kapubanner for mobile
Szerző: HR Portal
Megjelent: 2 éve

Juttatási trendek 2024-ben: mit tud az egészségpénztár?

“Érdemes az infláció és a munkavállalói igények mentén minden évben felülvizsgálni a juttatási struktúrát. Több cégnél halljuk, hogy a szakszervezet kéri a bértárgyaláson, hogy az egészségpénztár legyen a cafeteria része” - mondja Kovács Tamás Attila az OTP Egészségpénztár vezetője. Ugyan a munkáltatói befizetés 2019 óta a bérrel azonosan adózik, de több előnye is van. Melyek is ezek? Mire figyeljünk a bevezetésnél?

Kovács Tamás, OTP-

Hol áll az egészségpénztári juttatás a többi kompenzációs elemmel összevetve?

Azt látjuk, hogy a kedvező adózás és könnyű felhasználás miatt a SZÉP-kártya a legnépszerűbb. Ugyanakkor érzékeljük, hogy a munkáltatók keresik az alternatívákat, az olyan juttatásokat, amelyek egy ilyen feszes munkaerő-piaci helyzetben megkülönböztetik őket. Az egészségpénztár, amely a legnagyobb kincsről, az egészségről szól - ilyen lehet. Ahogyan a családot támogató önsegélyező szolgáltatások is. Érdemes az infláció és a munkavállalói igények mentén minden évben felülvizsgálni a juttatási struktúrát. Egyre több helyről halljuk azt is, hogy a szakszervezetek a bértárgyalásokon kérik, hogy az egészségpénztár a cafeteria része legyen.

Mennyiben változtatta meg a piacot, hogy az egészségpénztári hozzájárulás 2019-től kikerült a kedvezményesen adózó cafeteriaelemek közül?

2019 előtt 60-70 százalék volt a munkaadói befizetések aránya, az egyéni - munkavállalói - pedig 30-40 százalék. 2019-re egy év alatt közel a felére - 3,8 milliárd forintról 2,1 milliárd forintra - esett a munkáltatói hozzájárulás, ám ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az egyéni  - munkavállalói befizetés. Jelenleg az összbefizetések 80 százalékát adják a magánszemélyek. Az utóbbi egy évben azonban azt is látni, hogy a munkáltatók kezdenek visszatalálni erre a finanszírozási lehetőségre: idén elérheti a 3 milliárd forintot a munkáltatói hozzájárulása összértéke.

Összefügg a trend a covid-járvány hatásával?

Már a covid előtt is egyre többen felismerték az egészségügyi megtakarítások, az egészséges életmód fontosságát. Ez aztán a világjárvány alatt felerősödött. Ez olyan trend, amelyet érdemes a munkáltatóknak is szem előtt tartaniuk. Azt szoktam mondani, hogy mindenkinek egészségpénztári tagnak kellene lennie, ugyanis egészségügyi kiadásai mindenkinek vannak. Egészségpénztári tagként pedig 20 százalékkal csökkenthetőek ezek a költségek az adó-visszatérítésnek köszönhetően.

Mire használják fel a munkavállalók ezt a juttatást? Mi a legnépszerűbb?

A munkavállalók éveken keresztül gyógyszerekre, vitaminokra, szemüvegre, kontaktlencsére és más gyógyászati segédeszközökre költötték leginkább az egészségkártyán levő pénzt. Ez most így van, ám feljövőben a magánegészségügyi szolgáltatások, például a járóbeteg-szakellátás. Növekedési potenciált látok még az önsegélyező szolgáltatásokban, amelyeket családi támogatásoknak is hívnak. Ez speciális élethelyzetben - például gyermek születésekor, iskolakezdéskor, gyes, gyed kiegészítésére, lakáshitel-törlesztésre vehető igénybe. Felhasználható a befizetés mentális egészségmegőrzésre, például pszichológusi tanácsadásra, ami egyre fontosabb ebben a bizonytalanságokkal teli környezetben.

Milyen előnyöket jelent a munkaadóknak, ha működik ez a juttatás?

A munkáltató jelzi, hogy fontos számára a dolgozók és családtagjaik egészsége. A magánorvosi ellátással a dolgozók gyorsabban kapnak időpontot, korábban felismerik és elkezdik kezelni az egészségügyi problémát. Így hamarabb vissza tudnak jönni táppénzről. A szabadon felhasználható egészségpénztári hozzájárulásnak ugyan a bérhez hasonló az adóterhe, ám ha célzott támogatást nyújt a munkaadó - ez lehet a szakorvosi ellátás vagy szűrővizsgálat - akkor már kedvezményesen adózik (lásd keretes írásunkat az adózásról - a szerk.).

