Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 9 éve

Kettészakítja a társadalmat a diplomaadó

Mitől függ majd a "diplomaadó"?

Aki külföldre viszi diplomáját, fizessen! - így küzd az agyelszívás ellen a kormány. A várhatóan november elején Parlament elé kerülő felsőoktatási törvény része lesz ugyanis a "diplomaadó" - erősítette meg Dux László a HR Portálnak. Ez annyit jelent, hogy az állam a jövőben szerződést kötne az állami ösztöndíjjal finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókkal, így ha ők külföldön vállalnának munkát a diploma megszerzése után, akkor
a képzés költségét vissza kellene fizetniük. - A törvény várhatóan 2012 szeptemberétől lép életbe. A szerződések pontos tartalmi meghatározása azonban még nem történt meg.

A részleteket rendelet szabályozza majd, kidolgozása más tárcákkal közös feladat lesz - mondta portálunknak a felsőoktatási helyettes államtitkár. Tehát továbbra is homály fedi,
hogy mely
Elfogadhatatlannak tartja a röghöz kötést, a "bújtatott tandíjat" a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is. Többek között ennek adtak hangot a megközelítőleg ezer diák részvételével, október 14-én Debrecenben megtartott tüntetésen, amelynek végén ötszáz léggömböt és ezzel együtt jelképesen a felsőoktatási törvény koncepcióját is szélnek eresztették. A HÖOK országos tüntetést is tart október 27-én, Budapesten.
szakmákban, mennyi ideig kell majd itthon tartózkodni. - Számos szempontot mérlegelünk majd ezek kialakításakor, ilyen lehet a képzés költsége, időtartama, a hazai elhelyezkedés lehetősége és a szakemberhiány is - közölte lapunkkal Dux László. - Viszont a hangsúly nem a visszafizetésen van. Célunk, hogy a végzettek itthon hasznosítsák tudásukat, közvetlenül azt a közösséget szolgálva, amelynek diplomájukat egyrészről köszönhetik - mondta az államtitkár.

Ettől a lépéstől a közpénzen megszerzett tudás hazai hasznosulását, egyes területeken a szakember elvándorlás csökkentését várjuk. A nemzetközi tapasztalatszerzést, tanulmányokat semmiképpen nem kívánjuk akadályozni - jelentette ki.

Felsőoktatás-finanszírozás - globális és lokális kihívások

A hazai oktatásirányítás a közelmúltban - az átstrukturálódó gazdaság teherviselő - képességének beszűkülése, a közösségi kiadások kemény korlátozottsága következtében - elodázhatatlan lépésekre kényszerült a fejlett európai országokhoz hasonlóan. Egyre nagyobb hangsúly kerül a szervezet-racionalizálás, a finanszírozás és a költséghatékonysági kérdésekre, a térítési díjakkal kapcsolatos politikára, az intézményi gazdálkodási formák korszerűsítésére, a felsőoktatási rendszer hosszú távú szabályozására - fogalmaz állásfoglalásban Dr. Eszik Zoltán.

Az oktatáskutató ugyanakkor úgy látja, ha a piacgazdaság szerves részének tekintjük a felsőoktatást, aszerint kellene irányítani. Noha nem tartja szerencsésnek, hogy a felsőoktatásra fordított közkiadásokat alárendelik az átfogóbb kormányzati politikának, mely az adóterhek csökkentését a közkiadások egyidejű lefaragásával kapcsolja össze, de ezt tudomásul lehet venni.

A külföldi munkavállalás korlátozása pedig például minden (elemi) közgazdasági és oktatáselméleti megközelítéssel szembe megy - véli Eszik Zoltán. Kiemelte: nem egy országot mentettek már meg állampolgárainak a valutában történt hazautalásai. Ezek
közül egyesek most - a gazdasági válság idején - is élvezik ennek a kiegyensúlyozó erejét, s jól láthatóan növekednek (pl. Törökország, Lengyelország). Ráadásul - folytatja - a tervezett intézkedések nem szolgálják a felsőoktatás támogatás hatékonyságát sem, mert a rendszer többek között nem biztosítja az átláthatóságot, a hozzáférhetőséget, a széleskörű elfogadottságot, a méltányosságot, és a diverzifikációt.

- A teljesítőképes gazdasághoz teljesítőképes iskola dukál! De e kapcsolatnak szervesnek kell lennie, azaz a gazdaság tényleges igényeit, szükségleteit meghallani, értelmezni és saját apparátusával megválaszolni képes oktatásügyre lenne szükség - húzza alá Eszik Zoltán. - Ami az "agyelszívás" jelenségét illeti: itt nagyon egyszerű dolgokról van szó: az agy kitölti a rendelkezésére bocsátott teret, ahol több tér van, odamegy - magyarázza a szakember.

A diákok fizetésemeléssel állítanák meg az agyelszívást

A HR Portal által megkérdezett hallgatók magasabb fizetés és perspektívák biztosításával akadályoznák meg az elvándorlást, nem a külföldi munka korlátozásával. Úgy vélik, csak előnnyel jár, ha világot lát egy diák. A nyelvtudás, munka-és élettapasztalat mellett szélesedik látókörük, melyet később itthon kamatoztathatnak. Mert miként Dia, a 24 éves ELTE-hallgató fogalmazott: úgy is hazajönnek egy-két év után. A honvágy ugyanis nagyobb húzóerő, mint a nyugati életszínvonal iránti vágy. - Megfelelő, a jelenleginél magasabb fizetésekre nincsen reális esély a gazdaság megerősödése, versenyképességének javulása nélkül. Ez utóbbi viszont csak akkor várható, ha a közpénzen kiképzett szakemberek tudása minél nagyobb mértékben idehaza, vagy ha külföldön, akkor a magyar nemzet, a magyar gazdaság érdekében hasznosul - reagált a magasabb fizetést firtató felvetésekre a helyettes államtitkár.

