyar munkajogászként egészen különösnek hatott a George Clooney főszereplésével játszódó Egek Ura című filmben az a metódus, hogy online közölnek felmondásokat. (Bár a felmondás átadásakor a munkavállaló az irodában volt, és a felmondás, mint jognyilatkozat papír alapon ki volt nyomtatva a filmben, csak a közlő személy volt online, egy másik városban.)

A „rendes vagy közös a szobában” több évtizedes gyakorlata a covid alatt már nem fenntartható. Ha valaki hosszú hónapokig otthon van, akkor nyilván „kilóg a lóláb”, ha a munkáltató hirtelen látni akarja. Ha a munkavállaló sejti, hogy a munkáltató a munkaviszony megszüntetésére készül, akkor mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elodázza, esetleg szabotálja a felmondás közlését. Ennek még mindig jó módja az, ha a munkavállaló „kiíratja magát” betegszabadságra. A felmondás ugyan az új szabályok alapján közölhető ebben az esetben, tehát postán feladhatjuk, a felmondási idő ugyanakkor nem kezdődik meg, tehát a munkavállaló betegszabadság alatti távolléti díját és a táppénznek a munkáltatóra eső részét fizetnünk kell, másik oldalról a munkavállaló pedig időt - ellátott időt - nyer.

Az adott helyzetnek három megoldása van, de egyik sem tökéletes

Az első, hogy a fent írottak ellenére behívjuk a munkavállalót a céghez a felmondás közlésére. A munkavállaló a legtöbb esetben tudni fogja, hogy miért hívtuk be, a fentiek alapján elképzelhető, hogy szabotálni fogja a találkozót, vagy az is, hogy ügyvéddel érkezik. Ezt el kell fogadnunk, és ennek megfelelően ezekre a lehetőségekre készüljünk fel, lehetőleg mi is hozzunk ügyvédet. Ha sejtjük, hogy a munkavállaló is hoz magával egyet, a szokásosnál jobban készüljünk fel a jogi rizikókra, stb.

A második a postai út használata. Ennek az előnye, hogy a jogszabályok már elég világosan leszabályozzák azt az esetet, ha a munkavállaló nem veszi át a postai küldeményt, vagy az átvételt megtagadja. Ilyenkor azonnal vagy néhány napon belül - a tényállástól függően - kézbesítettnek tekinthető a levél. A megoldásnak két hátránya van. Az egyik a személytelensége. Nem tudjuk a munkavállalóval átbeszélni a helyzetet, nem tudunk számára esetlegesen megoldásokat javasolni. A másik, gyakorlatiasabb probléma az, hogy sokkal nehezebben tudjuk felajánlani neki a közös megegyezés lehetőségét. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a felmondás mellé egy közös megegyezést is mellékeljünk, ügyeljünk azonban arra, hogy egyrészt az aláíratlan legyen, tehát először a munkavállaló írja alá, másrészt rendezve legyen benne a levéllel közölt felmondás felek általi visszavonása.

A harmadik lehetőség a felmondás elektronikus úton történő közlése. Jelen írás terjedelme és témája nem teszi azt lehetővé, hogy részletesen ismertessem, hogy milyen feltételei vannak az elektronikus úton történő közlésnek, már csak azért sem, mert ennek kapcsán komoly szakmai viták bontják táborokra a munkajogászokat, és világos bírói gyakorlat még nem alakult ki ennek kapcsán. Egyesek szerint még az is megfelelő, ha sms-ben mondunk fel, a másik véglet szerint viszont csak fokozott biztonságú elektronikus irat minősül csak írásbelinek. Egyértelmű és világos gyakorlat hiányában minden esetben javasolt ügyvéddel konzultálni, ha iratainkat elektronikusan akarjuk közölni.

Látható, hogy a három felvázolt megoldás közül egyik sem tökéletes és könnyen kivitelezhető. Természetesen felvethetőek még további megoldások is - például mi látogatjuk meg a munkavállalót - azonban ezen megoldások kevésbé életszerűek és praktikusak. Az bizonyos, hogy a covid a felmondások közlése kapcsán sem könnyíti meg az életünket.
Általános tanácsként csak annyi adható, hogy minden egyes esetet külön-külön kell mérlegelni, és nem árt, ha jogásszal is konzultálunk.

Fodor T. Gábor
munkajogász, ügyvéd