Szerző: HR Portal
Megjelent: 2 éve

Csak óvatosan a külföldi távmunkával

„Egyre többször hallom, hogy egyes multinacionális cégeknél engedélyezik, sőt, szabályozzák a külföldön történő távmunkát vagy home office-t” – írja dr. Fodor T. Gábor munkajogász. Arra hívja fel a figyelmet, hogy ez miért nem jó ötlet, sőt, igen komoly kockázatokat is rejthet a munkáltató számára.

Fodor T. Gábor-
images

Azzal kezdeném, hogy amennyiben a távmunka (az egyszerűség kedvéért így hívom a távmunka-home office halmazt), tartósan külföldön kerül ellátásra, akkor felmerülhet, hogy az adott munkaviszonyra nem is a magyar, hanem a szokásos munkavégzés helye szerinti jogot kell alkalmazni. Így ha valaki folyamatosan Párkányból lát el egy magyar cég részére egy munkakört, akkor bizony legalábbis felmerülhet, hogy az adott munkaviszonyra nem a magyar, hanem a szlovák munkajogot kell alkalmazni, és legfeljebb azzal érvelhetünk a magyar jog mellett, hogy a munkaviszony egésze jobban kötődik Magyarországhoz, mint Szlovákiához.

De még ha az első akadályt sikeresen le is küzdöttük, és kitűnő jogászunk megérvelte, hogy a példa szerinti párkányi munkavégzés a magyar jog alatt áll, rögtön felmerül a következő akadály, hogy ennek ellenére akár a helyi jog, akár az uniós jog alapján nem kell-e a munkaviszony bizonyos fontos elemeire a fogadó állam jogát alkalmazni. Az ún. posting szabályozásra tekintettel bizonyos körben – amelybe akár a távmunka bizonyos fajtái is beleférhetnek – jó esély van, de még ha a távmunka nem is minősül „posting”-nak (mert például nem közvetlenül az ügyfél részére végzett szolgáltatásról van szó), akkor is minden további nélkül elképzelhető olyan helyi jogi szabályozás, amely például a bérezés tekintetében a helyi jog alkalmazását írja elő.

Új EU-s irányelvek a Munka Törvénykönyvében - mindenkit érint! Ezzel a címmel tartjuk 2022. november 9-én Budapesten a MagNet Közösségi Házban következő munkajogi konferenciánkat. A két érintett irányelvet hivatalosan 2022. augusztus elején kellett volna átültetni a magyar jogba, de ez valószínűleg csak kora ősszel történik meg. Az új munkajogi szabályozásnak való megfelelés adminisztratív terhei várhatóan jelentősek lesznek. Fodor T. Gábor munkajogász mutatja be a legfontosabb változásokat. A rendezvényre itt lehet jelentkezni.

Miért fontos az, hogy tudjuk, hogy mely állam joga alkalmazandó a munkaviszonyra? Nos, ha ezt nem tudjuk, akkor semmit nem tudunk a munkaviszonyról. Nem tudjuk, hogy mennyi bért kötelező fizetni, nem tudjuk, hogy hogyan alakulnak a munka- és pihenőidős szabályok, nem tudjuk, hogy hogyan lehet felmondani a munkaviszonyt. Egy ilyen helyzet jogi vakrepülésnek nevezhető.

Bejelentés, adózás, balesetek...

De tételezzük fel, hogy még ezt az akadályt is sikerrel vettük, és kitűnő jogászunk megérveli, hogy sem egészében, sem részben nem kell a helyi munkajogi szabályokat alkalmazni a külföldön végzett távmunkára, még mindig nem dőlhetünk hátra, hiszen minden további nélkül elképzelhető – akár még az EU-n belül is – hogy a munkavégzést valamely helyi hatóságnál be kell jelenteni, sőt – főleg EU-n kívül – az akár még engedélyköteles is lehet. Utóbbi esetben igen súlyos, akár büntetőjogi szankciói is lehetnek annak, ha ilyen engedély hiányában végez a magyar cég munkavállalója külföldön távmunkát.

Ám ha még ezt az akadályt is leküzdöttük, további akadályok tornyosulhatnak előttünk. Elképzelhető, hogy az adott országban adó-, vagy társadalombiztosítási kötelezettség keletkezik az ott végzett távmunka alapján, de még az sem teljesen kizárt, hogy a munkáltatónak adójogi értelemben „telephelye” keletkezik ezen tény alapján. Ez utóbbi aztán számos következménnyel járhat, pl. adófizetési kötelezettséggel.

További, a gyakorlatban teljesen végiggondolatlan kérdéskör a külföldi távmunka során bekövetkezett balesetek és az azokat követő egészségügyi ellátás kapcsán felmerülő jogi kérdések. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy egyes nyugat-európai országokban az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlat sokkal munkavállaló-barátabb, mint Magyarországon. Még olyan – tragikomikus – eset is előfordult, amikor a munkavállaló szexuális kalandja közben kapott szívinfarktust is munkaviszonnyal összefüggésben állónak tekintette a francia munkaügyi bíróság.

Komoly kockázat a munkáltatónak

Így a külföldi távmunka, a „digitális nomádság”, stb. ugyan nagy csábítóan hangzanak, de a munkáltató számára komoly kockázatokat jelentenek. (Megjegyzem, még akkor is, ha a „nomád” nem munkaviszonyban áll a munkáltatóval, hiszen a jogviszonyt a fogadó ország hatósága minden további nélkül munkaviszonnyá minősítheti a helyi jogszabályok alapján…)
Mi lehet a megoldás? Nos, az egyszerűbb az, ha nem engedélyezzük a külföldön történő távmunkát. Ez lehet, hogy nem népszerű intézkedés, de a fenti rizikóktól megóvja a céget. Ha ez bármely okból nem lehetséges, úgy sajnos nem marad más, mint az adott országban történő távmunkavégzés engedélyezése előtt helyi jogásztól igen részletes jogvéleményt kérni arról, hogy mivel járhat a munkáltató számára az adott országban történő távmunka engedélyezése. Az engedélyt pedig ezen részletes jogvélemény birtokában adjuk vagy tagadjuk meg. Azt – a fenti már említett – gyakorlatot semmiképpen nem javasolom, hogy országspecifikus vizsgálat nélkül engedélyezzünk távmunkát.

Arról pletykálnak, hogy néhány év múlva a „digitális nomádokról” európai uniós szabályozás fog születni. Ez mindenképpen örvendetes, de a szabályozás megszületéséig még sok víz folyik le a Dunán, ráadásul Unión kívüli munkavégzésre nyilvánvalóan nem fog kiterjedni ezen várható szabályozás hatálya.

A tanulság tehát annyi, hogy ha egy adott cég mindenképpen engedélyezni akarja a külföldön történő távmunkát, akkor ne sajnálja a pénzt a fogadó állami jogász véleményének beszerzésére. Nagyon csúnya meglepetések érhetik a céget, ha ezt elmulasztják.

 

  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
TB kiskönyv pótlása

Munkavállalóként a munkaviszony egyik legfontosabb tényezője a biztosítási jogviszony. A társadalombiztosítási jogviszonyt az OEP igazolvány, más... Teljes cikk

Szülés után felhalmozódott szabadság

A szülési szabadságon lévő munkavállalónak felhalmozódik ki nem adott szabadsága. Ezen szabadság kiadásának szabályai a következők. Teljes cikk

Ünnepi rendezvények jogi kockázatokkal

Az év végi céges és iskolai rendezvények közepette sokszor megfeledkezünk magunkról. Ez azonban nem kívánt mellékhatásokkal járhat, így érdemes... Teljes cikk