A 29 éves építőmérnöknek tanuló Edit véleménye szerint jogos, hogy viszonozzák valamivel taníttatásukat a társadalomnak, a módszert azonban abszurdnak nevezte. A végzős BME-hallgató megérti, hogy valahogy itthon kell tartani a diplomásokat, de ő inkább a szellemi munkát végzők fizetésének emelését javasolja. - Tegyék a szellemi munkát végzőket érdekeltté a hazai munkavállalásra! Teljesen aránytalan és igazságtalan, hogy egy szaki többszörösét viszi haza egy orvos fizetésének - fogalmaz Edit, aki azt elismeri, hogy az ő szakmájában viszonylag jól lehet keresni, ettől függetlenül értéktelennek tartja a diplomákat. - Ha 18 éves lennék, sminkmesternek vagy virágkötőnek tanulnék, az egyetemet pedig messze elkerülném - mondja a már évek óta diákmunkát végző BME-hallgató. Edit egyébként nem túl bizakodó a diplomaadó behajtását illetően, hiszen - mint fogalmazott - a diákhitel kifizettetése is akadozik a külföldre pályázóknál.

- Az állam ezen lépése logikátlan és elveszi a fiatalok kedvét a tanulástól, miközben a jövőképüket is lerombolja - kontráz rá az ELTE végzős diákja is. - Örülök, hogy már csak egy szakdolgozat választ el a diplomámtól, mert nem biztos, hogy belevágnék, ha most állnék az egyetem kapujában. A 24 éves kommunikáció-magyar szakos Dia is elismeri, hogy meg kell állítani az agyelszívást, de szerinte sem kényszerítő erővel, hanem lehetőségek, és nyugat-európai szintű fizetések biztosításával kellene itthon tartani a diplomásokat. Szerinte egyébként az ördög itt is a részletekben rejlik. Amíg nincs konkretizálva, hogy mely szakmákban, mennyi ideig kell itthon maradni, addig a következményeket is nehéz megjósolni.

Súlyos következményekkel jár a felsőoktatási törvény

Semjén András közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa az Eduline.hu-nak úgy fogalmazott, komoly finanszírozási problémát okoz majd az egyetemeknek és főiskoláknak a változtatások nyomán leapadó hallgatói létszám. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) is bírálta a felsőoktatási törvény ezen részét. Bódis József, az MRK elnöke, egyben a Pécsi Tudományegyetem rektora úgy fogalmazott, a legfőbb veszély abban rejlik, hogy ennek hatására a legfelkészültebb diákok jelentős része az állam ilyen irányú szerződési ajánlata helyett kapásból valamelyik külföldi egyetemet választja.

- Hiszen tudjuk, az a hallgató, aki tanulmánya egészét külföldön folytatja, az jellemzően ott is marad - mondta Bódis. A Pécsi Tudományegyetem rektora szerint ennek a kérdésnek minden vonatkozását - jogi, közgazdasági, európai összefüggéseit - alaposan meg kell vizsgálni. - Ezek vizsgálata jelenleg is folyik, az eredmények alapján határozzuk majd meg a részletes szabályozást - reagált Dux László a rektor javaslatára.

Eszik Zoltán oktatáskutató szerint is súlyos következményei lehetnek, ha ebben a formában fogadják el a felsőoktatási törvényt. Egyrészt egy beforduló, kirekesztő státuszba tereli a magyar egyetemeket, főiskolákat a felsőoktatás iránt érdeklődő európai szakmai közélet szereplőinek körében. Másrészt azzal, hogy kizárólag a diákok és családjaik teherviselő-képessége ellen intéz támadást, épp azok körében "rombolja a presztízst", akik aktív, motivált "közreműködése" adhatott volna új minőséget, nagyobb hatékonyságot a harmadfokú képzésnek - vélekedik a szakember.

Az oktatáskutató szerint az érdekérvényesítés és a szükséges képesítés, tudás megszerzéséről szóló öngondoskodásra való képesség növekedése teszi tényleg hatékonnyá a felsőoktatást. Az erre való fölkészültség és hajlandóság mentén - ha bevezetik ezt a jogszabályt - várhatóan kettészakad a társadalom. - A számlát az ország fogja viselni. Lehet, hogy erre van szükség az érdekvédelmi reflexek működésbe lépéséhez - fogalmaz anyagában Eszik Zoltán oktatáskutató.
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hibrid rendszerrel indítja a tanévet az ELTE

A koronavírusjárvány-ügyi készültségre tekintettel tantermi és online kurzusok kombinációjával indítja a tanévet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Teljes cikk

Négy tudományegyetem cáfolta, hogy közös orvosegyetemet akarnának létrehozni

A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közlése szerint sem az orvos- és egészségtudományi... Teljes cikk

Idén pótfelvételin is lehet jelentkezni állami ösztöndíjas helyekre

A korábbiaktól eltérően idén várhatóan a pótfelvételi eljárásban is lehet jelentkezni állami ösztöndíjas helyekre - mondta az Oktatási Hivatal... Teljes cikk