Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 6 hónapja

Készségeket fejleszt és portfoliót épít az egyetem

Míg régen az egyetemek jelentették a tudás egyetlen forrását, ez ma már nincs így - az információ napjainkban könnyedén hozzáférhető. Éppen ezért a felsőoktatási intézmények hagyományos szerepe is meg kell, hogy változzon. A fiatalok igényeiről, az alkalmazkodásról és a készségfejlesztésről beszélgettünk Dr. Tóth Ágnessel, a Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatójával.

A munkaerőpiac igényei és a környezet rendkívül gyorsan változik. Az oktatás nagy szervezetei hagyományosan nehezebben alkalmazkodnak, hogyan lehet ezen változtatni?

Az oktatás szerepe általános értelemben változik, a felsőoktatásnak is azt kell megélnie, hogy míg korábban az egyetem a tudás forrása volt, mára ez megváltozott. A rendelkezésre álló információ mennyisége jelentősen megnőtt, a hozzájutás pedig demokratizálódott, így nem csak az egyetemeken koncentrálódik a tudás.

Egyetlen év alatt több új információ keletkezik, mint az elmúlt 5000 évben összesen, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan bővül a hozzáférhető ismeretanyag, és ugyanilyen gyorsan változik a szakmai környezet is. A hallgatókat erre az új környezetre, változó világra kell felkészíteni, hogy a rengeteg információból ki tudják választani, hogy mire érdemes odafigyelni, legyen kritikus a gondolkodásuk, a problémamegoldásra tudjanak fókuszálni.

Az egyetemek tradicionális intézmények, a tematikák rögzítve vannak és az oktatás ezek mentén zajlik. Azonban az információk egy része nagyon hamar elavul, így az tűnik hatékonyabbnak, ha egy szaktudáson belül tartományokat mutatunk meg. A hangsúly pedig a készségfejlesztésre és a szocializációra helyeződik.

Hol tart ez a hangsúlyeltolódás?

A felsőoktatás nehezen változó rendszer, így a változás még nem feltétlenül történt meg, de mindenképpen ebbe az irányba kellene elmozdulni, és az akkreditációs eljárásoknak is ezekhez az igényekhez alkalmazkodniuk.

A Metropolitan Egyetemen ezekre az igényekre válaszolva a készségfejlesztés nagy hangsúlyt kap. Elsősorban a nehezen automatizálható készségek fejlesztésére koncentrálunk - ilyen például a személyek közötti interakció, a kreativitás és az intuíció.

Ehhez azért a tanároknak is jelentős szemléletváltáson kell átesniük?

Gyökeresen meg kell változtatni a hozzáállásukat, hiszen korábban a tanítás arról szólt, hogy a tanár átadja a tudást, amit a diák befogad. Ez azonban nem így működik, a hallgatónak magának kell felépítenie, összeraknia a tudását, amihez a tanárnak a kereteket kell biztosítania. Elsősorban nem a tudás forrásai, hanem mentorok kell, hogy legyenek, akik támogatják, eligazítják a fiatalokat. Segítenek nekik abban, hogy a tudásuk építését akár az egyetem után is folytatni tudják majd. A változó világhoz alkalmazkodni tudjanak, és a meglévő keretek közé el tudják helyezni az új és új információt, így az ismereteik ne avuljanak el.

Milyen módon kap hangsúlyt a készségfejlesztés?

Kifejezetten olyan tréningeket tartunk, amelyek a fenti területekre specializáltak. Például a kreativitást fejlesztik. Emellett a szaktárgyak oktatása is megváltozott, hiszen a tananyagfeldolgozásnak is az új módszerekre kell helyezniük a hangsúlyt, amelyek ezen készségek erősítését támogatják.

Hogyan fogadják mindezt a hallgatók? Hiszen a kivételektől eltekintve a középiskolákban nem ezekkel a módszerekkel tanulnak? Mennyire vannak meg az alapjaik?

A fiatalok nagyon nyitottak, gyorsan alkalmazkodnak. A visszajelzéseikből az derül ki, hogy kifejezetten élvezik a tréningeket, örülnek nekik. Élmény számukra a tanulás, ez pedig önmagában javítja a hatékonyságot. A megélés eredménye pedig, hogy igazán bevonódnak, az érzelmeiket is megérintik ezek a módszerek, ezt ráadásul ideális esetben közösen élik át, ami szintén hatékonyabbá teszi a tanulási folyamatot.

Hogyan reagál minderre a munkáltatói oldal? Mit tapasztalnak?

A vállalatok általában az aktuális problémáik megoldására várják a választ, szeretnék, ha a hallgatók bizonyos munkakörökre lennének alkalmasak az adott munkahelyen, lehetőleg azonnal. Persze fontos, hogy a munkaerő-piaci igényekre is felkészítsük őket, de az egyetemek feladata elsősorban nem ez. A munkáltatók igényei is pillanatnyiak, a mi feladatunk pedig az, hogy a fiatalok 5-10 év múlva is megállják a helyüket a világban. Nem egy-egy szoftver használatára kell őket például megtanítanunk, azt helyben gyorsan el lehet sajátítani, és ez a tudás ráadásul elavul, hanem az a fontos, hogy általában megértsék a használat lényegét, aminek tapasztalatával az újabb és újabb szoftvereket is megértik majd.

Hogyan oldható fel ez a feszültség az igények között?

Az aktuális igényekre leginkább a szakképzés tud választ adni. A felsőoktatás hosszabb távra építi a hallgatókat, sokkal inkább az elméletre támaszkodva. Az adott tudományterület logikáját, felépítését adja át, a már említett keretrendszert, amibe aztán az új információk beépíthetők. Persze közben fontos, hogy lássák az alkalmazás gyakorlatát is.

Utánkövetik a hallgatóikat, hogy milyen sikerrel boldogulnak az egyetem után?

A Diplomás Pályakövetési Rendszeren keresztül követjük, és ezen keresztül igyekszünk kérdőívekkel is elérni őket. A válaszaikat elemezzük, hogy mennyire sikeresek az adott területen, esetleg váltanak-e. A válaszokból értékes információ szűrhető le, amit aztán beépítünk a tananyag kialakításába.

Mi tapasztalnak például a HR-esek részéről? Milyen tapasztalatokat osztanak meg a fiatalok?

Egyre inkább a készségeket keresik a HR-esek is, mert a konkrétumokat már a munkahelyeken könnyebb megtanítani. A Metropolitan öndefiníciója, hogy „Alkotóegyetem”, vagyis mindenki aktívan részt vesz a tanulási folyamatban, a mentorokkal közös munka zajlik. A diákok saját portfoliót építenek az évek során. Ez már a képzés kezdetétől zajlik, nemcsak a művészeti szakokon, hanem az üzleti karon is. A portfolióba belekerülnek a képzési idő alatt elkészített üzleti tervek, marketing briefek, amit az álláskereséskor a munkáltatóknak is be tudnak mutatni. Így a gyakorlati megközelítéssel felvértezve, tapasztalt pályakezdőként lépnek piacra.
Magabiztosabban állnak helyt az interjúhelyzetekben és a HR is jobban meg tudja ítélni az egyezést a cég igényei és a hallgató tudása között.

Mennyire vállalnak munkát már egyetem alatt a hallgatók?

A szakmai gyakorlat kötelező része az oktatásnak, hallgatók fele állásajánlatot is kap ezen alkalmakkor, amit többnyire el is fogadnak, így a nappali tagozatos tanulás mellett az egyetemi évek alatt sokan dolgoznak is. Általában, aki nem pénzért, állásban dolgozik azok is projektekben vesznek részt, amit az oktatók/mentorok behoznak az órákra. Nálunk nagyon sok oktató a versenyszférából érkezik, akinek nem a tanítás a főállása, hanem egy-egy tantárgy oktatására szerződik. Közel viszik a fiatalokat a valódi munkához, beépítik akár az előző nap a cégnél tapasztaltakat az oktatásba.

Milyen az elmélet és gyakorlat aránya?

Az ideális, ha gyakorlati helyzetben tanulja meg az elméletet a diák. Fontos, hogy a tudás releváns legyen, tudja kötni valamihez, mert akkor a megértéshez is nyitottabban áll. Általában úgy működünk, hogy egy-egy projektmunka után történik az elmélet letisztázása, leszűrése és nem fordítva.

Mi a jövő az egyetemek számára mindezek alapján?

Az egyetem nem egy statikus szervezet. A szakmai tartalom, az oktatók szemlélete, a módszerek, a technikai eszközök folyamatosan változnak, alkalmazkodniuk kell. Folyamatos alkotó tevékenységként kell tekinteni a tanításra.
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Így dolgozhatunk hatékonyan a meeting-rengetegben

5+1 tipp az egyensúly megteremtésére a megbeszélések és saját, egyéni teendőink között. Teljes cikk

Miért életveszélyes a túlmunka?

Egy állás sem éri meg a szívroham vagy agyvérzés kockázatát. A 2000 és 2016 között 30%-kal - 745 ezer emberre - nőtt a túlmunka halálos... Teljes cikk

Ezért éri meg karrierváltó anyukákat alkalmazni

Nagyon fókuszáltan dolgoznak, időmenedzsment területén verhetetlenek és nincs számukra lehetetlen. Ez a munkába visszatérő anyák szuperereje a Green... Teljes cikk