Külföldön dolgozna? Ezekre a dolgokra figyeljen!

Migráció mindig volt valamekkora mértékben, csak a magyarok hajlamosak azt dramatizálni a migrációkutató történész szerint. Ez egybevág a kormányzati politikával, amely szerint az elvándorlás „általános európai tendencia”. Szerintük nincs is sok magyar külföldön, vagy ha mégis, majd hazajönnek. És hogy miért hagyta itt több százezer magyar szülőföldjét? Elsősorban a magasabb fizetés és létbiztonság miatt. A másik ok a politikai vagy magyarországi életkörülményekből adódó elégedetlenség és kilátástalanság. Utóbbi csoport nem feltétlenül keres rosszul Magyarországon. Harmadsorban pedig vannak, akik a nyelv magas szintű elsajátítása miatt távoznak – sorolja a kivándorlás motivációit Tanay Marcell, az Euwork Állásközvetítő iroda ügyvezetője, melyet visszaigazoltak a portálunk által megkérdezett külföldön élők is.

Votisky PetraVotisky Petra,expat-coach és pszichológus, a Nők Külföldön alapítója és vezető szakértője a kíváncsiságot, kalandvágyat valamint a szakmai előrelépést említette még meg a kivándorlás okaként. És van egy olyan csoport is, akik menekülnek itthonról, nekik mindegy, hogy hova mennek, csak el innen. - Épp ők azok, akik a legkevésbé sikeresek a külföldi életükben. Az itthoni problémáikat legtöbbször külföldre is viszik magukkal és gyakran még rosszabb helyzetbe kerülnek – tapasztalja a pszichológus.

Egy angliai magyar lelkivilága: a wc-pucolástól a szoftvergyártásig

János (35) 2006-ban vándorolt ki Nagy-Britanniába, minden szempontból a legideálisabb időpontban: még a családalapítás, a kelet-európai bevándorláshullám és a munkavállalási feltételek szigorodása előtt. Felmondott az iskolában, ahol napközis tanárkent dolgozott és az összegyűjtött pénzével (kb. 1200 font) vett egy repülőjegyet. Eredetileg egy évet szeretett volna kint dolgozni, lassan tíz évnél tart. A budapesti születésű fiatalembert is a hazai fizetés többszöröse és a tanulás vonzotta külföldre.
Wales
A fiatal útja egy főiskolai baráton keresztül vezetett egy birminghami szálloda takarító részlegére, és fél év után szintén egy ismerős, ezúttal egy lány, miatt telepedett le Walesben. - Imádtam ezt az érzést, hogy ha nem tetszik a város, a munka, fogod magad és továbblépsz, mert megteheted. Walesben pincérként dolgoztam egy Isten háta mögötti helyen, az egyik leggyönyörűbb vidéken, ahol valaha éltem – meséli. Szörfözni járt, kirándult tíz hónapig. Aztán hiányozni kezdtek neki a nagyváros nyújtotta lehetőségek. Továbbá tudatosult benne, hogy sokáig el lehet éldegélni ilyen munkákkal úgy, hogy azok nem viszik előre. János azonban többre vágyott a pincérkedésnél. Ismét egy főiskolai barát ihlette meg, aki Cambridge-ben élt és az Angliai Ruskin University-re járt.
Jánosnak sem kellett több, jelentkezett az egyetem IT szakára és felvették. Ez számos elintéznivalóval járt együtt, köztük a diákhitel felvételével. Akkor 3600 fontot kóstált egy év a cambridge-i egyetemen, azóta ez felemelkedett 6000 fontra. A megélhetés végett az iskola mellett heti 25 órában dolgozott egy étteremben. A diploma átvételét követően következett az álláskeresés idegörlő szakasza. János már kezdett aggódni, amikor rámosolygott a szerencse: felvették egy oktatási szoftvereket fejlesztő és gyártó céghez. Ehhez azonban el kellett költöznie Cambridge-ből. A kétdiplomás fiatal egy másodpercig sem gondolkozott, döntött. Öt évvel a szigetországba érkezését követően révbe ért. Már nem wc-t pucolt, vagy ételt szolgált fel, hanem 2011 őszétől kezdve egy nagy ugrással a sikeresek csoportjába férkőzött be. Két évig tesztelőként nyert tapasztalatot. 2013 szeptemberétől pedig projekt koordinátorként dolgozik.

