Középpontban az interkulturális együttműködés és a reziliencia - konferencia Al Ghaoui Hesna és Dr. Szondy Máté előadásaival, a Pannonjob szervezésében

Amikor ezen a kérdésen gondolkoztunk, az első, ami eszünkbe jutott, a munkaerőhiány és annak kezelése volt. Az egyik legfontosabb feladatunk tehát a hiányzó erőforrások pótlása, folyamatosan új toborzási utak, jogi és logisztikai folyamatok kiépítése. Ez a jelenlegi helyzetben, sok esetben csak külföldi munkavállalókkal megoldható, így a különböző nációk integrációja és az interkulturális együttműködés kérdése nagy jelentőséggel bír a jövőben is. A második témakör, amely felmerült, az a bizonytalanság és ehhez kapcsolódóan a reziliencia kérdése. Hiszen a háború, az abból adódó gazdasági hatások, az alapanyaghiány, valamint a pandémia mentális hatásait is kezelnünk kell szervezeti és egyéni szinten egyaránt. Úgy gondoljuk, ezek a kérdések mind a termelő, mind a szolgáltató szektor számára egyaránt kihívást jelentenek és a cégvezetőknek, valamint a HR osztályon dolgozó kollegáknak mindenképpen kell ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, ha meg akarják őrizni hatékonyságukat. Adott volt tehát, hogy a Pannonjob hagyományos őszi HR konferenciáján ezeket a témákat járjuk körül: többek között a kutató, a klinikai szakpszichológus, a humán szolgáltató, valamint a szervezetfejlesztő-tréner szemszögéből. 

Alábbi programajánlónkban bemutatjuk előadóinkat: Al Ghaoui Hesnát, Dr. Szondy Mátét, Molnár Attilát, Gácsi Annát és Hajdu Éduát, akik ízelítőként a témájukkal kapcsolatos kérdésre is válaszolnak.

Kikkel találkozhatnak a résztvevők? 

Al Ghaoui Hesna riporteri és háborús tudósítói munkája során megdöbbenve figyelte meg a félelem pszichés és fizikai hatását, a témában könyvet is írt, Félj bátran címmel. Egyik legismertebb szakmai műve doku-riport műsora, melynek címe: Bábel, Hesnával, amely egy-egy különös témát és az emberi viselkedés mozgatórugóit járta körbe Magyarországról és a nagyvilágból. 2021-ben Fulbright kutatói ösztöndíjat nyert az Egyesült Államokba, ahol a Berkeley Egyetemen kutatott a lelki alkalmazkodóképesség, a poszttraumás növekedés témáival kapcsolatban. Előadásában kutatási témájáról fog beszélni, vagyis a lelki alkalmazkodóképességről, a poszttraumás növekedésről (PTG) és arról, hogyan tudunk nehéz helyzetekből nemcsak erőt meríteni, hanem egy krízisben akár a növekedés, tanulás lehetőségét is megtalálni. Konferenciánkon tartott előadásának címe: Krízisből erő

Miért fontos a vezetőknek, hogy foglalkozzanak a szervezet tagjaiban jelentkező félelmekkel?

A félelem elképesztően hatékony üzemanyag, ami pozitív és negatív irányba is tolhatja a teljesítményünket. Gyakran egy nem végzetes, inkább az egónkat érintő, félelemmel átitatott helyzet hatására is leblokkolunk, lefagyunk, vagy épp a túlélési ösztön által vezérelve az értékrendünkkel ellentétes módon reagálunk. Pedig képesek lehetünk erőforrásként is használni a félelem fiziológiáját és jó értelemben kitolni a teljesítőképességünk határait. Tapasztalatom szerint ez nagymértékben múlik rajtunk és a tudatosságunkon, de mindezt befolyásolja az is, hogy milyen környezetben: támogató vagy épp a félelmeinket megerősítő légkörben töltjük a hétköznapjainkat. Miközben vezetőként is érdemes végig gondolni a félelmeinket, és őszintén válaszolni magunknak néhány fontos kérdésre ezzel kapcsolatban, hiszen ezek alapjaiban határozzák meg azt, hogy mennyire dominál a félelem kultúrája egy munkaközösségben, kihatva a teljesítményre, a viszonyrendszerre és a kreativitásra is.

Dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta, „mindfulness” oktató. Főbb kutatási területei: az optimizmus, megbocsátás és a tudatos jelenlét. Máté több könyv szerzője, illetve társszerzője, többek között a következő kiadványok köthetőek a nevéhez: Démonaink, A boldogság tudománya, Hogyan tudnék továbblépni, Megélni a pillanatot. Könyvei mellett megannyi publikációt olvashatunk tőle szaklapokban, emellett előadásokat is tart szakterületeihez kapcsolódóan. Az ismert szakpszichológus arról fog előadást tartani, hogy hogyan segítsük a megküzdést egyéni és vállalati szinten a változások, stresszhelyzetek idején.  Konferenciánkon tartott előadásának címe: Változások és stressz.

Hogy látod, a világunkban bekövetkező változások milyen jellegű stresszfaktorként jelenek meg a szervezetek tagjainál?

Pandémia, háború, bizonytalan gazdasági helyzet - mind növelik a szorongásunkat és a stressz-szintünket. A szervezetben dolgozók részéről ez folyamatos alkalmazkodást és hatékony megküzdési stratégiák alkalmazását igényli. Ezek hiányában csökken a teljesítmény, illetve testi és lelki problémák jelenhetnek meg.” Dr. Szondy Máté előadásában arról fog beszélni, hogy hogyan ismerhetjük fel kollégáink stresszreakcióit, és miként segíthetjük őket hatékonyan a változáshoz való alkalmazkodásban.

Molnár Attila a Pannonjob ügyvezetője. A Pannonjob-nál végzett ügyvezetői teendői mellett a cég képzési üzletágának aktív trénereként az elmúlt tíz év során sok szolgáltató és termelő vállalatnak nyújtott tanácsadást, és tartott fejlesztési programokat. Tapasztalt szervezetfejlesztési szakemberként pedig tudását átadva az Óbudai Egyetemen oktat szervezetfejlesztő-tréner szakirányon, ilyen formában is segítve a vezetőket, munkatársakat a szervezeti működés optimalizálásában. Attila a Pannonjob ügyvezetőjeként a harmadik országbeli (Fülöp-szigeteki, kazahsztáni, kirgizisztáni) toborzási folyamatok hatékonyabbá tétele mellett a cég szervezetfejlesztési üzletágával azon dolgozik, hogy a Pannonjob a szervezetek számára ne csak a toborzásban, hanem az interkulturális integrációban is hatékony segítséget tudjon nyújtani. Előadásában a jelenlegi munkaerő-piaci változásokról fog beszélni, többek között a külföldi munkaerő foglalkoztatásáról és a feszült külpolitikai helyzetről. 

Konferenciánkon tartott előadásának a címe: Gazdasági és munkaerőpiaci helyzet - körkép a változások korában, a külföldi foglalkoztatás lehetőségei és az ebben rejlő kihívások

Mit gondolsz, más vezetői viselkedést követel egy interkulturális munkavállalói közeg?

Véleményem szerint az a jó hír, hogy nem kell teljesen új ismereteket elsajátítani, hanem a meglévő, a vezetők számára elengedhetetlen ismereteket (motiváció, kommunikáció stb.) kell az adott helyzethez igazítani. Természetesen ez nagy kihívást jelent, és azt gondolom, hogy a szervezetek ennek a változásnak a jelentőségét még nem is igazán ismerték fel. Korábban az interkulturális kihívásokat az jelentette, hogy hogyan tudunk a vevőinkkel, a multinacionális cégek esetében pedig a tulajdonosok képviselőivel, illetve más országokban tevékenykedő kollegákkal együttműködni. A mindennapokban tehát Magyarországon csak néhány, főleg szellemi munkavállalóval kellett együttműködni. Most azonban vannak olyan cégek, ahol a direkt állomány akár 20-30%-át is eléri a külföldi munkavállalók száma. Ez nagy kihívás elé állítja az őket foglalkoztató szervezeteket és különösen az ezeket a munkavállalókat közvetlenül irányító vezetőket. Ezért van szükség a szervezetek számára, hogy tudatosítsák és megértésék a kulturális különbségeket, valamint megtanulják, hogy ezt a tudást hogyan használhatják a vezetésben. Itt nem elsősorban a külföldi munkavállalók országainak általános kulturális szokásiról beszélhetünk, hanem az ország nemzeti kultúrák által meghatározott azon elemeiről, amik befolyásolják az együttműködést és a hatékony munkavégzést. Ilyen kulturális tényező pl. a vezetéshez és a csoporthoz való viszony, valamint a kommunikációs szokások.

