Komolyabban kéne vennünk a diákmunkában rejlő potenciált

Gazdasági és adminisztratív előnyök munkáltatóknak

Hogyan lehet legális foglalkoztatásba bevonni munkaerőt úgy, hogy az se a létszámkeretet, se a bérkeretet ne terhelje és státusokat se vegyen el a jelenlegi állománytól? Pontosan ezt nyújtja a diákmunka minden olyan vállalkozás számára, amely megbízik a fiatal munkaerőben. Mivel a diákok jellemzően iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát, a cégek a diákmunka közvetítővel vannak kapcsolatban és minden, a foglalkoztatással kapcsolatban felmerülő költséget elszámolhatnak. Nem munkabérnek számít ugyanis az iskolaszövetkezetnek fizetett összeg, ezért nem terheli a bérkeretet.

Külön előnye a diákszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatásnak, hogy ilyen formában a cégek megspórolják a toborzás, kiválasztás költségeit, sőt: ha egy munkakörre nem megfelelő munkaerőt kapnak, kérhetnek cserét. Ilyenkor a diákmunka-közvetítő küld másik diákot, anélkül, hogy ez a termelésben fennakadást okozna. Valójában tehát a vállalkozások többsége csak profitálhat a diákmunkából, ha megtanulja előnyére fordítani ezt a lehetőséget.

Milyen munkákat érdemes diákokra bízni?

A munka típusa szerint nem nagyon van korlát, hiszen itt szinte már diplomás munkavállalókat kap a cég. Inkább időbeosztás kérdése, hogy milyen jellegű feladatokra alkalmasak a nappali tagozatos diákok. Nagyszerűen kihasználható például a diákmunka szabadságolások, hosszabb betegeskedés vagy az időszakos, szezonális vagy kampányszerű forgalomnövekedés idején. Ez a hallgatóknak is megfelel, hiszen a legtöbben nem végleges állást keresnek, csak jövedelem-kiegészítést vagy éppen el szeretnének indulni valamilyen gyakorlattal a pályán.

Sok cég egész területeket is rábízhat diákokra, amennyiben komolyan veszi az így kapott munkaerőt: nem egy példát látunk arra, hogyan kedvelik meg a munkahelyet a fiatalok, akik megtapasztalják a bizalmat és felelősség-teljes beosztásban teljesedhetnek ki. A munkáltató számára sem mellékes, hogy a fokozatosan betanuló fiatal munkaerő lojális, hosszabb távon is számíthat rá. Nyilván, azokon a munkahelyeken működik ez a legjobban, ahol a diákmunkára folyamatos igény mutatkozik és a cég vezetése tudatosan teremt helyet a diákoknak a vállalti kultúrában is. Ők azok, akik szánnak rá energiáét, hogy a meglévő munkaerő is befogadja és elfogadja az így érkező fiatal segítséget és ne vetélytársakat lássanak a diákokban. Jogilag természetesen nincs ütközés, hiszen a diákmunkások nem kerülnek munkavállalói jogviszonyba a vállalattal.

Társadalmi és munkaerő-piaci felelősségünk, hol kötnek ki fiataljaink

Könnyű moralizálni azzal kapcsolatban, hogy a diplomás fiatalság elhagyja az országot és külföldön debütál pályakezdőként, de vegyük észre, hogy mindannyian olyan célpontokat választanak, ahol a munkaerőpiac már egészen korán, diákkorukban megbecsüli az ifjabbik nemzedéket. Itthon sem kevesebb a munkáltatók felelőssége: ha nem bízunk a diákmunkában, hogyan szeretnénk később megtartani a frissdiplomás munkaerőt? Vajon, mi alapján várunk el gyakorlatot a pályakezdőktől, ha még diákmunkára sem merjük alkalmazni őket? Megfontolandó kérdések, különösen azért, mert ez a felelősség közös, mindannyiunké: a diáknak legjobb tudása szerint kell teljesítenie, a munkaadóknak pedig reális alternatívákat kell kínálniuk, még mielőtt elszivárogna a felnövekvő hazai tehetség-állomány.

Majoros Katalin diákmunka szakértő
Diák Center Iskolaszövetkezet