Northampton
A fiatalember angliai kalandja számokban: 9 év, 14 költözés, 4 város, 6 munkahely. Közben ő maga is sokat változott, érettebbé vált, felértékelődtek személyes kapcsolatai. - Az utóbbi kilenc évben majd minden fontos családi eseményről lemaradtam, a testvéreim gyerekei nem ismernek. Részben ezért szeretnék most hazamenni – vallja be János. A másik ok, hogy már nem képes ebben a „menjek vagy maradjak”, átmeneti lelki állapotban őrlődni. Mindemellett, ambivalens érzéseit bizonyítván kérvényezte a brit állampolgárságot. Várhatóan 2015 nyarán válik brit állampolgárrá, utána állást keres Budapesten és hazaköltözik. Látva a hazai informatikai szakemberhiányt, Jánosnak nincs mitől tartania. Kérdés, hogy a brit munkakörnyezethez, életminőséghez szokott fiatalember megtalálja-e számításait (minimum havi nettó 400 ezer forintos fizetés+érdekes munka + családalapítás+lakásvásárlás) a magyar fővárosban.
Cambridge


Mérnökként Norvégiában

Kalmár Ágnes itthon egy építőipari kivitelező cégnél dolgozott munkahelyi mérnökként, most pedig egy olajipari eszközöket gyártó cég mérnöke Norvégiában. Párjával együtt vágott neki a nagy kalandnak. Mert ők abba a csoportba tartoznak, akiket a világ megismerése, a szakmájuk külföldi megmérettetése inspirált egy másik országba való költözésre. Ágnes a fiatalok kivándorlását nem látja olyan drámainak, mint ahogy a hazaiak. - Ismerőseim többsége tervezi a hazaköltözést, mint ahogy mi is – erősít rá a kormányzat és a szakemberek által elmondottakra. Ágnes tapasztalata szerint a norvégok befogadóak, de ez függ attól is, az ország melyik részén él az ember és mi magunk mennyire nyitunk feléjük, mennyire alkalmazkodunk a helyi szokásokhoz.
Norvégia
Kezdőtőke, ismerős, nyelvtudás, és egy cél mindenképp kell

Az ember előnyére válhat a külföldre költözés kezdetén a kezdőtőke és egy ismerős, akinél meghúzhatja magát az ember, míg beindulnak a dolgok – mondja János, melyet mások is visszaigazolnak. Angliában mindenkit címekhez kötnek személyi igazolvány helyett, ezért is érdemes ismerősnél kezdeni a nagy kalandot – javasolja az Angliában élő magyar. A kinti tartózkodás feltétele továbbá a TB-szám (national insurance number), egy nevünkre nyitott bankszámla és az adószám. Utóbbi a munkáltatói bejelentésétől függ. Érdemes rákérdezni a cégnél az egyik adónemre, az emergency tax-re, mert azzal együtt többet vonnak le a fizetésből - figyelmeztet.

Az adott ország nyelvének ismerete is elengedhetetlen a munkavállaláshoz, interjúkhoz, a munkautasítások megértéséhez – mondják mindannyian. Továbbá a nyelvtudás hiánya az önbecsülés csökkenéséhez, kirekesztettség érzéséhez is vezethet. Érdemes azt elkerülni – szól János jó tanácsa. - Norvégiában mindenki beszél angolul, így érdemes minimum ezt a nyelvet beszélni. A legtöbb munkahelyen azonban elvárják a norvég nyelv ismeretét is – teszi hozzá Ágnes.

A siker további tényezői az adott munkaerőpiacon keresett végzettség (pl. programozó, bróker, mérnök), és a célok. Ha ez a cél távolibb, például új szakmát szerezni, akkor az nagyobb erőfeszítések árán érhető csak el, amire fel kell készülni lelkileg. Jánost is mindig célja lendítette tovább, ezért nem ragadt bele a felszolgálói munkakörbe.

Ezeket érdemes elintézni a külföldre költözés előtt

Votisky Petra, expat-coach és pszichológus is visszaigazolja János szavait, amely szerint az első kihagyhatatlan lépés annak meghatározása, hogy mi a célunk a külföldre költözéssel, mert ettől függ a célország és az is, milyen kompromisszumot érdemes és lehet megtenni a karrierben. Céljainktól függ továbbá a költözés megtervezése is.

Érdemes szakmánknak, tapasztalatunknak és szóba jöhető országok munkaerő-piaci sajátosságaink megfelelően választani ki a célországot – mondja, amely egybevág János és Ágnes tanácsaival. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha hazaköltözünk, akkor hogy mutat az önéletrajzunkban az a néhány év, amit esetleg szakmán kívül töltöttünk.

