Keresetek összehasonlítása, hazai trendek - szemezgetés a KSH-tól
1992 óta a nemzetgazdaság legrosszabbul fizető ágazata a textil-, ruházati, bőrtermékek gyártása. Míg akkoriban átlagosan bruttó 14 777 forintot fizettek a szektorban dolgozóknak, addig más területek, például szállítás, raktározás, ingatlanügyletek, bányászat, villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás foglalkoztatottjainak fizetései ennek majdnem a dupláját tették ki.
Helyzetük azóta sem javult jelentősen, még 2003-ban is 80 százalékkal volt magasabb a 137 193 forintos átlagbér 73 ezer forintos fizetésüknél.
A leginkább az oktatásban nőttek a bérek, ám a pénzügy vezet
1992 óta messze a legmagasabb átlagkeresetű gazdasági ágazat a pénzügyi tevékenység, képviselői tavaly átlagosan havi bruttó 324 200 forintot vihettek haza.
A vizsgált időszakban egyébként a legkisebb mértékben a szálláshely- szolgáltatás- vendéglátásban , a legnagyobb mértékben pedig az oktatásban emelkedtek a bérek.
A régiónkénti bruttó átlagkereseteket 1996 óta méri a KSH. A béreket tekintve azóta a közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye) áll az élen, a déli- és észak-alföldi pedig a legelmaradottabb régió.
Három éve ért a legtöbbet a minimálbér
A minimálbér tizenhárom év alatt a hétszeresére nőtt, összege az átlagkeresetekhez mérten 2002 januárjában volt a legmagasabb (50 ezer forint), ez akkor az átlagbérek 40,8 százalékának felelt meg. 1998-ban volt a legkisebb ez az arány -mindössze 28,8 százalék, 19 500 forint-, e két kivételtől eltekintve az aktuális minimálbér 1992 óta az átlagfizetések 30-35 százalékát teszi ki.
A havi nettó keresetek átlagosan évi 16,8 százalékkal emelkedtek, tavaly a legalacsonyabb mértékben, mindössze 5,7 százalékkal. 1994-ben az utóbbi évekre nem jellemző módon, kivételesen nagy arányban, az előző évhez képes 27,3 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése, ami idén érte el először a 100 ezer forintos határt.
Tavaly csekély mértékben nőttek a bruttó bérek
A bruttó béreket tekintve az utóbbi tizenhárom évben a tavalyi 6,1 százalékos növekedés volt a legalacsonyabb, átlagosan egyébként évi 24,8 százalék a növekedési arány. Jelenleg 164 600 forint a bruttó átlagkereset összege, a nettó pedig 106 ezer forint.
A reálkeresetet az utóbbi években a hullámzó emelkedés-csökkenés jellemezte. 1992-93-ban 1,4, illetve 3,9 százalékkal csökkent, 1994-ben 7,2 százalékkal nőtt, majd 1995-96-ban ismét csökkent 12,2 illetve 5 százalékkal. 1997-től kezdve ismét növekedett, átlagosan 5,9 százalékkal - a legnagyobb mértékben 2002-ben (13,6 százalék), a legkisebben 2000-ben (1,5 százalék).
Dupla bér a szellemi munkáért
A jelentés kitér a szellemi és fizikai foglalkozásúak, illetve a nemek közti keresetkülönbségekre is. A szellemi munkát végzők 1992 óta évi 87 százalékkal kerestek többet, mint a kétkezi munkások, 2002-ben elérték, hogy bruttó bérük a fizikai keresetek duplája legyen. A nettó fizetésekük alacsonyabb mértékben, 55 százalékkal volt magasabb, mint a fizikai dolgozóké, 1999 óta 70 százalék fölötti ez az arány.
Nemek: 14 százalék a férfiak előnye
A nemenkénti összehasonlításban a férfiak bruttó átlagbére "vezet": 2002-ig átlagosan 20 százalékos különbséget állapítottak meg a kutatók, ami 2003-ra 14 százalékra csökkent.
Oroszi Babett 2005. április 21
Helyzetük azóta sem javult jelentősen, még 2003-ban is 80 százalékkal volt magasabb a 137 193 forintos átlagbér 73 ezer forintos fizetésüknél.
A leginkább az oktatásban nőttek a bérek, ám a pénzügy vezet
1992 óta messze a legmagasabb átlagkeresetű gazdasági ágazat a pénzügyi tevékenység, képviselői tavaly átlagosan havi bruttó 324 200 forintot vihettek haza.
A vizsgált időszakban egyébként a legkisebb mértékben a szálláshely- szolgáltatás- vendéglátásban , a legnagyobb mértékben pedig az oktatásban emelkedtek a bérek.
A régiónkénti bruttó átlagkereseteket 1996 óta méri a KSH. A béreket tekintve azóta a közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye) áll az élen, a déli- és észak-alföldi pedig a legelmaradottabb régió.
Három éve ért a legtöbbet a minimálbér
A minimálbér tizenhárom év alatt a hétszeresére nőtt, összege az átlagkeresetekhez mérten 2002 januárjában volt a legmagasabb (50 ezer forint), ez akkor az átlagbérek 40,8 százalékának felelt meg. 1998-ban volt a legkisebb ez az arány -mindössze 28,8 százalék, 19 500 forint-, e két kivételtől eltekintve az aktuális minimálbér 1992 óta az átlagfizetések 30-35 százalékát teszi ki.
A havi nettó keresetek átlagosan évi 16,8 százalékkal emelkedtek, tavaly a legalacsonyabb mértékben, mindössze 5,7 százalékkal. 1994-ben az utóbbi évekre nem jellemző módon, kivételesen nagy arányban, az előző évhez képes 27,3 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése, ami idén érte el először a 100 ezer forintos határt.
Tavaly csekély mértékben nőttek a bruttó bérek
A bruttó béreket tekintve az utóbbi tizenhárom évben a tavalyi 6,1 százalékos növekedés volt a legalacsonyabb, átlagosan egyébként évi 24,8 százalék a növekedési arány. Jelenleg 164 600 forint a bruttó átlagkereset összege, a nettó pedig 106 ezer forint.
A reálkeresetet az utóbbi években a hullámzó emelkedés-csökkenés jellemezte. 1992-93-ban 1,4, illetve 3,9 százalékkal csökkent, 1994-ben 7,2 százalékkal nőtt, majd 1995-96-ban ismét csökkent 12,2 illetve 5 százalékkal. 1997-től kezdve ismét növekedett, átlagosan 5,9 százalékkal - a legnagyobb mértékben 2002-ben (13,6 százalék), a legkisebben 2000-ben (1,5 százalék).
Dupla bér a szellemi munkáért
A jelentés kitér a szellemi és fizikai foglalkozásúak, illetve a nemek közti keresetkülönbségekre is. A szellemi munkát végzők 1992 óta évi 87 százalékkal kerestek többet, mint a kétkezi munkások, 2002-ben elérték, hogy bruttó bérük a fizikai keresetek duplája legyen. A nettó fizetésekük alacsonyabb mértékben, 55 százalékkal volt magasabb, mint a fizikai dolgozóké, 1999 óta 70 százalék fölötti ez az arány.
Nemek: 14 százalék a férfiak előnye
A nemenkénti összehasonlításban a férfiak bruttó átlagbére "vezet": 2002-ig átlagosan 20 százalékos különbséget állapítottak meg a kutatók, ami 2003-ra 14 százalékra csökkent.
Oroszi Babett 2005. április 21
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Így teszi le a névjegyét egy új vezető