Kaszinó-kapitalizmus helyett CSR-ra van szükség

"A kaszinó-kapitalizmus helyett CSR-ra van szükség" - kezdte előadását Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója. A hagyományos gondolkodásmód szerint a bankok minél nagyobb profitot akarnak elérni a lehető legkisebb kockázattal, és Milton Friedman is azt mondja, hogy a társadalmi problémákat az államnak kell megoldania. A Harvard Business Review-ben viszont arról cikkeztek, hogy ez már így biztosan nem igaz, újra kell gondolni a kapitalizmust. Tévhit, hogy a társadalmi igények kielégítése csökkenti a profitot, sőt Michael E. Porter és Mark R. Kramer kifejezetten azt állítja, hogy a CSR hiánya okozta a gazdasági válságot.

Az új modellek közül az egyik Wayne Visser nevéhez kötődik. Ez fenntartható, mert az üzletet (szemben a korábbi felfogással) értéknek tekinti, az érintettek (a részvényesek) bevonására és a közös értékteremtésre épül, emellett célul tűzi ki az üzleti, a kormányzati és a civil szféra szorosabb együttműködését, bár a korábbihoz képest eltérő funkciókkal. Erősítheti ezt a vezetői készségek és képességek fejlesztése, a kormány szerepének az újragondolása, valamint annak felmérése, hol tud segíteni az üzlet környezetének a problémák megoldásában. Az lehet a megoldás, ha egyszerre veszik figyelembe a gazdasági és a társadalmi értékeket, és nagy hangsúlyt kap a CSR is. Reagálni kell arra, ami a világban történik.

Nem a széplelkűek társasága

Takács Júlia áttekintette a felelősség és a fenntarthatóság evolúcióját, és megvizsgálta azt is, a magyar cégek melyik stádiumban vannak. A felelősség az 1970-es elképzelés szerint csak a részvényesekkel szemben állt fenn, a 80-as években pedig a filantrópia fogalmát kapcsolták hozzá. Az 1990-es évekre a vállalatirányításban is megjelent, az új évezred elején mérés került a fókuszba, később pedig a felelős versenyképesség.

Magyarországra az jellemző, hogy egymás mellett élnek a különböző szakaszok. Ami a fenntarthatóság evolúcióját illeti, a hetvenes években ez a minőséget jelentette, a nyolcvanas években pedig az egészség biztosítását. A kilencvenes években megjelent a környezetvédelem és a zöld gondolkodás, 2000 körül az összekapcsolt, komplex megközelítés, napjainkban pedig a fenntartható piac került előtérbe. Magyarországra az előzőhöz hasonlóan a fáziskésés és a különböző szakaszok egymás mellett élése a jellemző. A CSR-rel kapcsolatban nálunk az figyelhető meg, hogy most a promócióban használják, a stratégiai CSR még csak egy-két helyen mutatkozik. Mára az az elképzelés is a múlté, hogy a CSR a széplelkűek társaságának a mániája, már nálunk is az érdekek egyeztetését tartják elsődlegesnek.

Mit mutat a DJFI-index?

Matthias Narr, a SAM Group Fenntarthatósági részlegének vezetője előadásában a DJFI szempontrendszerét mutatta be, de először a cégéről ejtett néhány szót. A fenntartható befektetésekkel foglalkozó SAM Group saját tőkéje 9,2 milliárd euró, alkalmazottainak száma 100 körüli. A fogalom megítélés a negatívtól mostanra eljutott a pozitívig. Ebben már az is tükröződik, hogy a cégek és a befektetők szempontjai egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A trendeket jól mutatja az a szám is, hogy 1975-ben a cégek értékének 80 százaléka a vagyontárgyaiban volt, mostanra pedig ez a szám 20 százalékra csökkent.

A Harvard Business School kutatásából kiderült, hogy azok a cégek, amelyeknek a fenntarthatósági kultúrájuk magas, hosszú idő átlagában jobban teljesítenek, mint azok, amelyeknek nem. A fenntarthatóság fejlesztésének három aspektusa van: gazdasági (többek között az elhasználódó infrastruktúra, és az innováció sebessége tartozik ide), környezeti (pl. a klímaváltozás, a biodiverzitás) valamint társadalmi (pl. a népesség növekedése, az urbanizáció). Most éppen az integráció irányába haladunk, ami jó, csak arra lenne jó figyelni, hogy ezek a szempontok épüljenek be a menedzsmentfolyamatokba. Ha így történik, az sokat hozhat - a cégek 20 százaléka azt mondta, hogy a CSR szem előtt tartása pozitívan járult hozzá a forgalmához.

A Dow Jones Fenntarthatósági Index (DJFI) 1999-ben 300 vállalat adataiból készült, ma pedig már 2500 cég lépett be a sorba. Egy felmérés során a megkérdezett cégek 48 százaléka mondta azt, hogy megbízik az indexben, ami a legmagasabb érték az összes közül. Herbert Hainer, az Adidas vezérigazgatója kijelentése szerint az index "fontos benchmark a cégek számára". A legtöbb cég az USA-ból és Európából csatlakozott, Magyarországról eddig négy (az OTP, a Richter Gedeon, a Mol és a Magyar Telekom). Az indexet a következő országok cégei használják a legtöbbet: USA, Egyesült Királyság, Svájc, Németország, Finnország, Japán, Spanyolország, Kanada.