Hogyan illeszthető be egy cafeteria-rendszerbe az egészségpénztár?

Lehet rendszeres vagy eseti hozzájárulás, célzott támogatás vagy adomány is. A pénztári hozzájárulás egy adható és bármikor visszavonható elem, így a munkáltató bármelyik évben dönthet úgy, hogy ezt a szolgáltatást nyújtja az egész munkavállalói körének azonos mértékben vagy cafeteriában választható elemként. Az is egyre gyakoribb, hogy minden munkavállalónak fizetnek egy bizonyos mértékű hozzájárulást, és ezt évente egyszer egy nagyobb összeggel - akár bónuszként - kiegészítik.   

Mire figyeljen egy cég a bevezetéskor a kommunikációban?

Mindenképpen arra, hogy közérthetően mondja el, írja le, mire tudják a munkavállalók felhasználni a befizetéseket. A pénztár egyik nagy előnye a 20 százalékos adó-visszatérítés évi 150 ezer forintig, ezt 750 000 forintos éves befizetéssel lehet maximálisan kihasználni. Sajnos még mindig azt látni, hogy az egyének súlyos tízezreket hagynak az államnál. Fontos, hogy a juttatást nem csak a dolgozó, hanem közeli hozzátartozója - feleség, férj, gyermek - is felhasználhatja, így a munkáltató a teljes családot támogathatja. Mindennek a feltétele, hogy a munkavállaló egészségpénztári tag legyen. Ha pedig célzott szolgáltatást ad - például egészségügyi szűrést - akkor kérje a dolgozókat, hogy vegyék is azt igénybe. Egy-egy szűrővizsgálat felhasználásáról összesített adatokat tudunk küldeni a munkáltatónak, aki láthatja, hogy arra a dolgozók hány százaléka ment el. Ha kevés, akkor a belső kommunikációs csatornákon felhívhatja újra a figyelmet. 

Mekkora adminisztrációt jelent ez egy HR-esnek? 

Minimálisat. Azt kell eldöntenie, hogy összesen mekkora összeget utal egy hónapban az egészségpénztárba, egy listát kérünk arról, kinek mennyit. A teljes összeg elutalása után pedig minden tag számláján mi írjuk jóvá a befizetést. Ezt követően egy bevallást kell készíteni erről, ami online megtehető. Ha minden hónapban azonos a befizetés, akkor ez szinte automatikus. Célzott szolgáltatásnál a munkaadónak a munkavállalók körét kell meghatároznia. Például mellrákszűrésnél a női munkavállalókat, menedzserszűrésnél a felsővezetést, tüdőszűrésnél a gyártósoron dolgozókat.

Adózás 

Az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás adóterhe 13 százalék a munkáltatónál, 33,5 százalék a munkavállalónál. Itt a munkavállaló 20 százalék adó-visszatérítésre jogosult évi 150 000 forintig. Adhat a munkáltató célzott szolgáltatást - ez lehet szűrővizsgálat vagy magánegészségügyi szolgáltatóhoz hozzáférés. Itt 33,04 százalék adó terheli a munkaadót, míg a munkavállalónál nincs adófizetési kötelezettség. Az önsegélyező szolgáltatás támogatása (sok helyen “családi támogatásként is aposztrofálják) esetén a munkáltatónál nincs adóteher, míg a munkavállaló 24,92 százalékot fizet a juttatás után.

  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mennyiért dolgozol? Hamarosan mindenki tudni fogja

2026 júniusától életbe lép az uniós bértranszparencia irányelv, amely alapjaiban formálja át a cégek bérpolitikáját és HR-folyamatait. A... Teljes cikk

A szomszéd bére mindig zöldebb - izé - nagyobb!

Bő egy évük van a munkaadóknak, hogy megfeleljenek az EU-s bértranszparencia irányelv követelményeinek. Papp Tamás István HR szakértő friss... Teljes cikk

Szinte másik világ: hol keresnek a legjobban és legrosszabbul a magyarok?

2025 első negyedévében a legmagasabb bruttó átlagkereset Budapest II. kerületében 1,16 millió forint volt, míg a legalacsonyabb a Cigándi járásban... Teljes cikk