Legyél fiatal, de már sok éves gyakorlattal - szakmai tapasztalatot csak ingyenmunkával lehet szerezni?

Az érdekelt, hogy a HR szakembereknek van-e egy ilyen esetre megoldásuk; mit tanácsolnak, hogyan lehet ezt a problémát megoldani. Például ha valaki átképzi magát, mert megszűnt a munkahelye, vagy nem tud megélni a fizetéséből, vagy csak egyszerűen úgy érzi, hogy nem a megfelelő helyen van, mással foglalkozna szívesen; már nem fiatal, tehát lehetősége sincs elmenni gyakorlati munkára (el kell tartani a családját, nem dolgozhat évekig ingyen), akkor van-e lehetősége arra, hogy az új, kényszerű helyzetében is találjon munkát.

Út a munkaerőpiacra


Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja a HR Portálnak azt nyilatkozta, hogy a felvetett valós problémákban nyújt konkrét segítséget a VEKOP-8.1.1-15 Út a munkaerőpiacra elnevezésű projekt. A program számos kiemelt célcsoportokba tartozó álláskereső foglalkoztatásához nyújt a szükséges munkatapasztalat megszerzéséhez bérköltség-támogatást. Kiemelt célcsoportok: a 25-30 év közötti pályakezdő álláskeresők; az alacsony iskolai végzettségű álláskeresők; a gyermekgondozás vagy hozzátartozó ápolását követően a munkaerőpiacra visszatérő álláskeresők; az 50 feletti álláskeresők, valamint a tartós (legalább 6 hónapja) álláskeresőként nyilvántartottak.

A támogatás mértéke igen kedvező, hiszen a nyilvántartott álláskeresők esetében munkatapasztalat-szerzés céljából legfeljebb 90 napra nyújtható bérköltség támogatás — a foglalkoztatási jogviszony természetesen hosszabb időre is szólhat, mint 90 nap —, a foglalkoztatott résztvevő munkabére és szociális hozzájárulási adója legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás.

Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja kiemelte: a konstrukció céljai között szerepel egyrészt, hogy oldja a munkáltatók előítéleteit (a munkavállaló munkavégző képességének, munkabírásának megismertetése által), másrészt az is, hogy a résztvevők önmaguk is meggyőződjenek arról, alkalmasak a képzettségük, a képességeik, a korábbi szakmai tapasztalataik alapján a valós munkafeltételek között zajló munkavégzésre.

A programban részt vevők sokszor a cégnél maradnak

Ugyanazon személy esetében akár egynél többször is alkalmazható a munkatapasztalat-szerzési programelem. A neki nem felróhatóan meghiúsult munkatapasztalat-szerzés után a résztvevő újabb, más profilú vagy más munkaadónál zajló munkatapasztalat-szerzésben is részt vehet.

Célszerű azon vállalkozások esetében adni a munkatapasztalat-szerzéshez támogatást, amelyeknél esély van a további foglalkoztatásra. A munkaadónak vállalnia szükséges – annak érdekében, hogy a felek számára lehetőleg a teljes időszak rendelkezésére álljon a tapasztalatok megszerzésére –, hogy ezen idő alatt közös megegyezéssel nem szünteti meg a résztvevő munkaviszonyát.

Ha a 90 napos bérköltség támogatás önmagában még nem elegendő az elhelyezkedéshez, akkor az után a legfeljebb 8+4 havi 70 százalék bértámogatás/bérköltség támogatás is sorolható. Ebben a konstrukcióban a támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, további 4 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség előírása mellett. (Amennyiben a támogatás nem 8+4=12 hónapra kerül megállapításra, akkor minden elemét arányosan csökkenteni kell.) A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 70 százaléka.

A gyakorlatszerzésnek más formája is lehet. A Nemzetgazdasági Minisztérium az idén is meghirdette a Nyári diákmunka programot 1,9 milliárd forintos támogatási összeggel. A programban azok a nappali tagozatos diákok vehetnek részt, akik a kezdő időpontban, július 1-jén már betöltötték a 16. életévüket, befejezésekor, augusztus 31-én pedig még nem múltak el 25 évesek. A diákok június 20-tól jelentkezhetnek a programban való részvételre a területileg illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályán. A program keretében diákok a területi, települési önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél kaphatnak munkalehetőséget.

Érdemes már a tanulás mellett munkát is vállalni

Joó Zsuzsanna, HR szakértő, a diplomások karrier-tanácsadója szerint nem hátrány, sőt egyenesen megkönnyíti az álláspályázók helyzetét, ha pontosan tudják, milyen gyakorlatot várnak el tőlük. Az utóbbi pár évben napi szinten fordul elő, hogy a meghirdetett álláspályázatok ezt a kitételt tartalmazzák. Így például létezik a gyakornoki státusz, amely a tanulmányaikat végzők számára szól. A pályakezdő kategóriánál 0-1,5 év tapasztalatot kérnek, némely esetben ez lehet 0-3 év is. Már jelentősebb munkatapasztalata van a 3+éve dolgozónak, de a minőségi lépést az 5+, sőt a 10+ év tapasztalat hozza. A legtöbb munkahelyen az 5 évnél több tapasztalat után már senior kategóriába kerülhet a munkavállaló, bár vannak területek, ahol ehhez elég 3 év is. Amíg el nem éri valaki ezt az időszakot, addig csak junior pozíciókra pályázhat.

Az egyes kategóriák a hard skilleket, azaz a megfelelő szaktudást és a tapasztalatot jelentik. A szakmai tudás egy részét az egyetemeken (vagy egyéb oktatási intézményekben) lehet megszerezni, de igazából a munkavégzés során sajátítja el készségszinten a dolgozó. Legjobb esetben az évek során profivá is válhat. Ezeket a lépéseket tehát nem lehet átugrani, a szakmai utat végig kell járni.

Nem könnyű a pályakezdők dolga, mert ezek a hard skillek még nincsenek a birtokukban. A cégek pedig azonnal hadra fogható, biztos tudású, terhelhető dolgozókra vágynak. A pályakezdők számára az könnyíti meg a dolgot, ha már egyetemista korukban nem csak a kötelező gyakorlati penzumot „tudják le”, hanem a tanulás mellett, vagy a nyári szünetekben munkát vállalnak. Lehetőleg olyat, ami a szakmai tanulmányaikkal kapcsolatban van. Lehet, hogy többet ér egy kőműves mellett dolgozni, de a későbbiekben megfizethetetlen kincset ér majd, ha összeadják azokat a heteket, hónapokat, amelyek alatt már a leendő végzettségükre készültek, mert lehet, hogy kijön belőlük 1-2 év is.

Az esetleges önkéntes munkánál is felhasználhatják a tanultakat. A civil szektornak nagy szüksége van a szakmai háttértudásra: pályázatírás, fordítás, honlapkészítés, szervezés, lobbizás, marketing, pénzügyi terv készítése, projektmenedzsment stb. Több ezer civil szervezet található az országban, nem csak a kiváló marketinggel rendelkezők.

Egy a lényeg, feltétlenül tüntessék fel ezeket a rövidebb-hosszabb szakaszokat is az életrajzukban. Aki már nem junior pozícióra pályázik, hagyja el ezeket. Az is fontos, hogy amennyiben van már némi tapasztalat a pályakezdő birtokában, tüntesse fel a LinkedIn skills rovatában, mert biztos, hogy jó referenciákat tud innen is szerezni. Feltéve, ha sok ismerőssel rendelkezik.

Ma már a hard skillek mellett a soft skillek, azaz a személyiségjegyek és a kompetenciák is egyre fontosabbak a HR vezetők szerint. Ezek iskolában nem taníthatók, csak a gyakorlat során fejlesztheti folyamatosan minden ember. A folyamatosság nagyon fontos, pláne, ha valaki új területre kerül, mert lehet, hogy ide más kell. Hogyan fejleszthetők a kompetenciák? Leginkább problémamegoldással. Váratlan helyzetek, emberek, emberi reagálások kerülhetnek elénk, akik/amik gyors megoldást, döntéshozást stb. igényelnek úgy, hogy lehetőleg minden érintett fél jól járjon. Ezt sem tanítják az iskolákban, mert nem is lehet.

Sokan kényszerülnek pályaváltásra, de már nem akarnak ingyen gyakornokoskodni

Sajátos helyzet, ha valaki már idősebb korában vált pályát. Van, aki kényszerből, más belső motivációból, de egy biztos, ő is pályakezdőnek minősül és elméletileg a 23 évesekkel kell versenyeznie a munkaerőpiacon. Ezt jó tudni mindenkinek, aki új karrierváltásban gondolkodik. A trendek, sőt már a jelen is azt mutatja, hogy nem menekülhetünk meg ettől, több foglalkozásunk is lesz a karrierutunk során. Inkább ahhoz kell a bölcs döntés, hogy melyik szakmához, milyen pozícióhoz éri meg a nagy befektetés. Ugyanis érdemes erre így tekinteni. Időt, pénzt kell beleinvesztálni a hard skillek megszerzésébe, és az első években a fizetés nagy valószínűséggel nem fogja megközelíteni a korábbit.

Viszont a senior pályaváltóknak van egy nagy előnyük: a soft skilljeik nagy valószínűséggel sokkal fejlettebbek, kiforrottabbak. Nekik azt javasolja a szakember, hogy erre hivatkozzanak, amikor állást keresnek. Ne szégyelljék bevallani, hogy foglalkozást kellett váltaniuk, ma senki sem fogja ugyanazt a munkát végezni egy életen át. Ha pedig a belső motivációjuk vezette őket ide, netalán a hivatástudatuk, legyenek rá büszkék, hogy mennyire fiatalosan gondolkodnak, mennyire állnak készen az újra, az új megtanulására.

"Van jó hírem is számukra, ami a cégek oldaláról nézve kevésbé az. Olyan mértékű ma már a munkaerőhiány, hogy nem egy nagy multi már konkrét lépéseket tett, illetve fontolgat, hogyan tudná a senior kategória pályamódosítóit kiképezni. Több cég saját képzési rendszert dolgozott ki, amelyben pár hónap alatt a cégre szabott hard skilleket fejlesztik. Természetesen ezekben az esetekben is pályakezdő vagy junior pozícióban fog kezdeni a dolgozó, ami a bérében is jelentkezni fog" - zárta gondolatait Joó Zsuzsanna.