Holland HR guru: Az embereknek a jövőben megállás nélkül dolgozniuk kell
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA növekvő munkaerőhiány alaposan megnehezíti a munkaadók és a toborzással foglalkozó szakemberek dolgát Európa-szerte. A közép-kelet-európai országokban a legsúlyosabb a helyzet. Milyen tudásra lesz kereslet néhány év múlva, és hogyan lehet alkalmazkodni az állandó változáshoz? - a Portfolio, HR gurut, Chris Heutinkot kérdezte.
Chris Heutink 2007-ben költözött vissza szülőhazájába, Hollandiába, miután évekig Lengyelországban töltött be vezető pozíciót a holland Randstad munkaerő-közvetítő vállalatnál, amely világszerte 39 országban van jelen. Hazatérése után először operatív vezető, majd 2009-ben ügyvezető igazgató lett a Randstad Netherlands élén. Ma Hollandia mellett számos más országért felel igazgatósági tagként.
Heutink elmondta, hogy a munkaerőhiány, mely hazánkra is jellemző minek köszönhető: "Az egyik legfontosabb ok a gazdasági fejlődés, ami persze alapvetően kedvező tendencia, de van hátránya is. Erre még ráerősítenek az olyan demográfiai trendek, mint az európai országok népességének öregedése, aminek következtében többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek. Kialakult egyfajta szakképzettségi hiány (skills gap) is, mert a technológiai fejlődés hatására rengeteg újfajta tudásra születik kereslet, és ezekből a jövőben csak egyre több lesz. Eközben globális szinten bővelkedünk a munkalehetőségekben, de nem ott, ahol sok a szabad kapacitás, tehát a földrajzi tényezők is szerepet játszanak."
Mi lehet a megoldás?
Az egyik megoldás a migráció, a másik pedig, hogy a cégek odaviszik a munkát, ahol szabad kapacitást látnak. "Előbbi már régóta zajlik, gondoljunk csak a kelet-európai munkások Nyugat-Európába vándorlására, a következő években azonban ezzel párhuzamosan a másik tendencia is teret nyer."
A szakemberek hiánya (főleg az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban) nem csak Magyarországon jelent problémát, hanem világszerte. "Ez mindenhol így van, és ez is szorosan kapcsolódik a migrációhoz. Lengyelországból sokan érkeztek Hollandiába, csak a nyári szezonra, hogy ilyen típusú munkákat végezzenek, de ugyanez igaz a Kelet-Európából az Egyesült Királyságba áramló munkások esetében is. Mostanában azonban változnak a migrációs minták: Kelet-Európán belül is kialakulóban vannak új irányok, például a fizikai dolgozók nagy számban áramlanak Ukrajnából Lengyelországba. El kell fogadni, hogy a társadalmak mobilisabb rétege odamegy, ahol kedvezőbb karrierlehetőségeket lát."
Heutinkon szerint a béremelés mellett a rugalmasabb foglalkoztatási formák bevezetése is enyhíthetné a munkaerőhiányt Kelet-Európában.
A szakemberhiány az informatikában, a mérnöki-műszaki területen, az egészségügyben és a pénzügyben a leglátványosabb. "Az adatelemzők (data analyst) például kifejezetten keresettek most a piacon, míg 5 évvel ezelőtt a legtöbben még azt sem tudták, hogy mi ez. Ugyanez igaz a kiberbiztonsági szakértőkre: most vagyonokat kereshetnek, pedig nemrég még nem is létezett ez a szakma." A digitalizációnak köszönhetően sok hasonló lehetőség bukkan fel, például ma már minden valamire való cégnek szüksége van digitális vezetőre (chief digital officer). A repetitív jellegű munkák egy része ezzel párhuzamosan eltűnik, de ezzel összefüggésben új pozíciók is születnek.
