Gyimóthy Éva Szerző: Gyimóthy Éva Megjelent: 4 éve

Külföldön dolgozna? Ezekre a dolgokra figyeljen!

Kezdőtőke, ismerős, a célország nyelvének ismerete, az adott munkaerőpiacon keresett végzettség és egy cél mindenképpen szükséges a sikeres külföldi munkavállaláshoz. Fontos továbbá a külföldre költözés precíz megtervezése, információgyűjtés, szükség okmányok hitelesítése. A nyitott, rugalmas hozzáállásról, önbizalmunk fejlesztéséről sem szabad elfeledkezni – mondták külföldön élők magyarok, Votisky Petra pszichológus és Tanay Marcell, az EUWork állásközvetítő iroda ügyvezetője a HR Portálnak. A külföldre költözés legfontosabb aspektusai.

Migráció mindig volt valamekkora mértékben, csak a magyarok hajlamosak azt dramatizálni a migrációkutató történész szerint. Ez egybevág a kormányzati politikával, amely szerint az elvándorlás „általános európai tendencia”. Szerintük nincs is sok magyar külföldön, vagy ha mégis, majd hazajönnek. És hogy miért hagyta itt több százezer magyar szülőföldjét? Elsősorban a magasabb fizetés és létbiztonság miatt. A másik ok a politikai vagy magyarországi életkörülményekből adódó elégedetlenség és kilátástalanság. Utóbbi csoport nem feltétlenül keres rosszul Magyarországon. Harmadsorban pedig vannak, akik a nyelv magas szintű elsajátítása miatt távoznak – sorolja a kivándorlás motivációit Tanay Marcell, az Euwork Állásközvetítő iroda ügyvezetője, melyet visszaigazoltak a portálunk által megkérdezett külföldön élők is.

Votisky Petra
Votisky Petra,expat-coach és pszichológus, a Nők Külföldön alapítója és vezető szakértője a kíváncsiságot, kalandvágyat valamint a szakmai előrelépést említette még meg a kivándorlás okaként. És van egy olyan csoport is, akik menekülnek itthonról, nekik mindegy, hogy hova mennek, csak el innen. - Épp ők azok, akik a legkevésbé sikeresek a külföldi életükben. Az itthoni problémáikat legtöbbször külföldre is viszik magukkal és gyakran még rosszabb helyzetbe kerülnek – tapasztalja a pszichológus.

Egy angliai magyar lelkivilága: a wc-pucolástól a szoftvergyártásig

János (35) 2006-ban vándorolt ki Nagy-Britanniába, minden szempontból a legideálisabb időpontban: még a családalapítás, a kelet-európai bevándorláshullám és a munkavállalási feltételek szigorodása előtt. Felmondott az iskolában, ahol napközis tanárkent dolgozott és az összegyűjtött pénzével (kb. 1200 font) vett egy repülőjegyet. Eredetileg egy évet szeretett volna kint dolgozni, lassan tíz évnél tart. A budapesti születésű fiatalembert is a hazai fizetés többszöröse és a tanulás vonzotta külföldre.
Wales

