Megjelent: 4 hónapja

Karanténban táppénz nélkül - így járnak pórul az ukrán vendégmunkások

Egy magyar-szovjet egyezmény miatt a Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások nem kaphatnak táppénzt, csedet, gyedet. Hiába fizeti utánuk magyar munkaadójuk az összes közterhet. A visszás helyzetre sokakat a koronavírus-járvány döbbentett rá. Az ukránokat foglalkoztató cégek attól tartanak, nem jön utánpótlás, az itt levők távoznak.

images

images

Ki gondolná, hogy több mint 30 évvel a rendszerváltás után még mindig hatályban van egy közel hatvan éve kötött magyar-szovjet államközi egyezmény? Pedig az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet “a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában” ilyen. Ennek sajátossága, hogy területi és nem biztosítási elvű. Az egyezményben előírt minden természetben és pénzben járó szolgáltatást annak a szerződő félnek illetékes szerve nyújtja saját jogszabályai szerint, amelynek területén az igényjogosult személynek állandó lakóhelye van.

Ennek előnyét a Magyarországon letelepedett ukrán nyugdíjasok élvezik, akiknek ellátását Magyarország fizeti. A hátrányos oldalra pedig a Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások kerültek. Hiába dolgoznak itt és utalja utánuk munkaadójuk a közterheket, ha állandó lakóhelyük Ukrajnában van, akkor a táppénzt, a terhességi-, gyermekágyi-, szülési és egyéb segélyt az ukránok térítik. Méghozzá az ottani jogszabályok alapján, ami töredéke a magyar ellátásnak.

Több tízezren jöttek Ukrajnából 2017-től


Miért is került a táppénzkérdés az utóbbi hónapokban a felszínre? Egyrészt egyre többen jöttek, másrészt a pandémia közbeszólt.

Az ukrajnai munkaerőimport az utóbbi években pörgött fel. Az igazi könnyítést egy 2016. július 1-jén hatályba lépett Kormányrendelet (113/2016. V. 30.) jelentette, előtte nehéz volt munkavállalási engedélyt szerezni. A felsorolt hiányszakmákban a magyar hatóságok gyorsított eljárásban, 10 napon belül zöld utat adnak a harmadik országbeli, szomszédos országok munkavállalóinak, így az ukránoknak. Ennek a célja a magyar munkaerőhiány enyhítése. A munkaerő-közvetítő cégek azonnal elkezdték kiaknázni az ebben rejlő potenciált. Többen “ukrán divíziót” alapítottak kinti irodával és folyamatosan toborozzák a dolgozókat a magyarországi gyárakba főként összeszerelői, operátor munkákra. Az ukránok pedig jöttek, 2019-ben már 45 ezren kérelmeztek munkavállalási célú tartózkodási jogosultságot. A motiváció persze a magasabb fizetés. Ott 250 óra munkával is mindössze 50-55 ezer forintot lehet keresni, míg nálunk havi 180 óra betanított munkával a háromszorosát, legalább 150 ezer forintot.

A koronavírus-járvány megakasztotta a folyamatot, sokakat elbocsátottak, ám még mindig több tízezren dolgoznak a jármű- és elektronikai iparban. “Békeidőben” minimális a vendégmunkások körében a táppénzre menők aránya. A pandémiás helyzetben ez is változott: a munkásszállásokon többen koronavírusosak lettek és a hatósági karantén is nehezíti a helyzetüket. Ugyan megbetegedés esetén évente 15 napot a munkaadó fizet, csak a 16. naptól járna táppénz, de például hatósági karanténban már az első naptól az állam fizet(ne) és nem a munkaadó. Így az a munkavállaló, akinek a szálláson a szobatársa koronavírusos lesz, és ő hatósági karanténba kerül, bevétel nélkül marad. Ha nincs tartaléka, se az étkezést, se a szállásköltséget nem tudja fizetni. Dolgozni nem mehet, táppénzt a magyar állam nem térít, az ukrajnai intézésbe bele sem tud kezdeni. Kicsit jobban jár beteg szobatársa, aki után a munkáltató 15 napig fizeti a betegszabadságra járó juttatást - ami a távolléti díj 70%-a - és csak a 16. naptól nem kap semmit.

Egy kölcsönzőtől hallottunk két megtörtént esetet a közelmúltból, hogyan reagálnak az ukrán munkavállalók arra, hogy nem kapnak táppénzt: “Négy partnerünk is jelezte, hogy az ukrán dolgozó bemegy lázasan is - és valószínűleg fertőzően - dolgozni, mivel tudja, hogy nem kap táppénzt. Másik eset: amikor egy győri autóipari beszállító ukrán munkásai megkapták a tájékoztatást, hogy nem jár a táppénz, másnap már nem mentek be dolgozni.”

