Ki képviselje a kölcsönzöttek jogait?

Minden korban jellemző munkavégzési forma volt az időszakos megbízatás. A történelem során hol napszámosnak, vagy helyettesítőnek, interimnek nevezték azt, aki csak bizonyos időszakokra, a termelési hullám tetején kapcsolódott be a tevékenységbe.

A 20. század végének egyik válasza volt erre a jelenségre a kifejezetten időszakos munkára specializálódott szolgáltatók, a munkaerő-kölcsönzők létrejötte, amely átvette az adminisztratív és HR-es funkciókat a megbízóktól. Ugyanakkor mindig is problematikus volt a kölcsönzöttek beillesztése a meglévő munkaerő-állományba, és egyre több munkáltatónak kellett olyan szigorú nyomásnak engedelmeskednie, mint például az anyavállalattól érkező létszám-maximalizálás igénye. Ez torzító hatásként jelentkezett a kölcsönzések piacán.

Kollektív jogok - másképp

Az atipikus foglalkoztatási formák dolgozói érdekvédelme mindig fontos kérdéskör volt Dénes Rajmund, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) alelnöke szerint, hiszen látható és érzékelhető, hogy az utóbbi öt évben és az elkövetkezendő időszakban is a megszokottól teljesen eltérő, "nem tipikus" foglalkoztatási jogviszonyokra helyeződik a hangsúly a foglalkoztatási formák tekintetében. A szakember szerint nem célszerű összehasonlítani az utóbbi 20-30 év érdekvédelmét a jövőben kialakuló foglalkoztatási struktúra érdekvédelmi szerveződéseivel.

A munkaerő-kölcsönzési iparág az utóbbi 15 évben ugyan nagyon dinamikusan fejlődött, de nem volt az utóbbi évekig hatékony és szervezett lobby tevékenysége sem. A munkaadói szervezet megfelelő érdekvédelmi képviselete volt a cél, amikor két évvel ezelőtt megalapították az MMOSZ-t, és most már elmondható, hogy sikerült hatékony, működő munkakapcsolatot kialakítani a már korábban - hasonló céllal és funkciókkal - alapított SZTMSZ-el (Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége).

A munkavállalói érdekképviseletek hiánya a kölcsönzött munkavállalók számára súlyos probléma, mivel a munkaerő-kölcsönzőkön belül nincs üzemi tanács, szakszervezet, munkavédelmi képviselet - nyilatkozta a HR Portálnak Tarsoly Imréné, a Vasas Szakszervezet szakértője. "Az MSZOSZ tagszervezetei képviseletében kezdtük el az együttműködést (a fent említett- a szerk.), a nagyobb munkaerő-kölcsönzőket tömörítő SZTMSZ-szel az EU irányelv magyarországi törvényalkotási időszakában. A vélemények több kérdésben eltérőek voltak, de közös pontok is kialakultak, így több munkaerő-kölcsönző vállalta el a szakszervezeti tagdíj levonását és átutalását, tárgyalt a kölcsönbevevőnél működő szakszervezettel" - foglalta össze a szakember az elmúlt évek történéseit.

A folyamat lassú megindulásának hatására több munkahelyi alapszervezet tagjai között vannak ma már kölcsönzött dolgozók, bár számuk arányában nem magas, kevesen lépnek be, mert nem tudni, meddig dolgoznak az adott üzemben. A létező területi alapszervezetek készek a kölcsönzött "réteg" érdekeinek védelmére és képviseletére.

Komoly probléma rájuk nézve a kollektív szerződés lefedettségének hiánya, mert ebben olyan foglalkoztatási időfeltételek vannak, melyet sokan nem tudnak elérni. Bár főleg régebben gyakori volt a kölcsönzött munkaerő hosszú távú foglalkoztatása, amely akár 3-5 évig is eltartott, és bár ez a tény bizonyította, hogy az érintett személy munkaerejére, szaktudására szükség van, mégsem vette át a kölcsönbevevő saját állományba csak kis részüket. Ugyanígy jellemző az a jelenség is, hogy a határozott idejű foglalkoztatást többször hosszabbítják meg 1, 2, 3 hónaptól - akár évekig.

