Megjelent: 8 éve

Ki áll nyerésre vagy vesztésre a munka-család konfliktusban?

A munka-magánélet tematika egyre inkább a munkáról való beszélgetések középpontjába kerül, létezik-e egyensúly, és milyen következményei vannak, ha az emiatt keletkező stressz az egészséget is megrontja? Erről ír, kutatási adatokkal is alátámasztva a StressM blog a HR Blogon.

A munka-magánélet témáiban készült nemzetközi kutatások adatait mutatta be. Előadásából megtudhattuk, hogy a munkavállalók 18 a tapasztal problémát a munka-magánélet egyensúlyának fenntartásában, ami főként a karrierjük közepén lévő, gyermekes férfiakat érinti hátrányosan. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka-magánélet egyensúlyának felbomlása nem csak az egyénre, de a szervezetre is káros: növekszik a munkahelyi stressz, ami negatívan hat a munka eredményességére, emellett többek között gyengül a munkavállaló szervezet iránti elkötelezettsége. Mindez komoly negatív stressz forrást jelent és egészségi problémákhoz is vezethet, így a munkavállalóknak és a munkáltatóknak közös érdeke az egyensúly fenntartása.

A második előadó Dr. Kudász Ferenc az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály foglalkozás-egészségügyi szakorvosa volt, aki a hivatal több ágazatra kiterjedő Munkaképességi Index országos kutatási eredményeit mutatta be. 2014-2015-ben Magyarországon első alkalommal zajlott le az idősödő (45 év feletti) munkavállalók nagy létszámú 5,000 fős mintavétele. A kapott eredmények összhangban vannak az európai adatokkal, s azt mutatták, hogy a 45 év felettiek negyedénél mérhető gyenge vagy közepes munkaképesség. Ez fokozott kockázatot jelent a munkaerőpiacról való kiesésre. A legrosszabb értékeket az építőiparban találtak. Kockázatot jelentett az alacsony képzettség, a fizikai munka, az idősebb kor, illetve a heti 40 órát meghaladó munkavégzés. A panaszt okozó betegségek közül kiemelendő a kb. 3 százalékban előforduló lelki betegségek, melyek mellett 7-8-szor nagyobb a gyenge vagy közepes Munkaképességi Index érték előfordulása. A felmérés az Európai Unió által támogatott TÁMOP 2.4.8-12 projekt keretében, a jogtulajdonos Finn Munkaegészségügyi Intézet jóváhagyásával készült.

A harmadik előadásban a Stressz-M kérdőív és az időszakos eredmények kerültek bemutatásra két részben. Faragó István Stressz-M ügyvezetője a kérdőív struktúráját és a vizsgált dimenziókat mutatta be. Jasik Zsófia és Kavcsák Réka a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék végzős pszichológus hallgatói a Stressz-M kérdőíves felmérés első eredményeit felhasználva mintegy 1000 fős mintát vizsgáltak. A statisztikai elemzések alapján elmondható, hogy a következő tényezők járnak együtt a munka-magánélet egyensúlyának sikeres megteremtésével:

  • jó munkahelyi kollektíva
  • a vezetővel való jó kapcsolat
  • megfelelőnek ítélt munkaórák száma
  • kiegyensúlyozott családi háttér
  • jó párkapcsolat és szexuális élet

    Negyedik előadóként Nistor Katalin pszichológus a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet munkatársa: “A munka-család konfliktus, mint pszichoszociális rizikófaktor a magyar munkavállalók körében” című előadásában a COPSOQ II kérdőív és a témában készült korábbi kutatások eredményeiről tartott előadást. Az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés (2014) alapján, Németországhoz, Dániához és Franciaországhoz mérten, Magyarországon kiemelten magas a munka-család konfliktus mértéke. Nemzetközi megoldások alapján, a munka- család konfliktus csökkentésére szervezeti szinten megfelelő lehetőséget kínál a családbarát felettesi attitűd kialakítása (FSSB-Family Supportive Suppervisor Behaviour, Hammer et al. 2008). A munkáltatói szerepvállalás elengedhetetlen feltétele pedig a rendszeres munkahelyi pszichoszociális kockázatértékelés megvalósítása és a felmerült kockázatok csökkentése.