Figyelni kell arra is, hogy az elvállalt munka összhangban álljon céljainkkal. - Ha például nyelvtanulási célból megyünk külföldre, akkor ne menjünk el bevándorlók közé mosogatni vagy takarítani, mert abban a munkakörben nem tudjuk a nyelvet gyakorolni. Olyat vállaljunk el, ahonnan van szakmai, anyagi előrelépési, fejlődési lehetőségünk –javasolja a szakember.

A külföldre költözést meg kell tervezni és információt kell gyűjteni a kinti megélhetési költségekről, a körülményekről is - nyomatékosítja a magától értetődő tennivalót az expat coach. Nem szabad elfelejtkezni az okmányaink hitelesítéséről sem, ami gyakran hosszabb időt vehet igénybe. Ez mindig a célországtól, pozíciótól függ, hogy mire lehet szükségünk. Érdemes megújítani a fél éven belül lejáró igazolványokat, bankkártyákat is – sorolja a fontos elintéznivalókat Votisky Petra.

A Norvégiában élő mérnökpárnak a szállással, annak bebútorozásával nem kellett bajlódnia, minekután egyikük munkahelye biztosította azt számukra. Ám számos más dolgot tudatosan kellett megtervezniük. Az adminisztratív teendőknek, szükséges papírok beszerzésének (pl. szakmai képesítések elismertetése) időben utána kell járni és megbízható forrásokból tájékozódni – javasolja Ágnes is.
Dale, Wales
A külföldre költözés előtt az itthoni dolgainkat is le kell zárni. El kell dönteni például, hogy mi lesz a lakásunkkal, autónkkal, ki viseli gondját az idős rokonainknak, az esetleg itthon maradt háziállatunknak – emeli ki a pszichológus.

Az orvosi vizsgálatokról, társadalombiztosításról sem szabad elfeledkezni

Votisky Petra szerint érdemes a rutin orvosi vizsgálatokat, halogatott műtéteket, fogorvosi vizitet még kiköltözés előtt megejteni. Célszerű az internet bankos szolgáltatást is megrendelni (ha esetleg valakinek nincs) illetve a közmű számlákat online felületen intézni – sorolja az elintéznivalókat Votisky Petra. Az Ügyfélkapuba történő regisztráció szintén érdekünkben áll, hiszen azzal külföldről is el tudjuk intézni például az OEP-től való kijelentkezést. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy abban az országban kell fizetni a társadalombiztosítást, ahol életvitelszerűen tartózkodik valaki. Ha EGT országba vagy olyan országba költözünk, amivel Magyarországnak van szociálpolitikai egyezménye, akkor máshol nem is kell fizetni társadalombiztosítást – magyarázza a szakember. Ha azonban olyan országba költözünk, amivel nincs Magyarországnak megállapodása, akkor itthon is fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami havi 6930 Ft, kivéve, ha véglegesen, a letelepedés szándékával kijelentkezünk Magyarországról. Ebben az esetben megszűnik az itthoni fizetési kötelezettség, de hazatérés után bonyolultabb ismét visszakerülni a biztosítási rendszerbe – mondja,

Pszichésen fel kell készülni

A pszichés kihívásokra is érdemes felkészülni. Egyrészt az idegen kultúra miatt kulturális sokkot kaphatunk, miként Ágnessel is történt. Másrészt az új ország az önbizalmunkat, magabiztosságunkat is megtépázhatja, hiszen az új országba költözés már önmagában kilépés a komfortzónánkból. - Bízni kell magunkban, legyünk tisztában képességeinkben és azzal is, hogy ezek közül melyek a külföldön hasznosíthatóak – mondja a Norvégiában élő mérnök. Ágnes még egy fontos dolgot emelt ki: a helyiek és szokásaik tiszteletét, azokhoz való pozitív, rugalmas hozzáállást. Érdemes a kultúrával való ismerkedést még itthon elkezdeni, a helyi kultúráról, szokásokról olvasni - erősíti meg az előzőeket Votisky Petra. Az is segíthet a magabiztosságunk növelésében, ha már a költözésünk előtt megkezdjük a kapcsolatépítést, például hobbinkhoz kapcsolódó klubban, Meetup vagy Internations csoportokban. Ágnest például egy nemzetközi humanitárius klubhálózat, Rotary klub tagjaként azonnal befogadták a helyi klub tagjai. Ennek ellenére másfél évig tartott, mire újból felépítette szociális életét. Ezen túl az itthon maradó családtagokat is fel kell készíteni elvándorlásunkra.