Így alakult át az online munkaerőpiac az elmúlt tíz évben
Már tíz évvel ezelőtt is a könyvelők és a területi képviselők voltak a legkeresettebbek. A válság legkevésbé az informatikusokat érintette, a kétezres évek közepén pedig az járt jól, aki hollandul tanult. A Profession.hu jelentéséből kiderül, milyen trendek alakították az online munkaerőpiacot az elmúlt évtizedben.
Válságban hallgatnak a hirdetők
"Az állásportálok feltűnésével a vállalatok hamar felfedezték az online toborzásban rejlő lehetőségeket. A Profession oldalán a 2002-es induláskor alig több mint 700 hirdető kínált állást, számuk azonban öt év alatt több mint négyszeresére nőtt" - idézte fel a kezdeteket Zsédely Krisztián, a portál értékesítési vezetője a cég közleményében.
A növekedés csak a 2008-ban kirobbant válság idején torpant meg, ekkor a krízis sújtotta iparágakban a korábbihoz képest lényegesen kevesebb hirdetést adtak fel. 2007 és 2010 között több mint 75 százalékkal csökkent a banki, tőzsdei területen meghirdetett vezetői pozíciók száma. Az ugyancsak mélyrepülésbe kezdő ingatlaniparban szintén kevesebb munkaerőre volt szükség: 2008-ról 2009-re alig feleannyi építészmérnököt és ingatlanprojekt munkatársat kerestek. A válság első évét az IT ipar is megérezte, de a hirdetési statisztikák tanúsága szerint ez a szektor hamarabb erőre kapott. Míg a banki szférában és az ingatlaniparban 2010-ben is 50 százalék körüli volt a visszaesés, addig az informatikai területeken meghirdetett pozíciók száma alig 16 százalékkal volt kevesebb.
A kínálat csökkenése közben a kereslet folyamatosan nőtt: a válság éveiben regisztrált a legtöbb álláskereső a Profession.hu oldalán. 2010-ben a korábbi évhez képest négyszer többen, összesen 93 ezren töltötték fel önéletrajzukat az állásportálra.
Kereskedők és könyvelők: tíz éve az élen
A három legkeresettebb szakma 2002 óta szinte folyamatosan a könyvelő, területi képviselő és az értékesítő volt - legfeljebb más-más sorrendben. 2003-tól 2009-ig a könyvelőké, az elmúlt három évben a területi képviselőké az első hely. A kétezres évek elején folyamatos volt a kereslet az asszisztensek és recepciósok iránt is. Utóbbiak 2003-tól 2005-ig az ötödik helyen szerepeltek, de 2009-től már a legkeresettebb tizenöt között sem találjuk őket. Bizonyos szakmák pedig "imázst" váltottak az elmúlt években: "2003-ban a kilencedik legkeresettebb munka volt a titkárnőké, akik mára leginkább asszisztensként, ritkábban adminisztrátorként vagy ügyintézőként születtek újjá nagyon hasonló, vagy a korábbinál szélesebb jog- és feladatkörrel." - tette hozzá Herczku Mónika, a Profession.hu karrier tanácsadója. "2012-ben a könyvelők és értékesítők mellett a mérnöki, IT-fejlesztői, ügyfélszolgálati szakmák voltak a legkeresettebbek a hirdetői oldalon és ez a tendencia a jövőben valószínűleg csak erősödni fog." - véli a szakértő.
A kereslet-kínálat egyensúlya a portál statisztikái szerint leginkább a területi képviselők esetében áll fenn, erre a kulcsszóra 2012-ben több mint ötvenezer keresést végeztek el a munkát keresők. De még ennél is többen voltak kíváncsiak eladói/értékesítői állásokra, a legkeresettebbek pedig az olyan munkakörök voltak, mint az asszisztens, adminisztrátor vagy recepciós - hasonló irodai munkákra összesen több mint százezer alkalommal kerestek rá egy év alatt az oldalon. E mellett a munkaadóknak fontos visszajelzés, hogy a fiatalok szinte minden hónapban 500-nál is többször néztek utána a gyakornoki lehetőségeknek. Meglepő ugyanakkor, hogy az orosz nyelvű állásokra jelenleg is több mint kétszer annyian keresnek rá, mint a francia idegen nyelvre. Az olasz pedig szintén felkerült a dobogóra a mára esszenciális angollal vagy a némettel ellentétben.