    A pszichológiai kutatási eredményeket kiegészítve Dr. Batta Klára a Nyíregyházi Főiskola Sporttudományi Intézetének a Intézetigazgatója a szorongás teljesítményre gyakorolt hatásáról és a sport személyiség formáló szerepéről beszélt. A sport és a tánc (néptáncosok, társastáncosok teniszezők, judosok szerepeltek a mintában) stresszoldó hatásának vizsgálata során megállapítható volt, hogy a társastáncos hölgyek szorongásra való hajlama alacsonyabb a személyiségük tükrében. A táncosok és a sportolók összességében sokkal jobban megküzdenek a személyiségük stabilitását kibillentő helyzetekkel, magas szintű a feszültségkontrolljuk, jobb az elhárítási, manőverező, és a kínos helyzetekkel való együttélési képességük is. Az élsportolók személyiségüknek vizsgálata során az eredmények tükrében kijelenthető, hogy általában egy erőteljesebb dominanciára való törekvés jelentkezik egy alacsonyabb empatikus képességgel és egy magasabb kockázatvállalással. A csapatsportágban a sportolók és a néptáncosok az eredményeik alapján az átlaghoz képest extrovertáltabb személyiségek.

    A blokk utolsó előadója Móra Ákos a FitExport Kft POLAR B2B Managere az “Eredményesség és követhetőség – POLAR termékek és online támogatás az irodában” Az előző előadásban elhangzottakat megerősítve elmondta, hogy a napi aktivitás mérése azért is nagyon hasznos mindenkinek, mert a civilizációs betegségek elkerülésének legegyszerűbb, és leghatékonyabb módja bizonyítottan a mozgás-gazdag életvitel.

    II. Vállalati megoldások, új lehetőségek

    Az előadások második blokkjának az volt a célja, hogy a témához kapcsolódóan vállalati jó gyakorlatokat mutassunk be. Az első előadó Tóth Andrea a Faulhaber Motors Hungária Kft. HR vezetője volt. Cégük családi irányítás alatt álló független vállalatcsoport miniatűr és mikro motorok területén a technológiai élvonalba tartoznak. Ők már részt vettek a Stressz-M 50 fős felmérésén és megtörtént a középvezetők részére a visszajelzés is. A felmérésből kapott információk alapján a csoportok akciótervet fogalmaztak meg (csoportonként 5 tervet amin javítani szeretnének közösen), melynek a megvalósítása folyamatban van. A Stressz-M felmérésben az egyéni visszajelzéseknek is sikere volt, első körben 64-en töltötték ki a kérdőívet, de jelenleg is több további jelentkezőjük van. A cégen belül a HR-nek kiemelt szerepe van a szociális kapcsolatok erősítésében és ezt a középvezetőktől is elvárják. Kiemelte azt a gyakorlatukat, hogy minden dolgozó havonta személyes visszajelzést kap a vezetőjétől a bérkifizetéshez kapcsolódó prémium papíron (prémium papír: egy A4-es lap, melyen a dolgozó havi teljesítménye van visszajelezve számokban).

    A második előadó Fekete Aranka az IBM IHS (International Health and Safety) szakértője a vállalatuk által alkalmazott rendszereket és a rendszerek használatához kapcsolódó tapasztalatokat mutatta be. Az IBM-nél egy nemzetközi csapat struktúrált keretek között folyamatosan fejleszti ezt a területet azzal a céllal, hogy a munkavállalók az igényeiknek leginkább szükséges és megfelelő szolgáltatást/ támogatást kapjanak a felmerült egészségügyi, fizikai esetleges pszichés problémáik megoldásához. ” Az IBM vállalat már régóta felismerte at a tényt, hogy a megelőzésbe és az egészségfejlesztésbe történő befektetés mind a munkavállaló, mind pedig a vállalkozás számára megtérül. Az egészséges, a szellemi kihívásokhoz rugalmasan alkalmazkodni tudó és fizikailag fitt munkavállaló tud modern korunkban termelékenyen, innovatívan és hosszú távon dolgozni.”

    A harmadik előadó Fekete Levente a Decathlon Régió vezetője a vezetőség szerepét emelte ki: “A Decathlon csoport 2015-ben meghirdetett új management filozófia jelszava a szabadság-felelősség. Nagyfokú decentralizciós folyamat zajlik pillanatnyilag a cégünkön belül, annak érdekében, hogy a terjeszkedés, új áruházak nyitása felgyorsuljon, valamint az aktuális piaci helyzetre a lehető leggyorsabb választ adjuk helyi döntések révén. Ez az első management irányzat, amely ténylegesen az embert, az emberek fejlesztését és a emberek iránti bizalmat helyezi a mindennapjaink központjába. Mi abban hiszünk, hogy az emberek őszinték, tisztességes szándékkal, motiváltan és konkrét célokkal csatlakoznak hozzánk. A nagyfokú döntési szabadság révén szeretnénk elérni, hogy munkavállalóink fejlődjenek, kiéljék kreativitásukat, önállóan vállaljanak felelősséget és felkészüljenek egy magasabb szintű felelősségre. Továbbá őszintén valljuk, hogy akkor tud jól teljesíteni az egyén, ha jól is érzi magát a munkahelyen, ennek érdekében rengeteg olyan döntést hoztunk, ami munkavállalóink komfortérzetét szolgálja.”

    Negyedik és egyben a blokk utolsó előadója Faragó István Stressz-M ügyvezetője arról a Stressz-M programról beszélt, aminek a bevezetése jelenleg folyamatban van. Egy olyan rendszerről ami átláthatóvá, transzparensé tudja tenni a szervezeten belüli pszichés-szociális kapcsolatokat, vizsgálja a vezetői működést és a szervezeti folyamatok hatásait is a munkavállalókra. “Célunk a Stressz-M rendszer kifejlesztésével az volt, hogy egy olyan egyének és szervezetek számára egyaránt használható programot dolgozunk ki, amely költséghatékonyan és fenntartható módon tudja felmérni és kezelni a negatív stresszt / a pszichoszociális kockázatokat. Szerintünk a probléma megoldásához, bevonásra, felhatalmazásra és konstruktív problémamegoldásra, a szervezet minden szintjének (alkalmazott, közép és felsővezetők, HR) és a szakértők (pszichológus, munkavédelmi szakértő, foglalkozás-egészségügyi orvos) együttes, közös munkájára van szükség.”

    Ha további részletekre is kíváncsi olvassa el ITT.
    StresszM blog
    HR Blog
    • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
    További cikkek
    Félrement kapcsolat, avagy amikor rossz irányba mennek a dolgok

    Mit tehet egy cég, ha megállapodik partnerével, ám a végleges szerződéstervezetet a leendő partner több lényeges ponton átírja? Engedjünk,... Teljes cikk

    TOP 3 kihívás a HR szakmában - Kérdések és válaszok: 2. rész

    Ezúttal arra kereste a választ Gombkötő Marcell a HR Blogon, hogy vajon mi jelenti a legnagyobb kihívást a HR-eseknek a szakmájukban. Teljes cikk

    A munkahelyi együttműködés 7 aranyszabálya

    Hogyan kell, lehet a munkahelyen viselkedni? Mi az, amire minden szereplőnek egyaránt figyelnie kell, függetlenül attól, hogy mi a beosztása, munkaköre,... Teljes cikk