Kettészakítja a társadalmat a diplomaadó
Ha a parlament rábólint a felsőoktatási törvény tervezetére, akár évi másfél-kétmillió forintot is fizethetnek az állami ösztöndíjas helyekről kiszoruló egyetemisták. Ugyanakkor azok sem járnának jól, akiket támogatna az állam, mert ha külföldre viszik a tudásukat, ki kell fizetniük az oklevél árát. Az oktatókutató szerint ez minden közgazdasági és oktatáselméleti megközelítéssel szembe megy, de a "diplomaadót" az egyetemisták is logikátlannak tartják.
Aki külföldre viszi diplomáját, fizessen! - így küzd az agyelszívás ellen a kormány. A várhatóan november elején Parlament elé kerülő felsőoktatási törvény része lesz ugyanis a "diplomaadó" - erősítette meg Dux László a HR Portálnak. Ez annyit jelent, hogy az állam a jövőben szerződést kötne az állami ösztöndíjjal finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókkal, így ha ők külföldön vállalnának munkát a diploma megszerzése után, akkor
a képzés költségét vissza kellene fizetniük. - A törvény várhatóan 2012 szeptemberétől lép életbe. A szerződések pontos tartalmi meghatározása azonban még nem történt meg.
A részleteket rendelet szabályozza majd, kidolgozása más tárcákkal közös feladat lesz - mondta portálunknak a felsőoktatási helyettes államtitkár. Tehát továbbra is homály fedi,
hogy mely
Ettől a lépéstől a közpénzen megszerzett tudás hazai hasznosulását, egyes területeken a szakember elvándorlás csökkentését várjuk. A nemzetközi tapasztalatszerzést, tanulmányokat semmiképpen nem kívánjuk akadályozni - jelentette ki.
Felsőoktatás-finanszírozás - globális és lokális kihívások
A hazai oktatásirányítás a közelmúltban - az átstrukturálódó gazdaság teherviselő - képességének beszűkülése, a közösségi kiadások kemény korlátozottsága következtében - elodázhatatlan lépésekre kényszerült a fejlett európai országokhoz hasonlóan. Egyre nagyobb hangsúly kerül a szervezet-racionalizálás, a finanszírozás és a költséghatékonysági kérdésekre, a térítési díjakkal kapcsolatos politikára, az intézményi gazdálkodási formák korszerűsítésére, a felsőoktatási rendszer hosszú távú szabályozására - fogalmaz állásfoglalásban Dr. Eszik Zoltán.
Az oktatáskutató ugyanakkor úgy látja, ha a piacgazdaság szerves részének tekintjük a felsőoktatást, aszerint kellene irányítani. Noha nem tartja szerencsésnek, hogy a felsőoktatásra fordított közkiadásokat alárendelik az átfogóbb kormányzati politikának, mely az adóterhek csökkentését a közkiadások egyidejű lefaragásával kapcsolja össze, de ezt tudomásul lehet venni.
A külföldi munkavállalás korlátozása pedig például minden (elemi) közgazdasági és oktatáselméleti megközelítéssel szembe megy - véli Eszik Zoltán. Kiemelte: nem egy országot mentettek már meg állampolgárainak a valutában történt hazautalásai. Ezek
közül egyesek most - a gazdasági válság idején - is élvezik ennek a kiegyensúlyozó erejét, s jól láthatóan növekednek (pl. Törökország, Lengyelország). Ráadásul - folytatja - a tervezett intézkedések nem szolgálják a felsőoktatás támogatás hatékonyságát sem, mert a rendszer többek között nem biztosítja az átláthatóságot, a hozzáférhetőséget, a széleskörű elfogadottságot, a méltányosságot, és a diverzifikációt.
- A teljesítőképes gazdasághoz teljesítőképes iskola dukál! De e kapcsolatnak szervesnek kell lennie, azaz a gazdaság tényleges igényeit, szükségleteit meghallani, értelmezni és saját apparátusával megválaszolni képes oktatásügyre lenne szükség - húzza alá Eszik Zoltán. - Ami az "agyelszívás" jelenségét illeti: itt nagyon egyszerű dolgokról van szó: az agy kitölti a rendelkezésére bocsátott teret, ahol több tér van, odamegy - magyarázza a szakember.
A diákok fizetésemeléssel állítanák meg az agyelszívást
A HR Portal által megkérdezett hallgatók magasabb fizetés és perspektívák biztosításával akadályoznák meg az elvándorlást, nem a külföldi munka korlátozásával. Úgy vélik, csak előnnyel jár, ha világot lát egy diák. A nyelvtudás, munka-és élettapasztalat mellett szélesedik látókörük, melyet később itthon kamatoztathatnak. Mert miként Dia, a 24 éves ELTE-hallgató fogalmazott: úgy is hazajönnek egy-két év után. A honvágy ugyanis nagyobb húzóerő, mint a nyugati életszínvonal iránti vágy. - Megfelelő, a jelenleginél magasabb fizetésekre nincsen reális esély a gazdaság megerősödése, versenyképességének javulása nélkül. Ez utóbbi viszont csak akkor várható, ha a közpénzen kiképzett szakemberek tudása minél nagyobb mértékben idehaza, vagy ha külföldön, akkor a magyar nemzet, a magyar gazdaság érdekében hasznosul - reagált a magasabb fizetést firtató felvetésekre a helyettes államtitkár.