Szakszervezet és kölcsönzés kapcsolata

Dénes Rajmund szerint az új generáció, amelyik a munkaerő-kölcsönzésben szerzett munkatapasztalatot, munkavállalóként a kölcsönbeadó szervezetektől sokkal több támogatást, nagyobb figyelmet kapott, mint egy tipikus jogviszonyban álló dolgozó. A foglalkoztatás, az érdekvédelem képviselete mindkét fél - kölcsönzött munkavállaló és kölcsönbeadó - közös érdeke.

Tarsoly Imréné nem látja ennyire olajozottan működőnek a három fél együttműködését. A Vasas Szakszervezeti Szövetség és az MSZOSZ többi tagszervezetének tapasztalatai szerint Magyarországon aránytalanul sok volt az elmúlt időszakban a kölcsönzött munkavállalók száma, főként a külföldi tulajdonú üzemekben. A Vasas Szakszervezet működési területén 2009 elején a vaskohászatban, gépiparban, elektronika területén körülbelül 10-12 ezer kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatásáról volt információjuk. Ez év elejére ez a szám körülbelül feleződött az üzemek rendelésállományának, gazdasági helyzetének romlása következtében.

A szakszervezeti szakértő szerint gyakran előfordult, hogy a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkaerő felvételét a munkáltatók felváltották a határozott idejű munkaszerződéssel és munkaerő-kölcsönző cégektől igényelt munkavállalóval.

A munkaerő nagy része szakmailag képzetlen, sokszor az ország keleti megyéiből ideiglenesen átköltöztetett emberek, akik a munkanélküliség elől menekülve vállalják ezt az életmódot - véli Tarsoly Imréné. A munkahelyeken is feszültséget kelt ez a foglalkoztatási forma, mely szerint a kollektív szerződések által biztosított juttatások és szabályok nem - csak a foglalkoztatási időfeltételek megléte után -, vonatkoznak az ilyen típusú munkaviszonyra, így gyakran az egymás mellett dolgozó, azonos munkát végző személyek között különbségek voltak/vannak.

Általában elmondható, hogy a kölcsönzöttek bére kisebb az üzem saját állományáénál, de előfordul az is, hogy bérük magasabb arra való hivatkozással, hogy több a lakhatással és létfenntartással összefüggő személyes kiadásuk.

A törvényi változások inkább csak ellehetetlenítik az együttműködőket

A 2011-ben a parlament által elfogadott Munka törvénykönyv módosítása tartalmazta "A munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104/Ek irányelvnek" való megfelelést, melynek az egyenlő bánásmód követelménye is fontos szabálya. A törvény bizonyos feltételek és időintervallumok megléte esetén előírja, hogy a bérben, juttatásokban is egyenlőnek kell lenniük az adott foglalkoztatónál munkát végzőknek. Ennek nemcsak a jogszabályi előírásokban, hanem a gyakorlatban is eleget kell tenni, kivételt csak a munkahelyi, ágazati, alágazati kollektív szerződésben lehetne tenni. A törvényalkotók a 2011 december elsejét követően létrejött munkaviszonyokra írták elő a rendelkezés hatályát, holott több tízezren már korábban is munkaerő-kölcsönzőknél álltak alkalmazásban, ez így számukra hátrányos megkülönböztetést jelenthet ettől az időponttól kezdődően.

Sajnálatosnak tartja a Vasas Szakszervezet tisztségviselője azt a jelenséget, hogy a költség-megtakarításért - illetve inkább annak látszatáért - a törvények kijátszása is gyakori jelenség. "Sok a munkaügyi ellenőrzés során feltárt szabálytalanság a munkaerő-kölcsönzésben, bár a gazdasági, pénzügyi válság következtében tisztult a piac és csak a korrekt vállalkozások maradtak talpon" - fogalmazott.

