Kollektív szerződés a MOL-nál

A LIGA Szakszervezetek "A Munkáért - Kollektív szerződések legjobb példája" sorozatában a MOL kollektív szerződését mutatja be. E sorozat célja demonstrálni: a kollektív szerződések bármely vállalatnál a bemutatott, speciális előnyöket biztosítják, és meglétük kölcsönös érdeke a munkavállalóknak és a munkáltatóknak.

A MOL kollektív szerződéséről kérdéseinkre Fekete László, a MOL Magyarország HR igazgatója, és Kovács László, az Olajipari Szakszervezet elnöke válaszolt.

-Munkáltatóként miért tartja fontosnak a kollektív szerződést, mi sarkallta a céget arra, hogy kollektív szerződést kössön?

Fekete László: - A munkáltató és a munkavállalók szempontjából egyaránt előnyökkel járhat a Kollektív Szerződés megkötése. A munkáltató számára lehetőséget ad világos és átlátható keretek meghatározására a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek vonatkozásában, valamint - az érdekképviseletekkel való együttműködés egyik legfontosabb eredményeként - hozzájárul a rendezett munkavállalói kapcsolatok kialakításához és fenntartásához. A MOL Nyrt.-ben a cég megalakulása óta létezik Kollektív Szerződés, mint ahogy a vállalat jogelődjeinél is volt ennek hagyománya. Több évtizedes tapasztalatainkat összefoglalva kijelenthetem, hogy a szakszervezetek és a munkáltató egyaránt elkötelezettek abban, hogy korrekt, és a munkavállalók számára is biztonságot jelentő megállapodás szülessen minden tárgyalási ciklusban.

- Az aktuális kollektív szerződésből kérem soroljon fel legalább három olyan pontot, amely a munkáltató kérésére került rögzítésre, illetve az kifejezetten a munkáltató számára előnyös.

Fekete László: - Ilyen például az akár 52 hetes munkaidőkeret alkalmazásának lehetősége egyes munkakörök, illetve munkarendek esetében, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás maximális időtartamának megemelése az Mt.-hez képest, vagy a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén megállapítható hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának szabályozása.

-Más vállalatok vezetőinek, HR-eseinek mit tanácsolna, hogyan álljanak neki a kollektív tárgyalásoknak?


- Érdemes végiggondolni, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltató szempontjából melyek azok a témakörök, melyek szabályozását a Kollektív Szerződés biztosíthatja, továbbá azt, hogy mik a prioritások és hogyan lehet azokat optimális tartalommá ötvözni. A szakszervezetekkel folytatott konstruktív párbeszéd nemcsak ahhoz járulhat hozzá, hogy mindkét fél számára elfogadható kollektív szerződés kerüljön kialakításra, hanem a további együttműködést, partneri kapcsolatot is megalapozhatja.

- Szakszervezeti vezetőként miért tartja fontosnak a kollektív szerződést?

Kovács László: - A Kollektív Szerződés (KSZ) olyan, a munkavállalókat érintő kérdéseket is szabályoz, illetve szabályozhat, melyet az MT nem, vagy a munkavállalók számára hátrányosan is enged rendezni. A KSZ lehetőséget ad olyan irányban elmozdulni az MT-től, mely kedvezőbb feltételeket ír elő a munkavállalók számára.

Fontos megemlíteni még, hogy az új MT hatályba lépése után - tapasztalatunk szerint - a munkáltató alaposan monitorozta a törvényt, keresve azokat a pontokat, esetleg joghézagokat, melyek alkalmazásával még jobban kiszolgálhatja saját gazdasági érdekeit. Ez a legtöbb esetben a munkavállalók jogainak, juttatásainak csökkentésével párosul.

A fentebb említett helyzet egy "KSZ nélküli környezetben" kifejezett hátrányt jelent a munkavállalók számára. A KSZ-ben rögzített elemek egyfajta garanciát jelentenek, - természetesen csak abban az esetben ha a munkáltató be is tartja - hogy a munkavállalói jogok ne sérüljenek.

- Az aktuális kollektív szerződésből, kérem soroljon fel legalább három olyan pontot, amely a szakszervezet kérésére került rögzítésre, illetve az kifejezetten a munkavállaló számára előnyös.

Kovács László: - A fizikai munkakörökben a munkaközi szünet munkaidőnek történő elismerése. A munkaidőkeret - bár eltérő mértékű, területenként változó - maximum 26 hét, általánosan 8-12 hét. Délutános műszak definíciója (14.00-22.00 óra között történő munkavégzés), illetve az erre az időszakra járó műszakpótlék (25 százalék), az éjszakai műszak, és definíciója,(22.00-06.00 óra között történő munkavégzés), műszakpótlék (50 százalék). December 24-én, december 31-én végzett munkáért ünnepi pótlék. Munkabér fizetés a hónap 3. munkanapjáig kerül kifizetésre/átutalásra.

- Más szakszervezeti vezetőknek mit tanácsolna, hogyan álljanak neki a kollektív tárgyalásoknak?

Kovács László: - Fel kell mérni az érdekképviselet támogatottságát, még a nem szakszervezeti tagokét is. Szükséges elgondolkodni, hogy egy esetleges tárgyalási sikertelenség esetén - bár ez relatív - milyen nyomásgyakorló eszközök állnak a szakszervezet rendelkezésére.

Jogi háttértámogatásra feltétlenül szükség van, adott esetben hasznos a tárgyalások alatt munkajogász részvétele. Az ördög gyakran a részletekben rejlik. A szakszervezet tárgyaló delegációjának legalább alapszintű jogszabályi környezet ismerete (pl. MT., Munkavédelmi törvény, stb.)
Ki kell építeni a kommunikációs csatornákat, akár magánlevelezés formájában. Jó, ha a kollégák ismerik a tárgyalási folyamatot, a nyilvánosság, tájékoztatás, sokat segít. Pl. honnan indultunk el, mi volt a munkáltató kiindulási ajánlata, és mit értünk el.