Jönnek-e ukránok a magyar álláspiacra? - válaszol Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője

Mennyire érte önöket váratlanul Ukrajna orosz megtámadása február 24-én?

- Ha nem is számítottunk rá, de a háború kitörése előtti két hétben már különböző forgatókönyveket vettünk az ügyfelekkel az eshetőségekről, például arról, hogy az ukrán állam behívhatja-e a hadseregbe a Magyarországon dolgozó ukránokat és a munkavállalók mennének-e. Már csak azért is, mert a kölcsönzötti létszámunk fele ukrán munkavállaló és ez jelentős üzleti kockázat volt. Kiderült, hogy a katonai behívót külföldön nehéz érvényesíteni, és ők nem  akarnak hazatérni.

A háború kitörése bennünket is legtaglózott és teljesen új kihívásokkal szembesültünk. Még aznap elkezdtük felmérni a munkavállalóink körében, milyen segítségre van szükségük és léptünk is. Kezdetben arra koncentráltunk, hogy a kölcsönzött munkavállalóinknak, valamint a belső csapatunknak segíteni tudjunk. A szállásoltató partnerekkel megállapodtunk, hogy egy átmeneti időszakban a munkavállalók családtagjat, akár gyerekeket is fogadják a munkásszállásokon. Céges buszaink egy részét a határra irányítottuk, hogy az érkező családtagokat fogadni tudjuk. A 700 fős ukrán kölcsönzötti állományból 50-70 családtag érkezett meg az utóbbi hetekben.

Megkértük a kölcsönvevő partnereket is, hogy legyenek rugalmasak, gondolják át, hogy bizonyos munkakörökben lehetne-e az itt dolgozók családtagjait alkalmazni vagy a későbbi bővüléseknél őket figyelembe venni. Volt olyan munkaadó, ahol ezt sikerült elérni.

Eddig körülbelül 600 ezer menekült ukrán érkezett Magyarországra. Keresik-e és ha  igen hogyan azokkal a menekültekkel a kapcsolatot, akiknek nincsenek itt dolgozó családtagjai?

Keressük online és offline módon is. Felvettük a határ menti önkormányzatokkal a kapcsolatot, akik segítenek az állásajánlatokról az információt megosztani a menekültekkel, jelzik, hol vannak elszállásolva.

Online ukrán nyelvű, targetált közösségi médiás hirdetésekkel, Facebook-csoportokban posztokban kínálunk elhelyezkedési lehetőséget. Ezen kívül weboldalunknak van ukrán szekciója is. Ha valaki jelentkezik, ukrán nyelven beszélő kollégánk veszi fel vele a kapcsolatot.

A tapasztalat az, hogy egyelőre a vártnál sokkal kevesebb munkavállalót, kevesebb, mint 100 főt sikerült így elhelyezni. A Magyarországra érkező menekültek nagy része Lengyelországba, vagy Nyugat-Európa felé utazik tovább és bizonyos esetekben az adminisztráció sem egyszerű.

Túl bürokratikus a legális munkavállalás elintézése?

Ha van a menekültnek érvényes biometrikus útlevele, akkor gördülékeny. A háború kitörése előtt is működött az egyszerűsített engedélyeztetési eljárás, amivel tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapott a Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgár. Ha valaki azonban érvényes okmányok nélkül érkezik, akkor nem egyszerű, egy átlagos munkaadónak rendkívül nehezen megugorható akadályt jelent. Annak ellenére mondom ezt, hogy az utóbbi hetekben történt könnyítés.

Milyen munkakörökben lehet ukrán munkavállalókat alkalmazni?

A nyelvtudás hiánya meghatározza a lehetőségeket. Ha valaki magas szinten beszél angolul, neki megnyílnak a lehetőségek, például fehérgalléros állásokra például nemzetközi ügyfélszolgálati központokban, idegenforgalomban, vagy vendéglátásban. Aki viszont nem beszél se magyarul, se angolul, neki a könnyű fizikai - például betanított - munkák jöhetnek szóba gyárakban, a mezőgazdaságban, a vendéglátás támogató területén és az építőiparban. Azoknál a munkaadóknál, akik már eddig is alkalmaztak ukránokat, dolgoznak ukrán műszakok, léteznek ukrán nyelvű utasítások, oda könnyebb bekerülni.

Nehezíti a helyzetet, hogy sok kisgyermekes anyuka érkezett, akik csak úgy tudnak munkába állni, ha valaki gondoskodik a gyermekfelügyeletről és a tanításról. Ebben is történt előrelépés az utóbbi hetekben, ám még nem automatizmus, hogy az adott munkahely közelében van olyan iskola, óvoda, amely fogadja az ukrán gyerekeket.

Az iparágban gyakran hangoztatott mondat, hogy a munkaerő-kölcsönzők a gazdaság lakmuszpapírjai, először érzik a saját bőrükön a fellendülést és a visszaesést. Már csak azért is, mert ügyfeleik először nyúlnak a kölcsönzötti létszámhoz, ha le kell építeni és itt kezdik a létszám óvatos feltöltését is.  Mit éreznek most önök?

Saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy az autóipari cégek és TIER 1-es beszállítók egy része vagy elkezdett leépíteni vagy a tervezett bővüléseket elhalasztja. Hasonlókat hallunk a vegy- és az élelmiszeriparból is, bár ott kicsi a kitettségünk. Az orosz-ukrán háború akadályozza az alapanyag-ellátást, az ellátási láncok állnak, a költségek növekednek. Hogy meddig tart ez a folyamat, nem tudni. Mindenesetre az eddigi történések nem adnak okot az optimizmusra.

A nyitóképen Czellecz Zoltán

Sorozatunk korábbi cikkei:

Szolidárisak a magyarok az ukrán vendégmunkásokkal: Göltl Viktor, WHC

Több száz állást tudunk ajánlani az ukrajnai menekülteknek: Juhász Csongor, Prohuman