Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 4 éve

Jobban félünk a nyilvánosság előtti beszédtől, mint a haláltól?

Bármerre is járunk a világban, az előadók már jóval a prezentáció előtt szoronganak: félnek attól is, hogy remegőnek tűnik a hangjuk, hogy mi lesz, ha nem tudnak folyamatosan beszélni, hogy nem jut eszükbe a mondanivaló, hogy nem tudják a hallgatóság figyelmét felkelteni. Ezeket a helyzeteket vizsgálta dr. Serényi János. Azt a fontos tanulságot is levonta, hogy egy konferenciára akkor is alaposan készülni kell, ha nem adunk elő. Ha pedig prezentálunk, nem elég a szakmai felkészülés.

„Annak idején, amikor egy nagyon neves reklámcég irányítója voltam, azt tanítottam a ma már többek között nagynevű cégek ügyvezetőiként dolgozó egykori kollégáimnak, hogy hatalmas megtiszteltetés az, amikor meghívnak minket egy-egy konferenciára. Ehhez mérten kell nekünk is felkészülnünk” - kezdte a videomentoringról, és a stressz kezeléséről szóló beszélgetést Serényi János.

A jó prezentáció nemcsak leköt, érdekes, és gyors eredményt adó, hanem érzelmileg is meghatározó élmény. Sok esetben ugyanis nem biztos, hogy a mondanivalóra emlékeznek a közönség soraiból, de ha jó a megszólítás, akkor arra az érzetre, amit a szónok váltott ki, szinte mindig jó érzéssel gondolnak vissza a hallgatók.

A konferencia, az előadáson felül a személyes hálózat építésére is egy remek helyszín, ha jól csináljuk. Még a „socializing”-ra is készülni kell. Át kell gondolni például azt, hogy kik is az adott téma szakértői, akikkel ezen a rendezvényen összefuthatunk. Kitől-mit, és hogyan lehet a legjobban kérdezni, hogy utána érdekes legyen a mi válaszunk is. Gyakorlatilag igazi „elevator speech”-eket kell tudni mondani, mert ha képtelenek vagyunk röviden, tömören és az érdeklődést felkeltve elmondani azt, mit is szeretnék, akkor még nem vagyunk eléggé otthon azon a területen. „Nem enyém ekkor még a téma”- ahogy a kommunikációs szakember mondja. Borzasztó erősen kell arra tudatosan készülni, hogy keveset, de azt jól mondjuk el.


Ami jól áll a nagyhangúnak, az a filigránnak nem biztos



Egy példát mondott a szakember arra is, mit jelent a tudatosan a saját stílusunkhoz illeszkedően hatásosan működtethető kommunikáció. Egy pénzintézetnél értékesítői tréninget tartott, ahol az egyik legnehezebb feladat épp a saját értékesítési stílus megtalálása volt. A self-marketingnél tartottak, amely során az eddig elért eredményeket szerették volna a sales-ek láthatóvá tenni, hogy ezzel is bevonzzák a következő üzletkötést. Abban mindenki egyet értett, hogy ez szükséges tényező, de a nagy kérdés a „hogyan” volt. A fejlesztő szerette volna azzal segíteni a résztvevők fejlődését, hogy rávezeti őket, mi is lehet a számukra a helyes módozat.

Egy filigrán, visszafogott stílusú hölgytől például azt kérdezte a szakember, vajon egy olyan felütés, ahol harsányan, erősen, és kissé közönségesen sorolja az eddig elért eredményeit, sikeres lehet-e. Hiszen valami határozott, figyelemfelkeltő indításra biztos szükség van. Ez így ki van zárva - mondta a hölgy. „Egyetértettünk, hiszen ez a megközelítés teljesen idegen volt a hölgy habitusától” - emlékszik vissza a beszélgetésre a tréner. Ezt a stílust azonban tökéletesen tudta használni az az ugyancsak jelenlévő, a kis falvakban igen sikeresen dolgozó, harsány, nagydarab férfi, aki hagyományosan a helyi kocsmában szerzi az ügyfeleit. Ennek a hölgynek inkább csendes, együttműködést kifejező, visszafogottabb stílust javasolt, ami természetesen módon illik a személyiségéhez, és ami utána sikerre is vezette. Az önazonosság hatalom, csak meg kell tanulni használni.


A stressz okozza a legnagyobb gátat



A fellépések, amelyek lehetnek akár prezentációk, vagy négyszemközti tárgyalások, legtöbbünknél nagyon jelentős mértékben stresszorként jelennek meg. Serényi János a kollégáival ezt a faktort szerette volna alaposabban megvizsgálni. A munka során megerősítést nyert, hogy ez egy meglehetősen összetett téma. Mélyinterjús módszerrel félszáz orvossal, pszichiáterrel, pszichológussal, üzletemberrel, tudóssal , kutatóval stb. beszélgettek, és utána strukturálták, hogy pontosan kinek-mi is jelenthet stresszkeltő helyzetet, illetve ki-mit kezd az őt ért stresszel. A szerteágazó munka eredményei egyértelműsítették, hogy a legtöbb stresszhelyzet összetevőit feltétlenül - legalább saját magunk előtt - részletesen fel kell fedni. Ha tudatosan készülünk egy-egy helyzetre, akkor könnyebb belemenni, átvészelni, kibírni a benne való létet, és elkezdhetjük mozgósítani a megküzdési stratégiáinkat. Ez ugyanúgy igaz a legkülönbözőbb élethelyzetekre, mint mondjuk egy üzleti prezentációra.


Prezentáció, mint stresszor



Az általános stresszhelyzet átélése mellett vannak olyan momentumai a munkavégzésnek, amelyek nagyon erősen stressz-keltőek. Ilyen a prezentálás. Serényi János szerint elgondolkodtató, hogy az egész világon gyakran idézik e mondást: „Az amerikaiak legjobban a nyilvánosság előtti beszédtől félnek. A halál van a második helyen…”

Az előadók - bármerre is járunk - már előre szoronganak, jóval a prezentáció előtt, majd mérhetően növekszik a stressz-szint akkor, amikor közeledik az időpont. Félnek attól is, hogy remegőnek tűnik majd a hangjuk, amikor megszólalnak. Lefojtja őket az a tudat, hogy mi lesz akkor, ha nem tudnak folyamatosan beszélni. Szorongást kelt bennük az is, ha arra gondolnak, nem jut eszükbe a mondanivaló, ha nem tudják a hallgatóság figyelmét felkelteni, és azt megtartani. És mi történik akkor, ha nem megy a válaszadás a kérdésekre?

A prezentáció eszköze is nagyon lényeges elemmé vált abban a világban, ahol „csilivili” képsorokkal adnak el sok, ötletnek látszó képhalmazt. „Ha a ppt elvonja a lényegről a figyelmet, akkor az értelmetlen. Mindennek a megértést kell szolgálnia. Ehhez az előadó és a hallgatóság közötti közös kommunikációs platformra van szükség, ezt kell először megteremteni.”

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Jobban félünk a nyilvánosság előtti beszédtől, mint a haláltól?
2. oldal - Videomentor: megfigyelések prezentáció közben
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter