Hogyan osszunk meg álláshirdetést a Facebookon?
Múlt heti bejegyzésemben, amiben a jó álláshirdetést a csokipapír első oldalához hasonlítottam, azt ígértem, hogy esettanulmány keretében konkrét példákkal jövök posting témában. Említést tettem arról is, hogy mennyire fontos egy jó munkaköri leírás ahhoz, hogy megfelelő álláshirdetések születhessenek - írja a Toboroz az ország blog a HR Blogon.
Nem véletlen a többesszám!
Ugyan nem született még bejegyzés sem az úgynevezett intake session tartalmáról, sem a különböző toborzási csatornákról, abban a szakmabeliek nagy része egyet fog érteni velem, hogy a Facebook és általában a social média külön toborzási csatornaként nőtte ki magát.
A Facebookon a következő módokon tudunk hirdetni. (Figyelem! A hirdetés ebben az esetben az, amikor valamilyen formában kirakunk egy posztot, és ülünk a babérjainkon, és várjuk, hogy ránk írjanak a jelentkezők. A Facebook használható közvetlen jelölt-megkeresésre is. Ebben a bejegyzésben csak a hirdetésről lesz szó.)
1. Kirakunk egy posztot a saját oldalunkra, esetleg a céges Facebook oldalra, kérjük az ismerőseinket, hogy osszák meg, és reménykedünk a csodában. Szó szerint a csodában.
2. Facebook oldalakról (úgy lehet felismerni, hogy like-olni lehet magát az oldalt, és jellemzően csak az oldal tulajdonosa tud posztolni), meg tudunk hirdetni pozíciókat, amikor a poszt aljára bekerül egy “Jelentkezés” vagy “Apply Now” akciógomb, és a hirdetésünk listázva lesz a https://www.facebook.com/jobs oldalon
3. Szponzorált tartalomként jelentetjük meg a hirdetésünket, így be tudunk állítani célcsoportot (életkor – diszkrimináció?- , lakhely, érdeklődési kör alapján), és ennek a körnek a hírfolyamán fog megjelenni (feltéve, hogy elég sok pénzt szánunk marketingre).
4. Facebook csoportokban (úgy lehet őket felismerni, hogy csatlakozni kell hozzájuk, és ha az admin másként nem állítja be, minden csoporttag meg tud osztani tartalmat) tudjuk közzétenni őket. Ezeknek a csoportoknak nagyon nagy előnye, hogy általában jól specifikáltak, konkrét érdeklődési kör, végzettségnek megfelelőek, és a toborzó kollégákon kívül a többi tag kifejezetten álláskeresési célból csatlakozik.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a különböző típusú megosztások, sőt, sokszor a Facebook csoport jellege, célcsoportja, más-más posztot igényel, ami egy-egy újabb hirdetést jelent a gyakorlatban.
Személy szerint nekem a legjobb tapasztalatom a csoportokban való megosztásokkal van, ezért ilyen példákat fogok Nektek mutatni.
Esettanulmány #1: Ahogyan sokak első Facebook hirdetése kinéz:
Kattintson a folytatásért a HR Blogra.
Ugyan nem született még bejegyzés sem az úgynevezett intake session tartalmáról, sem a különböző toborzási csatornákról, abban a szakmabeliek nagy része egyet fog érteni velem, hogy a Facebook és általában a social média külön toborzási csatornaként nőtte ki magát.
A Facebookon a következő módokon tudunk hirdetni. (Figyelem! A hirdetés ebben az esetben az, amikor valamilyen formában kirakunk egy posztot, és ülünk a babérjainkon, és várjuk, hogy ránk írjanak a jelentkezők. A Facebook használható közvetlen jelölt-megkeresésre is. Ebben a bejegyzésben csak a hirdetésről lesz szó.)
1. Kirakunk egy posztot a saját oldalunkra, esetleg a céges Facebook oldalra, kérjük az ismerőseinket, hogy osszák meg, és reménykedünk a csodában. Szó szerint a csodában.
2. Facebook oldalakról (úgy lehet felismerni, hogy like-olni lehet magát az oldalt, és jellemzően csak az oldal tulajdonosa tud posztolni), meg tudunk hirdetni pozíciókat, amikor a poszt aljára bekerül egy “Jelentkezés” vagy “Apply Now” akciógomb, és a hirdetésünk listázva lesz a https://www.facebook.com/jobs oldalon
3. Szponzorált tartalomként jelentetjük meg a hirdetésünket, így be tudunk állítani célcsoportot (életkor – diszkrimináció?- , lakhely, érdeklődési kör alapján), és ennek a körnek a hírfolyamán fog megjelenni (feltéve, hogy elég sok pénzt szánunk marketingre).
4. Facebook csoportokban (úgy lehet őket felismerni, hogy csatlakozni kell hozzájuk, és ha az admin másként nem állítja be, minden csoporttag meg tud osztani tartalmat) tudjuk közzétenni őket. Ezeknek a csoportoknak nagyon nagy előnye, hogy általában jól specifikáltak, konkrét érdeklődési kör, végzettségnek megfelelőek, és a toborzó kollégákon kívül a többi tag kifejezetten álláskeresési célból csatlakozik.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a különböző típusú megosztások, sőt, sokszor a Facebook csoport jellege, célcsoportja, más-más posztot igényel, ami egy-egy újabb hirdetést jelent a gyakorlatban.
Személy szerint nekem a legjobb tapasztalatom a csoportokban való megosztásokkal van, ezért ilyen példákat fogok Nektek mutatni.
Esettanulmány #1: Ahogyan sokak első Facebook hirdetése kinéz:
Kattintson a folytatásért a HR Blogra.
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Ennél a cégnél a HR-es, a jogász és a pénzügyes is AI-fejlesztő - ez a jövő?
Az amerikai Checkr vezérigazgatója, Daniel Yanisse szerint az AI-korszakban már nem elég "csak" HR-esnek, pénzügyesnek vagy jogásznak lenni. A cég... Teljes cikk
Új kutatás: Az AI nem levesz a terheinkből, hanem rátesz még egy lapáttal
Egy friss kutatás szerint a generatív AI nem csökkenti a munkaterhelést: feladatbővülést, folyamatos multitaskingot és elmosódó munkaidő-határokat... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- 20 állás, ami iránt legjobban nő a munkaadói igény 2026-ban 2 hete
- Már nem a márkanév dönt: így választ munkahelyet a Z generáció 3 hete
- Nyugodjon békében az önéletrajz? Már nem így választanak a cégek 3 hete
- LinkedIn: álomállásból kiberveszély? Így csalnak a toborzók 3 hete
- Két cégnél is nagy növekedés, az Aldinál egy éve csökken a létszám 4 hete
- Hiába az AI és a pöpec rendszer: zsákutca a munkaerő-felvétel, ha ez hiányzik 1 hónapja
- A titkos fegyver, ami átalakítja a toborzást: ismerd meg az ATS-t 1 hónapja
- Hogyan lesz egy nő felsővezető? 1 hónapja
- Nyelvoktatás, te drága!? 1 hónapja
- AI eszközök a vállalati nyelvtanulásban: versenytársak vagy szövetségesek? 1 hónapja
- Hogyan találnak rád a megfelelő jelöltek? 1 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?