Helyi viszonyok
Ahogy az internet terjed, az online munkaerőpiac egyre pontosabban tükrözi a régiók demográfiai és gazdasági sajátosságait. Természetes, hogy a legtöbb álláshirdetést az elmúlt tíz évben Budapesten és Pest megyében adták fel - az összes, csaknem 1,1 millió hirdetés felét. A fővárost és régióját Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye követi a sorban. Mindeközben a legkevesebb lehetőséget Békés, Nógrád és Tolna megye álláskeresőinek kínálták. Az ország fejlettebb régióiban a válság idején jóval nagyobb mértékben esett vissza a hirdetések száma, mint a gazdaságilag gyengébb teljesítményű megyékben. Budapesten 2008-ról 2009-re 42 százalékkal, Győrben 25, Komáromban 28 százalékkal csökkentek az állásajánlatok. Ezzel szemben Békésben csak 15, Tolnában pedig alig 9 százalékos volt a visszaesés.
Poliglottok előnyben
A hirdetési számok alakulásából egyértelműen kiolvasható, hogy évről-évre egyre több idegen nyelvet beszélő munkatársat keresnek a cégek. A legfontosabb nyelv természetesen az angol, amit a német és a francia követ, sorrendjük az elmúlt tíz évben semmit sem változott. Utánuk az olasz, a spanyol és a holland következik, de a nagy call-centerek és nemzetközi szolgáltató központok letelepedésével az itthon addig kevésbé beszélt nyelvek is fontosabbá váltak. 2005-2006 óta folyamatosan keresik a svédül, norvégul, lengyelül, románul, finnül, görögül tudó munkatársakat, az elmúlt három évben az arab, észt, török, dán nyelv is megjelent a hirdetésekben. Ez a szempont a jövőben várhatóan még fontosabb lesz, mert egyre többen keresnek majd két-három idegen nyelvet beszélő munkatársakat.
Atipikus megoldások
Az utóbbi években a foglalkoztatás formái, a munkavégzés keretei is rengeteget változtak - a munkaadók a nemzetközi trendeket követve itthon is egyre szélesebb körnek, köztük a kisgyermekes anyáknak is kínálnak megfelelő foglalkoztatási formát. 2011-ben nyolcszor több 6 órában végezhető, részmunkaidős állást hirdettek, mint 2010-ben, a 4 órás állások esetében kilencszeres volt a növekedés. Az új informatikai technológiák térnyerésével egyre több cég kínál távmunkában végezhető állást is: a Profession oldalain kilencszer több ilyen pozíciót ajánlottak, mint egy évvel korábban. Úgy tűnik, a vállalatok ma már nagyobb figyelmet fordítanak a megváltozott munkaképességű álláskeresőkre is: míg 2010-ben számukra összesen 6 ajánlat szerepelt az állásportálon, 2011-ben már 410. Ez persze még mindig elenyésző a napi átlag 4000 hirdetéshez képest, de jól jelzi a munkaadói szemlélet gyors változását.
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
Miközben az autóipar lassulása óvatosságra intette a piacot, több ágazatban súlyos munkaerőhiány alakult ki 2025-ben. A logisztika, a kiskereskedelem... Teljes cikk
Jelentősen pesszimistábban ítélik meg a magyar munkavállalók a jelenlegi hazai munkaerőpiac mobilitási lehetőségeit az előző évhez képest.... Teljes cikk
Jövőre, az engedélyektől függően várhatóan márciusban vagy áprilisban megkezdődik a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában -... Teljes cikk
- 5+1 HR trend: mihez csatlakoznak és mit hagynak ott a munkavállalók 2026-ban? 1 hónapja
- Így csökkenthető a fluktuáció: juttatások, amelyek valóban számítanak a munkaerő megtartásában 1 hónapja
- Értékteremtés a változó munkaerőpiacon – Z generációs szemlélet a HR-ben 2 hónapja
- Külföldi munkaerő Magyarországon: szervezeti tapasztalatok és tanulságok 2 hónapja
- Tűzoltás vagy stratégia? Így lehet kockázat a munkaerő-kölcsönzésből 2 hónapja
- Már minden hatodik ember AI-t használ – és Magyarország ott az élmezőnyben 2 hónapja
- Papíron máshol dolgoztak – 1 milliárdos csalás a bíróság előtt 2 hónapja
- Elfogynak a dolgozók Magyarországon? Durva számok a 2026-os munkaerőpiacról 2 hónapja
- Sales Representative 2 hónapja
- HR trendek 2026 2 hónapja
- A potenciális munkaerő-tartalék számra korcsoportonként - grafikon 3 hónapja

Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben