Hogyan változik a Munka törvénykönyve?

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA), a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kezdeményezésének célja, hogy érdemi vita induljon az új Munka törvénykönyvéről, és ennek köszönhetően hamarosan létrejöjjön egy, az ország versenyképességét növelő szabályozás.

A kamarák és a HOA, a konferencia alkalmából kiadott közös állásfoglalásában az olvasható, hogy az eredményes válságkezelésnek is feltétele a munkajogi szabályozás új alapokra helyezése. A szervezetek szerint az új szabályozásnak egyszerre kell szolgálnia a munkahelyek védelmét, serkentenie a gazdasági növekedést, és a legitim foglalkoztatás elterjedését.

Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint az Mt. módosítása olyan szakértői munka, amelyet politikai hovatartozástól függetlenül kell felépíteni és továbbvinni. Oszkó Péter pénzügyminiszter a konferencián tartott előadásában elmondta: a válság mindennapokra gyakorolt legkellemetlenebb hatása a munkanélküliség növekedése, és a válságból való kilábalás fő kérdése, hogy hogyan lehet a foglalkoztatást javítani.

Oszkó hangsúlyozta: Magyarország főként az alacsony képzettségűek, az időskorúak (nyugdíj előtt állók), és a kisgyermekes anyák foglalkoztatottságában van lemaradva. Oszkó szerint a tavasszal elfogadott adóintézkedések egyrészt pénzügyi stabilitást hoztak a költségvetés kiadási oldalán, másrészt később, a gazdasági növekedés időszakában lehetővé teszik majd a foglalkoztatás növelését.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hangsúlyozta: egy, a korábbinál differenciáltabb munkajogi szabályozást magában foglaló új Munka törvénykönyvére van szükség. A szakszervezeti vezető szerint az 1992-ben hatályba lépett Mt. helyett olyan új törvénykönyvre van szükség, amely egyszerre szabályozza a munkavállalók, valamint a kisvállalkozások, a nagyvállalatok és a szolgáltató szektor munkáltatóinak helyzetét. Éppen ezért igazi megoldás csak párbeszéd eredményeként születhet meg, hiszen sokszor egymásnak feszülő érdekek egyeztetéséről van szó - hangsúlyozta az MSZOSZ elnöke.

A jelenlegi szabályozás problémái között Pataky Péter megemlítette, hogy az Mt.-ben szereplő új elemeket - például a munkaerőkölcsönzést vagy az alkalmi munkavállalói könyvet - a foglalkoztatók nem arra használják, amire kitalálták. Így például hiába felelt meg a munkaerőkölcsönzés eredeti szabályozása az uniós irányelvnek, Magyarországon visszaéltek a jogintézménnyel.
A munkaerőpiac legjobb szabályozása a munkaadók és munkavállalók megállapodásán múlik, amelynek létrejöttében pozitív példaként szolgálhat az építőiparra vonatkozó ágazati kiterjesztett kollektív szerződés - összegzett Pataky Péter.

Bek-Balla László, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) HR Bizottságának elnöke szerint a jelenlegi Mt. egy "koncepciótlan, patchwork" szabályozás, mivel az utóbbi 17 évben végrehajtott mintegy 50 módosításnak nem volt koherens iránya, és sok ellentmondás épült be a rendszerbe. Esetenként olyan életszerűtlen, rugalmatlan szabályozás jött létre, amely nem szolgálja sem a munkaadók, sem a munkavállalók érdekeit - mondta az elnök. Példaként említette a szabadság tárgyévről a következő évre átvitelének szabályozását.

A szakember szerint a munkavállalók - így az alkalmazottak - között is differenciálni kell, mivel más egy szalag mellett dolgozó munkás, és egy kutató helyzete. Ennek megfelelően azt javasolják, hogy hozzák létre a "kulcsmunkavállalók" kategóriáját, akikre az átlagostól eltérő szabályok vonatkoznának. Bek-Balla László szerint az új Mt.-be át lehet emelni a bevált nemzetközi joggyakorlatot is, és ösztönözni kell a legális foglalkoztatást és a munkaerőpiaci mobilitást.