Van táppénz, de Kijevben kellene kérvényezni


A magyar-szovjet szerződés szerint nem magyar lakóhelyű ukrán munkavállalók után az illetékes ukrán szervnél igényelhető a táppénzt. Nem vonzó lehetőség, mert töredéke a magyarnak, az ügyintézés sem tűnik egyszerűnek. Nem is életszerű, hogy egy Magyarországon megbetegedett munkavállaló ukrajnai táppénzt intéz a pandémiás helyzetben. Pedig elvileg lehetséges. Úgy tudjuk, hogy az ukrán szerv a magyar kormány megkeresésére megerősítette, hogy lehet hozzájuk fordulni, befogadják a kérelmeket, ám egyelőre ilyen tudomásuk szerint nem érkezett. (Csak a precizitás kedvéért, ahol igényelhető: Ukrajna Társadalombiztosítási Alapjának Végrehajtó Igazgatósága, Boricsiv Tik út, 28, Kijev, 04070, fssu@fssu.gov.ua) Az egyezmény szerint a magyar félnél is be lehetne nyújtani az ukrajnai táppénzigényt. Az általunk megkérdezett kölcsönző cég vezetője elmondta, ő megpróbálta és nem fogadta be a magyar Kormányhivatal.

Szintén ez a cégvezető panaszkodik arra, hogy a jogszabály nem volt széles körben ismert se a munkaadók, se a munkavállalók körében. Ők tb-kifizetőhelyként évekig számfejtették az ukrán munkavállalók táppénzét, amelyet állítása szerint a Magyar Államkincstár (MÁK) minden további nélkül megfizetett. Tavaly augusztusban kaptak egy tájékoztató a MÁK-tól, amelyben jelzik, táppénz csak magyar állandó lakóhellyel rendelkező ukrán állampolgárnak téríthető. Megkerestük a Magyar Államkincstárat. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy a múltban előfordult-e állandó magyar lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárok részére táppénzfizetés. Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy a magyar-szovjet egyezmény hatályos. Azt írják, hogy több megkeresést is kaptak cégektől és mindenkit felvilágosítottak erről, a tb-kifizetőhelyeknek pedig ismerniük kell a jogszabályi hátteret.

Félő, hogy más országba távoznak


A szakmai szövetség szerint az ország versenyhátrányba kerül
A visszás helyzetet Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) elnökhelyettese is megerősíti. Hozzáteszi, hogy több tagjuk érintett, a törvény megváltoztatásáért küzdenek. “Több tízezer ukrán munkavállaló dolgozik a hazai jármű- és elektronikai iparban. Versenyhátrányt jelent Magyarországnak ez a jogszabály. Félő, hogy Csehország vagy Lengyelország vonzóbb célpont lesz számukra.” Az MMOSZ felvette a kapcsolatot az Innovációs és Technológiai és a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, ám egyelőre csak alsóbb szinteken egyeztettek.

Az oroszokkal sikerült megegyezni


Mindkét minisztériumot megkerestük kérdéseinkkel, választ cikkünk írásáig nem kaptunk. Ha megérkezik, közöljük. Informálisan más forrásból úgy értesültünk, hogy a külügyi tárca tárgyalt az ukrán féllel egy kétoldalú szociálpolitikai egyezményről, sikertelenül. Ezt vélhetően a mélypontra jutott magyar-ukrán kapcsolatok sem segítik. Orosz relációban tavalyig volt hatályos a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény. Moszkvával sikerült megállapodni, tavaly hirdették ki a 2020. évi XIV. törvényt törvényt, ám onnan alig érkezik munkavállaló.
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Új világrend épül: kulcsszerephez jutnak az atipikus foglalkoztatottak

A pandémia felgyorsította a munkaerő-piaci folyamatokat, hatékonyabb és rugalmasabb lett a munkaszervezés. Nyárra ismételten kialakult a korábbi... Teljes cikk

Sok a tévhit az IT-s szakmákról a fiatalok körében

A pályaválasztók jóval kevesebb IT területhez kapcsolódó szakmát ismernek, mint ahány létezik. A fiatalok harmada hiszi azt, hogy nincs érzéke az... Teljes cikk

Nemzetközi harc indult a munkavállalókért

Elkezdődött a visszarendeződés a munkaerőpiacon: nincs elég ember az élelmiszeriparban, a feldolgozóiparban és bizonyos kereskedelmi területeken sem.... Teljes cikk