Hogyan optimalizálhatók a gyermekvállalással kapcsolatos ellátások?

A törvényes lehetőségek

Közvetlenül szülés előtt és azt követően terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítási jogviszony alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül. Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult az a biztosított nő is, aki örökbefogadási szándékkal vette gondozásba a csecsemőt abban az esetben, ha a jogosultsági feltételekkel a gondozásba vétel napján rendelkezik. Ilyen esetben a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára jár a terhességi-gyermekágyi segély.

A 180 napos előzetes biztosítás megléte tehát nagyon fontos momentum. A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz azonban szükséges előzetes 180 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítana a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét, illetve a rehabilitációs járadék folyósításának idejét. A tgyás megállapításának másik fontos követelménye, hogy történjen valós jövedelem-kiesés. A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a terhességi gyermekágyi segély, ha nincsen jövedelem-kiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolni.

Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja a nő, ha bármilyen jogviszonyban díjazás - kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat, - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. Annak sem jár ellátás, aki a keresetét részben megkapja. Számára csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy abból 28 nap lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, ezért a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző 28 nap bármelyike lehet, de legkésőbb a szülés napja.

Az ellátás iránti igényt a munkáltatónál, illetve a munkáltató székhelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál kell benyújtani. A terhességi-gyermekágyi segély iránti igény szóban is kezdeményezhető, azzal, hogy a szükséges nyomtatványokat és igazolásokat is be kell nyújtani. Erre azért van szükség, mert a szóban előterjesztett igény nem elegendő az elbíráláshoz, ha a jogosultságot megalapozó - az előzőekben említett - okmányokat, illetőleg igazolásokat nem nyújtják be. A foglalkoztatónak az igény beérkezését és az igazolások átvételét azonban hitelt érdemlő módon igazolnia kell.

A terhességi-gyermekágyi segély összege a következőképpen alakulhat:

Ha a kezdőnapot megelőző év január 1-jétől a tgyás kezdőnapjáig van 180 napi jövedelem, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegének alapjául szolgáló napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A táppénz mértéke pedig a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70 százaléka.

Ha az anyuka nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot megelőző évben és a szülési szabadság kezdő napját közvetlenül megelőzően sem 180 naptári napi, figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (2009-ben 143.000 forint) harmincad része. Ha azonban a biztosított - pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező - tényleges jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt a tényleges, ennek hiányában pedig a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.

(JOGSZABÁLYOK: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás- ellátásairól érintett szakaszok: 2. § (2), 5/B. § ab) h)-i), 6. § (1), 39. § - 42. §, 42/C. § a), 50. § (1) - 61-63. § , 66. § (1)-(6), 68/A. § (2), 69. §, 70. § (1) a) (2)-(3), 71. § (2)-(4),- 72. §, 74-76. §, 80. §
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás- ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról érintett szakaszok: 1. §, 26. §, 26/C. §, 31/a. §, 31/D- 31/E. §, 37-38. §, 39.§, 40-41.§, 42/A.§• 48.§, 49.§(6), 49/B.-49/C.§ 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről érintett szakasz: 138. § (1)-(4)
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendeletérintett szakasz: 2. § (1) )- Forrás: www.magyarorszag.hu)

A tgyás lejárta után igényelhető a gyermekgondozási díj (gyed). Ezt az ellátást az kaphatja, aki a tgyásra is jogosult volt, illetve a törvény itt már megengedi az apának, illetve az anya házastársának is a juttatás igénylését. Az előzetes, 180 napos biztosítási időn kívül ezen ellátás esetében is fontos a jövedelem-kiesés. Gyed mellett sem szabad semmilyen munkatevékenységet folytatni, fizetség fejében. A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A legnagyobb különbség a tgyás és a gyed között az, hogy ez utóbbi összege maximalizálva van.

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítása kétféle módon történhet. Ha a jogosult szülő a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben, vagy a kezdőnapot közvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyed alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.

Ha nem lehet a táppénzszabályok alkalmazásával megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része figyelembevételével kell azt megállapítani. Ha azonban a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét (2009-ben 143.000 forintot) a gyermekgondozási díj alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell figyelembe venni.

A gyermekgondozási díj és a terhességi gyermekágyi segély összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A gyermekgondozási díj a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, azzal a kikötéssel, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez. A gyed legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2009. évi felső határa havi bruttó 100.100 forint.

A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja. Érdemes maximális ellátást igényelni, mert a maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt folyósító szerv - külön kérelem nélkül - felülvizsgálja, és a január 1-jei időponttól a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja.