A fiatal útja egy főiskolai baráton keresztül vezetett egy birminghami szálloda takarító részlegére, és fél év után szintén egy ismerős, ezúttal egy lány, miatt telepedett le Walesben. - Imádtam ezt az érzést, hogy ha nem tetszik a város, a munka, fogod magad és továbblépsz, mert megteheted. Walesben pincérként dolgoztam egy Isten háta mögötti helyen, az egyik leggyönyörűbb vidéken, ahol valaha éltem – meséli. Szörfözni járt, kirándult tíz hónapig. Aztán hiányozni kezdtek neki a nagyváros nyújtotta lehetőségek. Továbbá tudatosult benne, hogy sokáig el lehet éldegélni ilyen munkákkal úgy, hogy azok nem viszik előre. János azonban többre vágyott a pincérkedésnél. Ismét egy főiskolai barát ihlette meg, aki Cambridge-ben élt és az Angliai Ruskin University-re járt.
A tavalyi év utolsó három hónapjában már 111 ezer magyar dolgozott egy éven belül külföldön. Az elmúlt két évben 90 és 100 ezer körül, 2010-ben és 2011-ben pedig csak 50-60 ezer között ingadozott a számuk a KSH szerint.
Jánosnak sem kellett több, jelentkezett az egyetem IT szakára és felvették. Ez számos elintéznivalóval járt együtt, köztük a diákhitel felvételével. Akkor 3600 fontot kóstált egy év a cambridge-i egyetemen, azóta ez felemelkedett 6000 fontra. A megélhetés végett az iskola mellett heti 25 órában dolgozott egy étteremben. A diploma átvételét követően következett az álláskeresés idegörlő szakasza. János már kezdett aggódni, amikor rámosolygott a szerencse: felvették egy oktatási szoftvereket fejlesztő és gyártó céghez. Ehhez azonban el kellett költöznie Cambridge-ből. A kétdiplomás fiatal egy másodpercig sem gondolkozott, döntött. Öt évvel a szigetországba érkezését követően révbe ért. Már nem wc-t pucolt, vagy ételt szolgált fel, hanem 2011 őszétől kezdve egy nagy ugrással a sikeresek csoportjába férkőzött be. Két évig tesztelőként nyert tapasztalatot. 2013 szeptemberétől pedig projekt koordinátorként dolgozik.
Az ENSZ 2014-es adatai szerint 500 ezerre, a KSH 350 ezerre teszi a külföldön élő magyarokét, bár előbbi statisztikába az 50-60 éve külföldön élők is beleszámítanak. Pontos adat tehát nincs, mert minden statisztika torzít. A KSH tanulmánya szerint a kint élők csupán 10 százaléka gondolkozik hazatérésen, 80 százalékuk negyven éven aluli, közel 30 százalékuk diplomás. A három legjelentősebb célország Ausztria, Németország és Anglia, de sokan költöznek Svédországba és Svájcba is.

Northampton

A fiatalember angliai kalandja számokban: 9 év, 14 költözés, 4 város, 6 munkahely. Közben ő maga is sokat változott, érettebbé vált, felértékelődtek személyes kapcsolatai. - Az utóbbi kilenc évben majd minden fontos családi eseményről lemaradtam, a testvéreim gyerekei nem ismernek. Részben ezért szeretnék most hazamenni – vallja be János. A másik ok, hogy már nem képes ebben a „menjek vagy maradjak”, átmeneti lelki állapotban őrlődni. Mindemellett, ambivalens érzéseit bizonyítván kérvényezte a brit állampolgárságot. Várhatóan 2015 nyarán válik brit állampolgárrá, utána állást keres Budapesten és hazaköltözik. Látva a hazai informatikai szakemberhiányt, Jánosnak nincs mitől tartania. Kérdés, hogy a brit munkakörnyezethez, életminőséghez szokott fiatalember megtalálja-e számításait (minimum havi nettó 400 ezer forintos fizetés+érdekes munka + családalapítás+lakásvásárlás) a magyar fővárosban.
Cambridge

A külföldi munkavállalók életkora (18 évestől 60 évesig) és végzettsége is vegyes az EUWork adatai szerint. A 25-33 éves kor közötti fiatal felnőttek a leginkább vállalkozó szelleműek, de sok 50 év feletti vándorol ki, az Euwork által kiközvetített dolgozók 6 százalékát ez a csoport alkotja. A felsőfokú végzettségűek és a szakmunkások, a humán területről és az egészségügyből dobbantanak sokan külföldre. Általában egy-két év külföldi munkavállalásban gondolkodnak. Továbbra is Nagy-Britannia, Ausztria és Németország a legfontosabb célország.


Mérnökként Norvégiában

Kalmár Ágnes itthon egy építőipari kivitelező cégnél dolgozott munkahelyi mérnökként, most pedig egy olajipari eszközöket gyártó cég mérnöke Norvégiában. Párjával együtt vágott neki a nagy kalandnak. Mert ők abba a csoportba tartoznak, akiket a világ megismerése, a szakmájuk külföldi megmérettetése inspirált egy másik országba való költözésre. Ágnes a fiatalok kivándorlását nem látja olyan drámainak, mint ahogy a hazaiak. - Ismerőseim többsége tervezi a hazaköltözést, mint ahogy mi is – erősít rá a kormányzat és a szakemberek által elmondottakra. Ágnes tapasztalata szerint a norvégok befogadóak, de ez függ attól is, az ország melyik részén él az ember és mi magunk mennyire nyitunk feléjük, mennyire alkalmazkodunk a helyi szokásokhoz.
Norvégia

Kezdőtőke, ismerős, nyelvtudás, és egy cél mindenképp kell

Az ember előnyére válhat a külföldre költözés kezdetén a kezdőtőke és egy ismerős, akinél meghúzhatja magát az ember, míg beindulnak a dolgok – mondja János, melyet mások is visszaigazolnak. Angliában mindenkit címekhez kötnek személyi igazolvány helyett, ezért is érdemes ismerősnél kezdeni a nagy kalandot – javasolja az Angliában élő magyar. A kinti tartózkodás feltétele továbbá a TB-szám (national insurance number), egy nevünkre nyitott bankszámla és az adószám. Utóbbi a munkáltatói bejelentésétől függ. Érdemes rákérdezni a cégnél az egyik adónemre, az emergency tax-re, mert azzal együtt többet vonnak le a fizetésből - figyelmeztet.