Még a minden tekintetben korrekt módon működő kölcsönző cégeknek sincs könnyű dolguk, mert bár 2010 elején növekedni látszott a tőlük kölcsönzöttek foglalkoztatása, 2011-12-ben azonban a számuk ismét csökkenő tendenciát mutat. Idén újabb problémával kellett szembesülniük ezen vállalkozásoknak azzal, hogy az elvárt béremelésnél a törvényhozók velük nem számoltak, sajátos feltételeiket nem vették figyelembe a rendeletekben.

Pont ezért igyekszik most a munkaerő-kölcsönzőket tömörítő MMOSZ lépéseket tenni. A bérkompenzáció nem érvényesíthető egyik atipikus foglalkoztatási forma esetén sem, hiszen a béremelés a kölcsönbevevő döntési jogköre, ugyanakkor a költségviselő a kölcsönbeadó. Ennek mielőbbi rendezésére folyamatban van egy törvénymódosítás, mely lehetővé teszi a kormány által ígért bérkompenzáció teljes körű igénybevételének lehetőségét a tipikus foglalkoztatási formában foglalkoztatott munkavállalókkal azonos módon.

Együttműködési tervek szakszervezet, kölcsönző és munkáltató között

Dénes Rajmund úgy látja, az érdekvédelem nagyon fontos, közös ügy, ahol a kölcsönzött munkavállalók érdekeit, és az ekvivalencia elvének érvényesítését, illetve betartását a kölcsönbeadónak kell képviselnie és a kölcsönbevevő támogatásával kell a foglalkoztatás szabályosságának maradéktalan betartását biztosítani. A legfontosabb célnak az MMOSZ alelnöke azt tekinti, hogy a szürke és a fekete gazdaság ellen, a legális foglalkoztatásért sikerüljön összefogást teremteni úgy, hogy közben csökkenjen a munkanélküliség is.

A Vasas Szakszervezet olyan, új jelenségeket észlelt a munkaerőpiacon, mint például az a helyzet, amikor egyes cégek az egész munkafolyamatot adják bérbe. A "bérmunkások" adott munka elvégzésére szerződnek külső céggel, és ezzel kikerülik a kölcsönzésre vonatkozó munkajogi szabályokat. Ez újabb visszaélésekre ad lehetőséget, mivel akár egy év után is továbbadhatják a tulajdonosok a céget, majd újra visszavehetik azt, illetve ide-oda rakosgatják papíron a benne foglalkoztatott munkavállalókat. Ezek a jelenségek nem segítik a piac tisztulását, de figyelemmel kell kísérni ezen folyamatokat is.

Az viszont a szakszervezeti tisztségviselő szerint is fontos eredmény, hogy az irányelv beépítése következtében a mai szabályozáshoz képest nem megengedett a visszalépés, tehát nem lehet rontani a jelenlegi kölcsönzött munkavállalói pozíciókat, melyek azonban még ma is rosszabbak, mint az őket is foglalkoztató cég saját állományú dolgozóié.

A lényeges állapot-javulás, a Vasas Szakszervezet szerint, akkor következhetne be, ha a kölcsönzött munkavállalók is nagy számban lépnének be a szakszervezetekbe, és így létrejöhetne egy olyan kollektív szerződés, amit a munkaerő-kölcsönzők szervezete és azok a szakszervezetek kötnének meg, ahol taggá váltak. "Most az a helyzet, hogy ha működik ott szakszervezet, ahová kikölcsönzik őket, akkor figyelnek rájuk és tesznek az érdekükben, de ha olyan munkahelyre kerülnek, ahol nincs szakszervezet, akkor magukra hagyottak és egyenként képtelenek érdekeik érvényesítésére" - összegezte a jelen problémáit a szakszervezet szempontjából Tarsoly Imréné.