A gyed igénylése és elbírálása, illetve folyósítása ugyanazon a módon történik, mint a tgyás.

(JOGSZABÁLYOK:

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól érintett szakaszok: 2. § (2), 5/B. § ab) h)-i), 6. § (1), 39-39/A. §, 42/A.- 42/D. §, 50. § (1), 61- 63. §, 66. § (1)-(6), 68/A. § (2), 69. §, 70. § (1) a) és (2)-(3), 71. § (2)-(4), 72. § 74-76. § 80. §

217/1997. (XII l.) kormányrendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról érintett szakaszok: 1. §, 26-26/C. §, 31/a. §, 31/D-31/E. § 37-38. §, 39-39/A.§, 41-42/a. §, 48.§ 49. § (6), 49/B. §-49/C. §

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről fontosabb, vonatkozó szakaszok: 2. § (3), 4. § a)-d) j)-l) r), u, 5-11. §, 14. § (1)-(2), 16. § (1); 26. § (1) (4)-(5)

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról érintett szakaszok: 20. § - 20/A. §

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről érintett szakasz: 138. § (5)

a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet érintett szakasz: 2. § (1) - Forrás: www.magyarorszag.hu )

A gyed lejárta után, a gyermek 3. életévének betöltéséig gyermekgondozási segélyre (gyes) jogosult a szülő, illetve a nagyszülő. Összege 2009-ben azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (bruttó 28 500 forint -, ikergyermekek esetén ez dupla összegű: 57 000 forint). A 9,5 százalékos nyugdíjjárulék levonásával a juttatásban eltöltött idő szolgálati időnek számít. A gyes, mivel univerzális ellátás, és összege gazdasági-politikai kérdés, az egyén oldaláról nem befolyásolható.

Gondos tervezés - Mire érdemes még idejekorán figyelni?

A gyerekvállalás majdnem ugyanolyan tervezést igényel, mint egy nagyberuházás. Nemcsak a kétségtelenül hatalmas pozitívumokat kell figyelembe venni, amelyek a kisbaba érkezését kísérik, hanem gondolni kell a család, az egyén jövedelmi helyzetének drasztikus, negatív változására is. Azok a juttatások, amelyek ezt a jelentős jövedelem-csökkenést valamelyest orvosolják mind munkaviszonyhoz kötöttek. Ezért, a legfontosabb, munkavállalóknak adható tanács az, hogy mindenáron fönn kell tartani a munkaviszonyt. Ha lehet, akkor nyilván a kölcsönös megelégedettséget jelentő, folyamatos munkavégzéssel, ha nem lehetséges, akkor betegállományba kell vonulni, illetve, ha megszűnik a munkáltató, akkor gyorsan keresni kell másik munkáltatót.

Mivel csekély az esélye annak, hogy egy munkáltató a sok, ígéretes pályázó közül pont a terhes munkavállalót válassza ki az üres pozícióra, ezért az alkufolyamatban, az interjúk során érdemes rögtön munkavállalóként egyfajta kompenzációt ajánlani a jövendő munkáltatónak. Ez lehet akár egy rövid idejű anyasági távollét, vagy részmunkaidő, távmunka vállalása. Számtalan munkáltató egyezik meg kismamákkal abban, hogy a tényleges foglalkoztatás csak a próbaidő idejére szól, utána még egyösszegű jutalmat adnak a munkavállalónak, amely majd fölnyomja a későbbi tgyás, illetve gyed összegét. Ennek a járulék-terheit azonban a munkavállaló állja. A 34 százalékos munkáltatói teher átvállalása sok esetben megéri a kismamának, mert később az lesz a az alapja annak a jövedelemnek, amelyből a következő években kell megélnie. Arra azért fel kell hívni a figyelmet, hogy ha valaki el is titkolja az interjúk során az állapotát, három hónapon keresztül szinte biztos, hogy lehetetlen lesz. A próbaidő alatt pedig még a terhesség sem védi meg az embert a rendkívüli felmondástól. A rizikót az jelenheti, hogy egy esetleges társadalombiztosítási ellenőrzés során rákérdeznek az ellenőrök a próbaidőt éppen kitöltő munkavállaló rendkívüli jutalmára, majd a hosszú idejű táppénzére.