Zöld közbeszerzés

A fenntarthatóság teret nyert a közpénzek elköltésében is - mondta Kovács Dóra, a Közbeszerzési Hatóság főosztályvezetője. Az Europa 2020 projekt keretében intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést céloztak meg, és öt konkrét területet is kijelöltek. Ezek a következők: hatékony oktatás, innováció, foglalkoztatás, társadalmi befolyás, energiapolitika, de ezek mellett fontos a közpénzek hatékony elköltése is. A zöld közbeszerzés kevésbé károsítja a környezetet, mint a hagyományos. A szociális szempontok is érvényre jutnak fenntartható szerződések formájában. Annak érzékeltetésére, hogy mekkora volumenről van szó, elmondta, hogy az EU GDP-jének 20 százalékát teszik ki a közbeszerzések.

Egyre inkább kérik a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételét. Nemzeti cselekvési tervek sok helyen vannak, de ezen a téren Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia és Svédország áll az élen. A jövő év elején megjelennek az új közbeszerzési irányelvek, de körülbelül másfél év kell az elvek átültetéséhez. Azt már most is lehet tudni, hogy a teljes életciklus-költséget kell majd figyelembe venni, az ökocímkékre pedig könnyebb lesz hivatkozni. Az EU összeállít egy kézikönyvet a zöld közbeszerzésről, és a Közbeszerzési Hatóság is megkezdte a hazai jó gyakorlati példák felkutatását.

Magyarországon 2012. január 1-je óta van statisztika a zöld közbeszerzésről. Azóta 2500 közbeszerzési eljárás indult, amelyek közül 234, azaz 9,4 százalék volt zöld. Ha az összértéket nézzük, akkor valamivel nagyobb, 10,7 százalékos az arány. A szociális szempontokat a közbeszerzései eljárások 2 százalékban (értéküket tekintve 4 százalékában) vették figyelembe.

CO-OP - az egyéni út

Murányi László, a CO-OP Hungary Zrt. vezérigazgatója a cég egyéni útját mutatta be a CSR történetében. A CO-OP a legnagyobb lefedettségű hazai lánc, és egyben a legnagyobb forgalmú franchise, amelyhez mintegy háromezer üzlet és kétezer kisebb bolt tartozik. Ezekben naponta több mint 1,5 millió vásárló fordul meg. Alkalmazottainak száma 30 ezer körül van. Murányi László egy piramisként ábrázolta a felelős vállalati magatartást, amelynek a legalsó szintje a tisztességes, transzparens működés, a középső a jó ügyek felvállalása eseti jelleggel, a csúcsán pedig a felelősségteljes vállalati működés van. A cég célja, hogy hasznos tagja legyen a társadalomnak, fejlessze a közösséget, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a hazai kiskereskedelem társadalmilag felelősen működjön.

A CO-OP CSR-tevékenységének több pillére van. Az első a minőségi magyar termékek védelme. A lánc üzleteiben árult termékek 85 százalékát Magyarországon állítják elő, és a beszállítók 80 százaléka magyar. Fontos esemény az idén hetedik alkalommal megrendezett CO-OP Rally is. Alapelv az etikus kereskedelem megvalósítása, ennek elemei a korrekt üzletvitel, az átláthatóság, a kis, helyi termelők felkarolása, a minőségi és etikai követelményrendszer alkalmazása a beszállítókkal szemben.

A CO-OP a közösségépítést is fontosnak tartja, amibe főleg a munkavállalókhoz fűződő kapcsolatok tartoznak. Megbecsülik a dolgozókat, képzéseket, tréningeket biztosítanak a számukra, a cégre jellemző az előítélt-mentesség és a tolerancia. Az ott eltöltött idő 15-17 év között van. További pillér a helyi közösségek életminőségének a javítása, konkrétabban az oktatás, kultúra, sportélet fejlesztése. A CO-OP régóta az élsport és a magyar olimpiai mozgalom támogatója. Újabb pillér az önhibájukon kívül bajba jutottak megsegítése. Ennek egyik fontos eleme a CO-OP Segély Alapítvány, és a cég támogatja a gyerekotthonokat is. A pillérek közül utolsónak a környezetvédelmet lehet említeni. Ide tartozik a kiskereskedő boltmegújítási programja, amelynek keretében energiatakarékos megoldásokat vezettek be, többek között energiatakarékos izzókkal látták el a boltokat.

Electrolux - felelős vállalatirányítás

Takács János, az Electrolux Magyarország vezérigazgatója elmondta, hogy a teljes cég 2011-ben 58 ezer embernek adott munkát, 40 millió terméket állított elő évente, és 102 milliárd svéd koronás forgalmat ér el. Magyarországon az árbevétele 201,7 milliárd forint. Az Electrolux célja, hogy a legjobb háztartásigép-gyártó legyen. Fenntarthatósági céljai közül az első a termékek és a szolgáltatások fejlesztése. A háztartásokban a legnagyobb energiafogyasztó a hűtőszekrény, ezért a cég 2012-től csak A+-os és annál jobb hűtőszekrényeket gyárt.

A termékei 70 százaléka újrafelhasznált műanyagból készül, és 100 százalékban PVC-mentesek. Figyelik a szén-dioxid-felhasználást a termék teljes életútja során. A cég zöld gondolkodásmódját mutatja többek között az Electrolux gyermekrajz-pályázat is. Az Eelctrolux 2012-es célja az volt, hogy 28 százalékkal csökkentse a károsanyag-kibocsájtását. Ezt már 8 százalékkal túlteljesítette, és további 3,5 százalékos csökkentést tervez. Tavaly Magyarország első ökojátszóterét építette fel a Margitszigeten, és az ország első bioparkját a Lánchíd mellett.