Az embereknek a jövőben megállás nélkül dolgozniuk kell az alkalmazhatóságukon, időről időre újra kell gondolniuk magukat munkaerőként, figyelembe véve, hogy éppen mire mutatkozik kereslet. "Folyamatosan fejlődniük kell, néha egy munka által, néha pedig tréningekkel, képzésekkel. Most, amikor egyértelmű és meghatározó trend a digitalizáció, az ahhoz kapcsolódó technikai készségeket érdemes elsajátítani annak, aki a következő években is biztos helyet szeretne magának a munkaerőpiacon. "
A cégek részéről rugalmasságra van szükség, Heutink szerint erősödő trend lesz a rugalmas foglalkoztatási formák és a távmunka elterjedése, főleg a magas képzettséget igénylő területeken. "Hollandiában rengeteg munkavállaló már most sem heti 40 órában dolgozik egy meghatározott cégnél, hanem egyszerre több állásban vagy projekten, 20-20 órában, akár különböző szakterületeken. Úgy gondolom, hogy a határozott időre szóló szerződések is egyre elterjedtebbé válnak a jövőben: bár a kelet-európai országokban erre még várni kell, Hollandiában már a dolgozók 40%-a ilyen feltételekkel vállal munkát."
A munkáltatói márka építése (employer branding) fontos fogalommá vált az elmúlt években, a munkaerőhiány hatására pedig még inkább előtérbe került. "Egyszerű a képlet: ha egy vállalat vonzó, vagyis erős a munkáltatói márkája, akkor könnyen talál tehetségeket. Ez jól mutatja azt a trendet, hogy egyre inkább a jelentkezők kezében van az irányítás, nem pedig a munkaadókéban" - nyilatkozta a holland szakember.
Épp ezért minden piaci szereplőnek - mérettől függetlenül - át kell gondolnia, hogy miért akarhat bárki neki dolgozni, és az is fontos, hogy ezt sikeresen kommunikálja.
"Európa-szerte kiemelten kedvelt munkáltatónak számítanak a légitársaságok és a repterek, épp azért, mert ezek garantálják az izgalmas, pörgős munkakörnyezetet. Az innováció szintén egy ilyen húzótényező, ezért vonzanak világszerte rengeteg szakembert a techvállalatok: a Google például Svájcban is a legnépszerűbb munkáltatók közé tartozik" - nyilatkozta a HR guru.
Portfolio
Heutink elmondta, hogy a munkaerőhiány, mely hazánkra is jellemző minek köszönhető: "Az egyik legfontosabb ok a gazdasági fejlődés, ami persze alapvetően kedvező tendencia, de van hátránya is. Erre még ráerősítenek az olyan demográfiai trendek, mint az európai országok népességének öregedése, aminek következtében többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek. Kialakult egyfajta szakképzettségi hiány (skills gap) is, mert a technológiai fejlődés hatására rengeteg újfajta tudásra születik kereslet, és ezekből a jövőben csak egyre több lesz. Eközben globális szinten bővelkedünk a munkalehetőségekben, de nem ott, ahol sok a szabad kapacitás, tehát a földrajzi tényezők is szerepet játszanak."
Mi lehet a megoldás?
Az egyik megoldás a migráció, a másik pedig, hogy a cégek odaviszik a munkát, ahol szabad kapacitást látnak. "Előbbi már régóta zajlik, gondoljunk csak a kelet-európai munkások Nyugat-Európába vándorlására, a következő években azonban ezzel párhuzamosan a másik tendencia is teret nyer."
A munkaerőhiány globális probléma
A szakemberek hiánya (főleg az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban) nem csak Magyarországon jelent problémát, hanem világszerte. "Ez mindenhol így van, és ez is szorosan kapcsolódik a migrációhoz. Lengyelországból sokan érkeztek Hollandiába, csak a nyári szezonra, hogy ilyen típusú munkákat végezzenek, de ugyanez igaz a Kelet-Európából az Egyesült Királyságba áramló munkások esetében is. Mostanában azonban változnak a migrációs minták: Kelet-Európán belül is kialakulóban vannak új irányok, például a fizikai dolgozók nagy számban áramlanak Ukrajnából Lengyelországba. El kell fogadni, hogy a társadalmak mobilisabb rétege odamegy, ahol kedvezőbb karrierlehetőségeket lát."
Heutinkon szerint a béremelés mellett a rugalmasabb foglalkoztatási formák bevezetése is enyhíthetné a munkaerőhiányt Kelet-Európában.
Átalakul a munkaerőpiac
A szakemberhiány az informatikában, a mérnöki-műszaki területen, az egészségügyben és a pénzügyben a leglátványosabb. "Az adatelemzők (data analyst) például kifejezetten keresettek most a piacon, míg 5 évvel ezelőtt a legtöbben még azt sem tudták, hogy mi ez. Ugyanez igaz a kiberbiztonsági szakértőkre: most vagyonokat kereshetnek, pedig nemrég még nem is létezett ez a szakma." A digitalizációnak köszönhetően sok hasonló lehetőség bukkan fel, például ma már minden valamire való cégnek szüksége van digitális vezetőre (chief digital officer). A repetitív jellegű munkák egy része ezzel párhuzamosan eltűnik, de ezzel összefüggésben új pozíciók is születnek.
Folyamatosan fejlődnie kell a munkavállalóknak
Az embereknek a jövőben megállás nélkül dolgozniuk kell az alkalmazhatóságukon, időről időre újra kell gondolniuk magukat munkaerőként, figyelembe véve, hogy éppen mire mutatkozik kereslet. "Folyamatosan fejlődniük kell, néha egy munka által, néha pedig tréningekkel, képzésekkel. Most, amikor egyértelmű és meghatározó trend a digitalizáció, az ahhoz kapcsolódó technikai készségeket érdemes elsajátítani annak, aki a következő években is biztos helyet szeretne magának a munkaerőpiacon. "
Mit tehet egy vállalat?
A cégek részéről rugalmasságra van szükség, Heutink szerint erősödő trend lesz a rugalmas foglalkoztatási formák és a távmunka elterjedése, főleg a magas képzettséget igénylő területeken. "Hollandiában rengeteg munkavállaló már most sem heti 40 órában dolgozik egy meghatározott cégnél, hanem egyszerre több állásban vagy projekten, 20-20 órában, akár különböző szakterületeken. Úgy gondolom, hogy a határozott időre szóló szerződések is egyre elterjedtebbé válnak a jövőben: bár a kelet-európai országokban erre még várni kell, Hollandiában már a dolgozók 40%-a ilyen feltételekkel vállal munkát."
Fontos a márka építése
A munkáltatói márka építése (employer branding) fontos fogalommá vált az elmúlt években, a munkaerőhiány hatására pedig még inkább előtérbe került. "Egyszerű a képlet: ha egy vállalat vonzó, vagyis erős a munkáltatói márkája, akkor könnyen talál tehetségeket. Ez jól mutatja azt a trendet, hogy egyre inkább a jelentkezők kezében van az irányítás, nem pedig a munkaadókéban" - nyilatkozta a holland szakember.
Épp ezért minden piaci szereplőnek - mérettől függetlenül - át kell gondolnia, hogy miért akarhat bárki neki dolgozni, és az is fontos, hogy ezt sikeresen kommunikálja.
"Európa-szerte kiemelten kedvelt munkáltatónak számítanak a légitársaságok és a repterek, épp azért, mert ezek garantálják az izgalmas, pörgős munkakörnyezetet. Az innováció szintén egy ilyen húzótényező, ezért vonzanak világszerte rengeteg szakembert a techvállalatok: a Google például Svájcban is a legnépszerűbb munkáltatók közé tartozik" - nyilatkozta a HR guru.
Portfolio
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Nehezen fellelhető szakemberek vagy vezetők toborzásával, fejvadászattal és személyzeti kérdésekkel kapcsolatban válaszoló szakértőnk:
Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?