A megőrzött munkaviszony mellett a másik fontos, előrelátó magatartás, ha a munkavállaló kiszámolja a járandóságát, és még a terhesség bekövetkezte előtt rendezi a jövedelmi viszonyait. A mai, magyar, kkv-szektor gyakran alkalmazza azt a módszert, hogy a munkavállalóit csak részben jelenti be. A gyed szempontjából 2009-ben a bruttó 143.000 forintos bér az elérhető maximum alap. Érdemes legalább eddig az összegig "feljavítani" a bérpapírt, hogy a következő évben már nyugodt szívvel várhassuk a maximum összegű gyedet. Ahogy a fentiekből olvasható, a tgyás a szülés előtt és után is kiadható, amelyet a munkavállaló és munkáltató közti alku alakít ki. Ha valakinek a terhesség bekövetkeztének éve a későbbi gyed-alap tekintetében jól alakult, és decemberben esik teherbe, és a következő évet már nem tudja végigdolgozni, akkor érdemes kiszámolni, hogy inkább a szülés előtt 4 héttel vegye ki a tgyás 24 hetéből az első négyet. Ezzel a döntéssel azt tudja elérni, hogy a gyed-ének az alapja is még ez a nagyon jól sikerült év lesz, nem pedig a betegszabadság két hete, amely csak a napi átlagjövedelme 80 százalékát adja.

Éves szinten több százezer forintot lehet a terhesség pár hónappal való elhalasztásával nyerni. Ha sikerül magas összegre feltornázni a bért januártól, akkor a baba megszületésére a következő év eleje a legoptimálisabb, mivel ekkor már a tgyást és az ezt követő gyedet is ebből a nagyon kedvező bérviszonyokkal rendelkező évből lehet igényelni. Fontos tényező az is, hogy a terhesség alatti táppénz nem rontja le a napi átlagkeresetet, mert az nem számít a tgyás és a gyed alapjának.

Ha nincs idő a tervezésre

Természetesen, nem mindig van arra lehetőség, hogy minden a lehető legjobban előkészüljön a gyerek fogadására. Néha a gondos tervezés ellenére is borulhat minden és a legrosszabbul alakulhatnak a dolgok.

Az új munkáltató keresése minden esetben a legfontosabb teendő. Sok kismama ebben az esetben ismerőshöz, rokonhoz fordul, és a családi vállalkozás keretén belül kerül újra munkaviszonyba. Az ő esetükben már nem biztos, hogy megéri a nagy összegű egyszeri jutalom munkáltatói terheinek a kifizetése, mert nem lehet elég nagy az összeg, amelynek a járulékainak a megfizetése mellett is megfelelően magas lesz a tgyás és a gyed összege. Mindenesetre a jogosultság megmarad.
Ha nem sikerül újra munkaviszonyba kerülni, akkor sürgősen passzív táppénzre kell vonulni, amely 6 hétig vehető igénybe. Ezután álláskeresési támogatást kell igénybe venni, amely még fél évig tart, és a szülés után így még járni fog a tgyás. A gyed feltétele a meglévő munkaviszony, ezért azt már nem lehet igényelni. Ha nemcsak egy gyermeket szeretne vállalni valaki, akkor ezt az utat semmiképpen sem javasoljuk, mert a második gyermek születésekor már a terhességi-gyermekágyi segélyre sem lesz jogcíme a kismamának.

Komoly - sokszor éppen a társadalombiztosítási szakemberektől eredő - rossz tanácsot követnek kismamák akkor, amikor a második gyermeket az első után úgy szülik meg, hogy közben egy napot sem mennek vissza dolgozni, tehát egy bérezett nappal sem rendelkeznek. Ebben az esetben a következő gyereknél a tgyás és a későbbi gyed alapjául szolgáló jövedelmük csak a gyed, illetve a tgyás-gyed alapba beszámító betegszabadság lesz. Érdemes ilyenkor a munkáltatóval megegyezni, hogy a második gyermek születése előtt kiveszi az anyuka a bennragadt szabadságait. Ezzel nemcsak a munkáltatót szabadítja meg a későbbi szabadnapok megváltásának terhétől, hanem újra feltornázza a tgyás és gyed alapját adó jövedelmét.
Szintén nincs mit tenni abban az esetben sem, ha nem sikerül összegyűjteni az előzetes 180 nap biztosítást. Ekkor marad a minden magyar állampolgárnak, alanyi jogon járó gyes, amely kevés összegű ugyan, de a gyermek 3 éves koráig mindenképpen jár, ha az első évben nem végez a kismama semmilyen kereső-tevékenységet. Mert akkor még a 2009-ben körülbelül nettó 25.000 forintos járadéktól is megfosztják.

Filius Ágnes, HR Portal