Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 10 hónapja

Mit jelent a munka és a munka élménye?



Ahogy a világ és a vállalatok, éppen úgy a HR is válaszúthoz érkezett Sesil Pir, szervezetpszichológus, kutató szerint, aki az emberközpontú vezetésről beszélt. Látványos grafikonokkal érzékeltette a gazdaság és a munka világának folyamatos változását, amely az évszázadok folyamán eljutott a cserekereskedelemtől a globális gazdaságig, a családi vállalkozásoktól, a multinacionális nagyvállalatokig. Ahogy az üzlet fókusza is megváltozott: míg az 1970-es években a termék volt fontos, a 90-es években a termék és a szolgáltatás, a vásárlók lojalitása, 2000-ben az ügyfélközpontúság, míg mára kapcsolatközpontúság került középpontba.
Sesil Pir 191030Sesil Pir: A szociális készségek, a kreativitás válnak fontossá, amelyekre jelenleg nincs oktatási rendszer

A munka világában is számos meghatározó változás történik, ennek egyike a digitalizáció, a technológiai fejlődés. Itt a WEF 2016-os The future of jobs felmérése szerint 34% úgy gondolja, hogy a mobiltechnológia és a felhő megoldások lesznek meghatározók. A munka demokratizálódik: 44% úgy véli, hogy a munka természete megváltozik, a rugalmas munkavégzés lesz meghatározó. A munkakörök is sokkal rugalmasabbak lesznek, míg bizonyos munkaterületek, foglalkozások eltűnnek, mások előtérbe kerülnek. A boldoguláshoz szükséges készségek repertoárja változik, a szociális készségek, a kreativitás válnak fontossá, amelyekre jelenleg nincs oktatási rendszer. Kulcsfogalmak lesznek még a nemi esély- és béregyenlőség, a tehetségek felkutatása, a munkavállalói élmény és a vezetés-vezetőfejlesztés.

Utóbbi már csak azért is fontos, mert felmérték, hogy a Fortune 500-as cégek 48%-a, amelyek megmaradtak milyen azonosságokat mutatnak, mi járult hozzá a sikerességükhöz. Ami jellemző volt rájuk a kutató szerint, hogy 50%-kal hatékonyabbak voltak a többieknél, 106%-kal nagyobb energiákat tudtak mozgósítani és 29%-kal nagyobb volt a dolgozók elégedettsége ezeknél a vállalatoknál. A cégek foglalkoztak az alkalmazottak lelki és fizikai jóllétével egyaránt, támogatták az együttműködést és az innovációt. Mindez pedig a vezetés minőségén múlik elsősorban. Az is kiderült, hogy fontos, hogy a saját szintjén mindenki hozhasson döntéseket, annak minden felelősségével együtt, az emberek merjenek szólni, ha problémát látnak. Hogy ez megvalósulhasson 44% szerint csökkenteni kellene a tudatalatti előítéleteket a vezetők körében, szintén 44% szerint valamit kezdeni kell a munka-magánélet egyensúlyának problémájával, míg 39% szerint gondot jelent a példaképek hiánya.

Nem elégségesek a jelenlegi vezetői készségek

A vezetői képességekről Szeleczki Zsolt, a Korn Ferry EMEA Senior Client Partnere is beszélt, aki elmondta, hogy a befektetői alapok között készítettek felmérést, arról, hogy mit várnak a cégek vezetőitől. Ebből kiderült, hogy 67% szerint a jelenlegi vezetői készségek nem lesznek elégségesek a jövőben, 69% szerint pedig a változások menedzseléséhez maguknak a vezetőknek is változniuk kell. Ehhez pedig fejleszteni kell a vezetőket. A jó vezetők kiválasztásában pedig már nem is a készségek, hanem a viselkedésjegyek a döntők, mert ezek stabilabban bejósolhatók, mint a készségek. 150 ezer top vezető profilját vizsgálták meg, és öt vezetői készséget azonosítottak be, amelyek a sikert bejósolhatják: ezek az előre gondolkodás készsége; ha célt, víziót tud adni az embereknek; ha agilis gondolkodású, nem tökéletességre törekszik, hanem inkább próbálkozik; ha hajlandó partnerként viselkedni, kapcsolatokat épít a szervezeten belül mindenhol és fontos számára a bizalom. A globális eredmények szerint mindössze a vezetők 15%-a megfelel ezeknek az elvárásoknak, míg 85% nem. Azok a vezetők vihetnek előre, akik saját gyakorlataikat is hajlandók megkérdőjelezni, hajlandók fejlődni.

Saját maga megkérdőjelezéséről, a változtatásra való hajlandóságról szólt Philip Zimbardo, a Hősök Tere projekt társalapítója, szociálpszichológus előadása is. Ugyanis előadását az őt világhírűvé tevő börtönkísérlettel kezdte, amelyet a Stanford Egyetemen végzett, amely arról szólt, hogy hogyan jöhet elő bizonyos helyzetekben a gonosz a hétköznapi emberekből. Hogyan válnak a körülmények hatására kegyetlenné? Karrierje egy jelentős részében ezt vizsgálta a professzor, aki azonban ma már éppen ennek ellentétére kíváncsi elsősorban, és világszerte elindított projektjei is arra irányulnak, hogy a hétköznapi emberek hogyan válhatnak hősökké, hogyan tehetnek bizonyos helyzetekben kivételes dolgokat, és ezek a jócselekedetek hogyan erősíthetik egymást. Egy-egy pozitív tett hogyan váltja ki a pillangó-hatást, hogyan hat másokra. Ugyanis, ha valaki nem egyedül, hanem csapatban tevékenykedik, akkor azt komolyabban veszik.

A hétköznapi hősiességhez gyakran szükséges a hatalom megkérdőjelezése, amire példának hozta Rosa Parks esetét, akinek tettei nyomán az amerikai tömegközlekedés szegregáltsága változott meg, vagy a zsidó gyerekeket mentő Irena Sendler esetét, aki egyszerű nővér volt, mégis társaival együtt 2500 gyermek életét mentette meg Varsóban. Vagy éppen saját, későbbi felesége - Christina Maslach - példáját, aki leállíttatta vele a börtönkísérletet, amikor látszott, hogy annak irányítása kicsúszik a kezük közül, és túlmegy egy egyetemi kísérlet keretein.

Zimbardo szerint fontos, hogy kihívást jelentő szituációkban cselekedni tudjunk, ahhoz, hogy jó döntéseket hozhassunk az is fontos, hogy tudjuk, hogyan működik ilyen esetekben az agyunk. Ezért jó, ha tudunk a bámészkodó effektusról. Ha egy helyzetnek minél többen a tanúi, annál kisebb az esély, hogy valaki felvállalja, hogy segítsen. Ha ez mégis megtörténik, akkor azonnal megsokszorozódik a segítők száma. Itt párhuzamot vont a céges bullyinggal is. Mint mondta, azoknál a cégeknél, ahol ez a viselkedés jelen van 10%-al csökken a profit, ugyanis ennek következtében hiányzás, felmondás következik be, új embereket kell betanítani. Ezért fontos, hogy az üzleti életben és a mindennapokban is eljussunk az „egocentrikus éntől” a „közösségcentrikus miig”.

Fotók: Herczegfalvi Zoltán

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Lehetőség vagy probléma? - attól függ, minek tekintjük a változást
2. oldal - Mit jelent a munka és a munka élménye?
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter