HR kartell ügyek, avagy hogyan sértheti a HR-es a versenyjogot?

Az Apple sztori
Apple, Google, Dell, IBM, PayPal, eBay, AOL, Microsoft, Comcast, Clear Channel, Dreamworks. Mi a közös bennük? Valamennyi vállalkozás (és még több más is) részese volt egy szerteágazó HR kartellnek, amely kb. 1 millió munkavállalót érintett a technológiai iparban. Steve Jobs Apple vezérigazgató és Eric Schmidt Google vezérigazgató pedig jól ismert személyek. Közöttük indult el az a levelezés, amely a bizalmas versenykorlátozó megállapodást tartalmazta, és amelyhez végül számos más vállalkozás is csatlakozott. Hiszen eleinte olyan jó ötletnek tűnt… A szövevényes történet valahol 2005-ben indult, amikor a tech mérnökök fizetése szárnyalóban volt, ez pedig elkezdte felemészteni a profitot. Ekkoriban Steve Jobs megfenyegette a Google társalapítóját, Sergey Brint azzal, hogy háborúnak tekinti, ha bármely emberüket megpróbálják levadászni. Ilyen előzmények után készült a Google-nél egy “Special Agreement Hiring Policy” című feljegyzés, amely háromféle protokollt vázolt fel.

Az első az ún. „restricted hiring”, azaz a korlátozott felvétel, amely azt jelentette, hogy a megállapodásban részes vállalkozások nem alkalmazzák egymás munkavállalóit.

A második az ún. „do not cold call” vagy hideghívás tilalma. A hideghívás eredetileg egy marketing stratégia, amikor olyan embereket hívnak fel, akikkel korábban nem álltak kapcsolatban azért, hogy egy szolgáltatást vagy terméket értékesítsenek. A fejvadászat szintjén a hideghívás tilalma azt jelenti, hogy az érintett vállalkozások nem léphetnek kapcsolatba egymás munkavállalóival, akik ugyan nem keresnek állást, de lehet, hogy a munkaköri elvárásoknak megfelelnek és tudnának olyan ajánlatot tenni számukra, amely munkahelyváltásra ösztönözné őket.
Dr. Antalóczy Adrienn
A megállapodások másik csoportja a „sensitive companies” jelölést kapta. Ebbe olyan vállalkozások tartoztak, amelyeknél kevesebb korlátozást alkalmaztak a toborzások kapcsán, kivéve a vezető állású munkavállalói szintet. Erre a listára került fel például az eBay is egy olyan telefonbeszélgetés után, amelyben Meg Whitman eBay vezérigazgató Eric Schmidt Google vezérigazgató felé aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a „völgyben” a Google munkabéremeléshez vezető toborzási gyakorlatát tisztességtelennek tartják. A Google vezér ennek következtében nem csak a szenzitív cégek listájára tette fel az eBay-t, de még a saját, Meg Whitman panaszával érintett HR-esének kirúgását is elrendelte.

A protokoll lista eleinte két oldalas volt, pár év alatt pedig kilenc oldalra nőtte ki magát. Az ügy érdekessége, hogy az Amerikai Egyesült Államokban több eljárás is indult a fenti HR kartell nyomán, nem csak versenyjogi, de polgári jogi vonalon is. Az eset végül egyezséggel zárult, amelyben a részes vállalkozások - a bírság elkerülése érdekében - kötelezettséget vállaltak arra, hogy ilyen és hasonló megállapodásokat a jövőben nem fognak működtetni.

Hasonló ügyekkel már az Európai Unió területén is találkozhatunk

Egy 2010-es holland kartell esetben (ügyszám: HD 200.056.331) tizenöt kórház között létrejött megállapodást vizsgáltak annak versenykorlátozó célja és hatása miatt. A megállapodás értelmében a kórházak nem csábíthatták el egymástól a tapasztalt aneszteziológusokat. Sőt, a megállapodás egy olyan rendelkezést is tartalmazott, miszerint ha az egyik kórház aneszteziológusának a foglalkoztatási jogviszonya megszűnt, az azt követő 12 hónapon belül nem helyezkedhetett el egy másik olyan kórháznál, amely a megállapodásban részes fél volt. A megállapodás versenykorlátozó hatása azért is volt súlyos, mert a részes felek nagy száma jelentős mértékben korlátozta az aneszteziológusokat a munkahelyváltásban.

Spanyolországban is volt már példa hasonló versenykorlátozásra, ugyancsak a 2010-es évben született marasztaló határozat (VS/0120/08 - TRANSITARIOS), amely nyolc szállítmányozó céget sújtott összesen 14 millió euró bírsággal. A versenykorlátozás abban állt, hogy a vállalkozások egyeztették a stratégiájukat a munkavállalók toborzása kapcsán. Ez úgy történt, hogy a jelenlegi és jövőre vonatkozó olyan szenzitív információkat áramoltattak egymás között, mint a munkavállalók munkabére, jutaléka, napi költségtérítése. Ezen túlmenően egy elcsábítási tilalomra vonatkozó megállapodás is feltárásra került. A spanyol versenyhatóság ezeket a megállapodásokat olyan stratégiai egyeztetésnek tekintette, amelyek hasonlóképpen működnek mint az árkartellek, amelyek a szabad és befolyásmentes üzleti döntést kiváltva mesterségesen csökkentik az üzleti kockázatokat és ezzel torzítják a versenyt.

Röviden összefoglalva, a HR-es is jó ha tudja, hogy az elcsábítási tilalom, a foglalkoztatási feltételek összehangolása vagy hasonló megállapodás létrehozása, a toborzási stratégiák egyeztetése, a munkabér és egyéb juttatás adatok versenytársakkal történő megosztása versenyjogi szempontból aggályos. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy fentről jött az utasítás vagy a HR-es magától javasolna ilyen intézkedéseket, ahogy annak sincs jelentősége, hogy írásba foglalták-e a megállapodást vagy e-mailek és telefonok útján történt a kommunikáció.

A sorozat első része:
Hogyan sértheti a HR-es a versenyjogot napi szinten?