Gácsi Anna a Pannonjob fejlesztési szakmai vezetője, az élethosszig tartó tanulás elkötelezettje. Kommunikációs szakértő és közgazdász végzettsége mellett több szakmát is aktívan gyakorol, és folyamatosan új ismeretanyagokat sajátít el. PCM® (Folyamat Kommunikációs Modell) és Thomas DISC szakértőként az együttműködés erősítésének és a stressz kezelésének a kommunikációban rejlő lehetőségeit vizsgálja és osztja meg programjai résztvevőivel. Előadásában arról fog beszélni, hogy mit is jelent a szervezetek, azon belül is a csapatok rezilienciája. Konferenciánkon tartott előadásának címe: Csapatok reziliens képessége, szervezeti reziliencia

Milyen feladatai vannak a csapatnak és mit tehet a vezető annak érdekében, hogy ebben a kaotikus, változásgazdag környezetben is hatékony maradjon a szervezeti teljesítmény?

Krízishelyzetben a hatékonyság azon múlik, hogy a csapattagok képesek-e higgadtan kezelni a felmerülő problémákat. A feszültség, a türelmetlenség gyakran akadályozza a feladatok gördülékeny megoldását és ezek további nehézségeket, konfliktusokat generálnak a csapatban és a csapatok között. A bizalom növelése, a minőségi kommunikáció erősítése, a konfliktusok nyílt megbeszélése segíthet abban, hogy túllendüljünk a nehézségeken. A vezetőnek pedig ezekben a helyzetekben kell igazán elöl járnia a jó példával.

Hajdu Édua a Pannonjob Key Account és Marketing, valamint felnőttképzési vezetője. Felnőttképzési szakértőként a Pannonjob képzési üzletágának működtetéséért, operatív irányításáért felel. Gondolkodásmódjában a legfontosabb fókusz: a kommunikáció mindennek az alapja és kulcsa. Előadásában beszélni fog arról, hogy mi indította el a Pannonjob-ot egy új képzés kidolgozásában, vagyis mi ihlette az interkulturális együttműködés programunkat, továbbá Geert Hofstede, holland szociálpszichológus dimenzióit is bemutatja, hiszen ez a tudományos megközelítés nyújtja új szolgáltatásunk alapját. Konferenciánkon tartott előadásának címe: Interkulturális kommunikáció a gyakorlatban - fejlesztési folyamat a Pannonjob kínálatában

Miért van szükség arra, hogy az interkulturális különbségek kérdéskörével az egyes vállalatok, vagy akár területek külön-külön is foglalkozzanak?

A kommunikáció mindennek az alapja. Nem elég szóban kommunikálni, hiszen bizonyára már nem kérdés, hogy a verbalitás csak egy szeletét teszi ki a kommunikációnknak.

Munkahelyi környezetben az egymás megértése, megismerése nem csupán alternatív lehetőség, hanem sok esetben az eredményes együttműködés, vagy munkafolyamatok biztosításának záloga. Különösen igaz ez akkor, ha több kultúrából, változatos háttérrel érkező emberek dolgoznak együtt, akiknek ugyanazon témában, vagy egy egyszerű mindennapi esetre vonatkoztatva is különböző lehet az észlelésük és a reakcióik. Ez viszont nagyon szorosan összefügg a napi működés eredményességével.

Előadásaink mellett egy kerekasztal beszélgetéssel is készülünk, melynek keretein belül Al Ghaoui Hesna, Molnár Attila és egy, a termelő vállalati oldalt képviselő cégvezető eszmecseréjét hallhatják az interkulturális kommunikáció kérdéskörével kapcsolatban.

A résztvevők közül a szerencsések vendég előadóink, Al Ghaoui Hesna és Dr. Szondy Máté dedikált könyveivel is gazdagodhatnak!

Sok szeretettel várunk mindenkit konferenciánkon 2022. szeptember 15.-én! 

Helyszín: MOL Aréna Sóstó, Székesfehérvár.

Jelentkezési link:

https://www.pannonjob.hu/pannonjob-phrk2022

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.