Így előzhetőek meg az ülő munkával járó megbetegedések

Egy híres autóipari cég szakmai nyílt napján ismertette új munkavédelmi rendszerük előnyeit. Bemutatták, hogyan végzik a bejárást, az ott felderített műszaki hibákat, miként kerülik el a balesetveszélyes eseteket a munkavédelmi jogszabályoknak megfelelően.

Amikor az emberi tényezőkre tértek, és ismertették a fiatal és jól képzett dolgozói állományt, az egyik résztvevő feltett egy kérdést: "Mi lesz ezekkel a fiatal munkavállalókkal 20-25 évvel később?"

Míg a legtöbb cég súlyos milliókat költ berendezések karbantartására, irodaházak fenntartására, addig sokszor a legfontosabb tényezőről, magáról a munkaerő "karbantartásáról" megfeledkezik. A munkavállaló későbbi lecserélése, arra hivatkozva, hogy már nem rugalmas, lassú és ízületi problémákkal küzd, nem lenne etikus, sőt törvényes. Mit tehet a munkáltató?

A win-win szituáció érvényesülésének elve

A magyar fordításban nyertes-nyertes politika filozófiáját De Greef és Van den Broek, a munkahelyi egészségfejlesztési program modelljének kidolgozói is felvették alaptéziseik közé. Szerintük a munkahelyi egészségfejlesztésben a munkavállaló-munkáltató kapcsolatát is ilyen szemléletre kell építeni.

Eszerint, a munkahelyi egészségfejlesztést bevető vállalatok pénzösszegben kifejezhető nyereséghez jutnak azáltal, hogy egészséges életmódot népszerűsítő programokat (pl. Life Balance Program, Employee Assistance Programs) vezetnek be. Ezek hatására csökken a táppénzes napok száma, nő a munkavállalók teherbíró képessége és lojalitása, amely csökkenő fluktuációt eredményez. Így a toborzási és képzési költségek drasztikus csökkenése kimutatható. A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata - amelynek tagja 31 európai ország, köztük hazánk is - kiszámolta, hogy minden egyes munkahelyi egészségfejlesztésbe fektetett euró további négy euró nyereséget hoz a vállalatoknak.

Váz- és izomrendszeri panaszok, mint vezető hiányzási ok

Az Európai Munka- és Egészségbiztonsági Hivatal 2000-ben tett jelentése szerint Európában 146 millió munkanap veszik el a betegségek okozta hiányzás miatt. Ez közel 15.000 egészséges ember pályakezdéstől nyugállományig terjedő munkaideje. Ennyi idő alatt az egyik hazai országos hipermarket hálózat 50 évig tudna működni.

Ezek közül a váz- és izomrendszeri zavarok jelentik a leggyakoribb munkával összefüggő egészségügyi problémát, amely a munkavállalók 48 százalékát érinti az EU-ban. Ezen betegségekre fordított egészségügyi kiadások, kártérítések csökkentik a vállalkozások nyereségességét. A folyamatosan egyoldalú testhelyzetben végzett, monoton, ismétlődő mozdulatokból álló munkavégzés, a folyamatos ülő munkavégzés mind olyan tényezők, amelyek szerepet játszhatnak a váz- és izomrendszeri megbetegedések kialakulásában.

Mit tehet a munkáltató, ha felismerte, hogy a szóban forgó témakör súlyos anyagi károkat okozhat neki? Ezen problémák nagy része megelőzhető, vagy mérsékelhető a jogszabályok betartásával, valamint a helyes gyakorlat alapelveinek követésével.

Magyarországon a leghatékonyabban, vagy egy önálló programot lehet bevezetni, vagy érdemes a törvény által előírt éves kötelező kockázatértékelés alkalmával az ülő munkát érintő kockázatokat is belevenni az értékelésbe, és azokra hatékony kezelési javaslatot kínálni.

A Personal Best az elmúlt 12 éves működése során kiemelt figyelmet fordított a mozgásszervi problémák kezelésére. Mintaprojektek megvalósításával kidolgoztak néhány, a problémát hatékonyan kezelő megoldást, amelyek önmagukban, vagy egy komplex programba integrálva is alkalmazhatóak. A tapasztalatok igazolták, hogy már néhány minimális változtatással, akár egy-egy kockázatkezelő programelem bevezetésével (pl. irodai masszázs, irodai torna stb.) is kiemelkedő változást lehet elérni a munkavállalók egészségében.

A probléma hatékony kezelésére a komplex rendszerek bizonyultak hosszú távon megtérülőnek. Egy ilyen program csupán féléves alkalmazása már a résztvevők 20 százalékánál jelentősen csökkentette a mozgásszervi fájdalom mértékét, mindhárom gerincszakaszuk terheltsége csökkent, 36 százalékuknál csökkent a medenceaszimmetria, 27 százalékuknál javulást tapasztaltunk a vállízületeik általános állapotában. Mindez megmutatkozott a betegszabadságok számának 10 százalékos csökkenésében is.

A probléma kezelése, a munkahelyi egészségfejlesztési programok tehát akár önmagukban, akár munkavédelmi rendszerbe integrálva valóban kimutatható - vállalati, egészségügyi és a foglalkoztathatóság révén morális - nyereséget hoz a vállalatok számára.

Gazsó József
Personal Best Kft.