Az adott ország nyelvének ismerete is elengedhetetlen a munkavállaláshoz, interjúkhoz, a munkautasítások megértéséhez – mondják mindannyian. Továbbá a nyelvtudás hiánya az önbecsülés csökkenéséhez, kirekesztettség érzéséhez is vezethet. Érdemes azt elkerülni – szól János jó tanácsa. - Norvégiában mindenki beszél angolul, így érdemes minimum ezt a nyelvet beszélni. A legtöbb munkahelyen azonban elvárják a norvég nyelv ismeretét is – teszi hozzá Ágnes.

A siker további tényezői az adott munkaerőpiacon keresett végzettség (pl. programozó, bróker, mérnök), és a célok. Ha ez a cél távolibb, például új szakmát szerezni, akkor az nagyobb erőfeszítések árán érhető csak el, amire fel kell készülni lelkileg. Jánost is mindig célja lendítette tovább, ezért nem ragadt bele a felszolgálói munkakörbe.

Ezeket érdemes elintézni a külföldre költözés előtt

Votisky Petra, expat-coach és pszichológus is visszaigazolja János szavait, amely szerint az első kihagyhatatlan lépés annak meghatározása, hogy mi a célunk a külföldre költözéssel, mert ettől függ a célország és az is, milyen kompromisszumot érdemes és lehet megtenni a karrierben. Céljainktól függ továbbá a költözés megtervezése is.

Érdemes szakmánknak, tapasztalatunknak és szóba jöhető országok munkaerő-piaci sajátosságaink megfelelően választani ki a célországot – mondja, amely egybevág János és Ágnes tanácsaival. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha hazaköltözünk, akkor hogy mutat az önéletrajzunkban az a néhány év, amit esetleg szakmán kívül töltöttünk.

Figyelni kell arra is, hogy az elvállalt munka összhangban álljon céljainkkal. - Ha például nyelvtanulási célból megyünk külföldre, akkor ne menjünk el bevándorlók közé mosogatni vagy takarítani, mert abban a munkakörben nem tudjuk a nyelvet gyakorolni. Olyat vállaljunk el, ahonnan van szakmai, anyagi előrelépési, fejlődési lehetőségünk –javasolja a szakember.

A külföldre költözést meg kell tervezni és információt kell gyűjteni a kinti megélhetési költségekről, a körülményekről is - nyomatékosítja a magától értetődő tennivalót az expat coach. Nem szabad elfelejtkezni az okmányaink hitelesítéséről sem, ami gyakran hosszabb időt vehet igénybe. Ez mindig a célországtól, pozíciótól függ, hogy mire lehet szükségünk. Érdemes megújítani a fél éven belül lejáró igazolványokat, bankkártyákat is – sorolja a fontos elintéznivalókat Votisky Petra.

A Norvégiában élő mérnökpárnak a szállással, annak bebútorozásával nem kellett bajlódnia, minekután egyikük munkahelye biztosította azt számukra. Ám számos más dolgot tudatosan kellett megtervezniük. Az adminisztratív teendőknek, szükséges papírok beszerzésének (pl. szakmai képesítések elismertetése) időben utána kell járni és megbízható forrásokból tájékozódni – javasolja Ágnes is.
Dale, Wales

A külföldre költözés előtt az itthoni dolgainkat is le kell zárni. El kell dönteni például, hogy mi lesz a lakásunkkal, autónkkal, ki viseli gondját az idős rokonainknak, az esetleg itthon maradt háziállatunknak – emeli ki a pszichológus.

Az orvosi vizsgálatokról, társadalombiztosításról sem szabad elfeledkezni

Votisky Petra szerint érdemes a rutin orvosi vizsgálatokat, halogatott műtéteket, fogorvosi vizitet még kiköltözés előtt megejteni. Célszerű az internet bankos szolgáltatást is megrendelni (ha esetleg valakinek nincs) illetve a közmű számlákat online felületen intézni – sorolja az elintéznivalókat Votisky Petra. Az Ügyfélkapuba történő regisztráció szintén érdekünkben áll, hiszen azzal külföldről is el tudjuk intézni például az OEP-től való kijelentkezést. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy abban az országban kell fizetni a társadalombiztosítást, ahol életvitelszerűen tartózkodik valaki. Ha EGT országba vagy olyan országba költözünk, amivel Magyarországnak van szociálpolitikai egyezménye, akkor máshol nem is kell fizetni társadalombiztosítást – magyarázza a szakember. Ha azonban olyan országba költözünk, amivel nincs Magyarországnak megállapodása, akkor itthon is fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami havi 6930 Ft, kivéve, ha véglegesen, a letelepedés szándékával kijelentkezünk Magyarországról. Ebben az esetben megszűnik az itthoni fizetési kötelezettség, de hazatérés után bonyolultabb ismét visszakerülni a biztosítási rendszerbe – mondja,

Pszichésen fel kell készülni

A pszichés kihívásokra is érdemes felkészülni. Egyrészt az idegen kultúra miatt kulturális sokkot kaphatunk, miként Ágnessel is történt. Másrészt az új ország az önbizalmunkat, magabiztosságunkat is megtépázhatja, hiszen az új országba költözés már önmagában kilépés a komfortzónánkból. - Bízni kell magunkban, legyünk tisztában képességeinkben és azzal is, hogy ezek közül melyek a külföldön hasznosíthatóak – mondja a Norvégiában élő mérnök. Ágnes még egy fontos dolgot emelt ki: a helyiek és szokásaik tiszteletét, azokhoz való pozitív, rugalmas hozzáállást. Érdemes a kultúrával való ismerkedést még itthon elkezdeni, a helyi kultúráról, szokásokról olvasni - erősíti meg az előzőeket Votisky Petra. Az is segíthet a magabiztosságunk növelésében, ha már a költözésünk előtt megkezdjük a kapcsolatépítést, például hobbinkhoz kapcsolódó klubban, Meetup vagy Internations csoportokban. Ágnest például egy nemzetközi humanitárius klubhálózat, Rotary klub tagjaként azonnal befogadták a helyi klub tagjai. Ennek ellenére másfél évig tartott, mire újból felépítette szociális életét. Ezen túl az itthon maradó családtagokat is fel kell készíteni elvándorlásunkra.

Nyugat-Európában az összes fizikai szakmunka hiányszakma. Ezen belül a legnagyobb hiány szakácsokban, CNC gépkezelő és programozókban, valamint ápolókban van. De bármilyen szaktudással, ha az nyelvtudással párosul, a fogadó országban is jónak számító fizetéssel lehet elhelyezkedni. Ezzel szemben a szellemi munkák közül csak a mérnökök, orvosok és informatikusok keresettek – ad képet az európai munkaerőpiacról Tanay Marcell.
Follow hrportal_hu on Twitter

Mégsem mindig szabad a munkavállalás?

Az Európai Unió alapjogai közé tartozik a tagállamok közötti mozgás szabadsága, és az ezzel együtt járó jogok. Így többek között a szabad munkavállalás lehetősége, valamint az is, hogy a tagállamok polgáraival szemben nem érvényesülhet diszkrimináció nemzetiség alapján. A lefektetett jogokkal nincs is gond, azonban a gyakorlatban nem mindig működik a dolog ennyire simán. Erről készített most összehasonlító jelentést, konkrét ügyeken keresztül is bemutatva a problémákat a FRA, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége. tovább..

További cikkek
Együtt lépnek a V4-ek az osztrák családtámogatás csökkentése ellen

A visegrádi négyek és több ország közösen lép fel az Ausztriában külföldi munkavállalóknak fizetett családtámogatások csökkentése ellen, az... Teljes cikk

Lemondott a brit Brexit-ügyi miniszter

Nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a Brexit feltételrendszeréről szóló, a kormány által jóváhagyott megállapodás-tervezetet - indokolta... Teljes cikk

Nem használ munkájához számítógépet a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter

Nem használ munkájához számítógépet az egyebek közt a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter - derült ki Szakurada Jositakának a japán... Teljes cikk

Megnyugodhatnak az Angliában dolgozó magyarok

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, szerda este közzétett megállapodás-tervezet szerint megkötések nélkül... Teljes cikk

Vitatják, miért kell a gazdagoknak kedvezni

A lengyel alkotmánybíróság helyteleníti a leggazdagabbak számára hátrányos társadalombiztosítási módosításokat. A megtámadott előírások... Teljes cikk