A 29 éves építőmérnöknek tanuló Edit véleménye szerint jogos, hogy viszonozzák valamivel taníttatásukat a társadalomnak, a módszert azonban abszurdnak nevezte. A végzős BME-hallgató megérti, hogy valahogy itthon kell tartani a diplomásokat, de ő inkább a szellemi munkát végzők fizetésének emelését javasolja. - Tegyék a szellemi munkát végzőket érdekeltté a hazai munkavállalásra! Teljesen aránytalan és igazságtalan, hogy egy szaki többszörösét viszi haza egy orvos fizetésének - fogalmaz Edit, aki azt elismeri, hogy az ő szakmájában viszonylag jól lehet keresni, ettől függetlenül értéktelennek tartja a diplomákat. - Ha 18 éves lennék, sminkmesternek vagy virágkötőnek tanulnék, az egyetemet pedig messze elkerülném - mondja a már évek óta diákmunkát végző BME-hallgató. Edit egyébként nem túl bizakodó a diplomaadó behajtását illetően, hiszen - mint fogalmazott - a diákhitel kifizettetése is akadozik a külföldre pályázóknál.
- Az állam ezen lépése logikátlan és elveszi a fiatalok kedvét a tanulástól, miközben a jövőképüket is lerombolja - kontráz rá az ELTE végzős diákja is. - Örülök, hogy már csak egy szakdolgozat választ el a diplomámtól, mert nem biztos, hogy belevágnék, ha most állnék az egyetem kapujában. A 24 éves kommunikáció-magyar szakos Dia is elismeri, hogy meg kell állítani az agyelszívást, de szerinte sem kényszerítő erővel, hanem lehetőségek, és nyugat-európai szintű fizetések biztosításával kellene itthon tartani a diplomásokat. Szerinte egyébként az ördög itt is a részletekben rejlik. Amíg nincs konkretizálva, hogy mely szakmákban, mennyi ideig kell itthon maradni, addig a következményeket is nehéz megjósolni.
Súlyos következményekkel jár a felsőoktatási törvény
Semjén András közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa az Eduline.hu-nak úgy fogalmazott, komoly finanszírozási problémát okoz majd az egyetemeknek és főiskoláknak a változtatások nyomán leapadó hallgatói létszám. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) is bírálta a felsőoktatási törvény ezen részét. Bódis József, az MRK elnöke, egyben a Pécsi Tudományegyetem rektora úgy fogalmazott, a legfőbb veszély abban rejlik, hogy ennek hatására a legfelkészültebb diákok jelentős része az állam ilyen irányú szerződési ajánlata helyett kapásból valamelyik külföldi egyetemet választja.
- Hiszen tudjuk, az a hallgató, aki tanulmánya egészét külföldön folytatja, az jellemzően ott is marad - mondta Bódis. A Pécsi Tudományegyetem rektora szerint ennek a kérdésnek minden vonatkozását - jogi, közgazdasági, európai összefüggéseit - alaposan meg kell vizsgálni. - Ezek vizsgálata jelenleg is folyik, az eredmények alapján határozzuk majd meg a részletes szabályozást - reagált Dux László a rektor javaslatára.
Eszik Zoltán oktatáskutató szerint is súlyos következményei lehetnek, ha ebben a formában fogadják el a felsőoktatási törvényt. Egyrészt egy beforduló, kirekesztő státuszba tereli a magyar egyetemeket, főiskolákat a felsőoktatás iránt érdeklődő európai szakmai közélet szereplőinek körében. Másrészt azzal, hogy kizárólag a diákok és családjaik teherviselő-képessége ellen intéz támadást, épp azok körében "rombolja a presztízst", akik aktív, motivált "közreműködése" adhatott volna új minőséget, nagyobb hatékonyságot a harmadfokú képzésnek - vélekedik a szakember.
Az oktatáskutató szerint az érdekérvényesítés és a szükséges képesítés, tudás megszerzéséről szóló öngondoskodásra való képesség növekedése teszi tényleg hatékonnyá a felsőoktatást. Az erre való fölkészültség és hajlandóság mentén - ha bevezetik ezt a jogszabályt - várhatóan kettészakad a társadalom. - A számlát az ország fogja viselni. Lehet, hogy erre van szükség az érdekvédelmi reflexek működésbe lépéséhez - fogalmaz anyagában Eszik Zoltán oktatáskutató.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk
A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk
Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk
- A középiskolai felvételi jelentkezések április 8. és 10. között módosíthatók 2 hete
- Megkezdődik az E-felvételi ügyintézési időszaka 3 hete
- Kárpótlás az Erasmusért: a világ bármely egyetemére eljuthatnak a magyar diákok ezzel az ösztöndíjprogrammal 4 hete
- Egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója 1 hónapja
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hónapja
- Csák János: Sikeres a felsőoktatás átalakítása 1 hónapja
- A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma 1 hónapja
- Minden magyar érettségi azonos értékű 2 hónapja
- A budapesti hallgatók már csak egy hétig jelentkezhetnek az ingyenes egyetemi programra 2 hónapja
- Mégis van remény Erasmus+ ügyben 2 hónapja
- Egységben az erő: így enyhíti a munkaerőhiányt és csökkenti az agyelszívást három ország 2 hónapja