Lombikbébi vagy munkahely?

A stressz, a rohanó élet, az egészségtelen életmód vagy éppen a kevés mozgás eredménye lehet az, hogy sajnos egyre több pár ütközik nehézségekbe a gyermekvállalásnál. Így szükségessé válhat eleinte csak a rutinszerű, majd - amennyiben szükséges - komolyabb egészségügyi vizsgálatok, eljárások elvégzése. Végül pedig indokolt lehet a „mesterséges beültetés”, esetleg „lombikbébi programban”, vagyis emberi reprodukciós eljárásban való részvétel. Köztudott, hogy az egészségügyi intézményekben a pácienseket túlnyomó részt napközben, vagyis munkaidőben tudják fogadni orvosaik. Felmerülhet a kérdés, hogy a munkáltató meddig tűri munkavállalója sorozatos távollétét, e tekintetben mikor és milyen intézkedéseket tehet, a munkavállaló pedig részesülhet-e bármilyen védelemben.

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy támogatja a gyermekvállalást, illetve külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, valamint a nőket. Ennek megfelelően a jogalkotó külön intézkedésekkel is igyekszik védeni és biztosítani a speciális vagy kiszolgáltatott helyzetben lévőket.

„Gyakran előfordul, hogy a speciális helyzetben lévő munkavállalók elhallgatják a gyermekvállalással kapcsolatos nehézségeiket. Ennek oka az lehet, hogy nincsenek tisztában vonatkozó szabályozásokkal, vagy esetleg tartanak munkáltatójuktól. A gyermekvállalás kényes és intim téma, amelyet a munkavállaló nem szívesen oszt meg mással, főként nem a felettesével, mert fél a következményektől. Esetleg attól tart, hogy a felettese nem engedi el a vizsgálatokra, nem örül a döntésének.” - mondja dr. Kálmán Tímea.

Munkajogi védelem

A munka törvénykönyve a munkavállalók egyes csoportjainak meghatározott időre munkajogi védelmet biztosít. Ennek egyik, a jelen témakör szempontjából releváns esete a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított hat hónap időtartama, amely alatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkavállaló munkaviszonyát.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény felsorolja azokat a beavatkozásokat, amelyek reprodukciós eljárásnak minősülnek. Ezek mind olyan beavatkozások, amelyek során beültetésre kerül sor, vagy a megtermékenyülést, illetőleg a megtermékenyíthetőséget, a megtapadást, a fejlődést elősegítő módszer kerül alkalmazásra.

Bármely reprodukciós eljárás feltétele, hogy szülész-nőgyógyász szakorvos által adott szakorvosi javaslat már rendelkezésre álljon. Ennek elsődleges célja az, hogy a szakorvos igazolja, hogy a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelennek bizonyultak és a tervezett alkalmazandó eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének. A reprodukciós eljárásokat részletesen a 30/1998. (VI.24.) NM rendelet szabályozza, amely kifejezetten kimondja, hogy reprodukciós eljáráshoz legalább két egymástól független szakorvosi szakvélemény szükséges, hogy valamelyik félnél, vagy mindkét félnél egészségügyi ok akadályozza a természetes megtermékenyülést.

Nem csak vizsgálatok előzik meg a reprodukciós eljárást, hanem egyéb kezelési módszerek is. Ezek a kezelések és vizsgálatok azonban még nem tartoznak a reprodukciós eljárás fenti rendelt szerinti fogalma alá, hiszen mindezek annak megkezdéséhez szolgálnak feltételül. A női munkavállaló ennek megfelelően ebben az időszakban még nem sorolható be a felmondási tilalommal érintettek csoportjába és ekkor a munka törvénykönyve szerinti legfeljebb hat hónapos munkajogi védelem még nem illeti meg, ugyanis a védelmet a reprodukciós eljárás megkezdésétől kell számolni. Amennyiben az első beültetés nem jár sikerrel és a beültetések ismétlése szükséges, az első kezelés megkezdésétől számítandó a felmondási tilalom.

A munkavállalónak az eljárás megkezdéséről a munkáltatót célszerű tájékoztatnia, ugyanis a munkavállaló a védelemre csak akkor hivatkozhat, ha az eljárásban való részvételről ezen tájékoztatást a munkáltatója részére megtette. A munka törvénykönyvnek szabályai arra is kitérnek, ha a munkavállaló esetleg nem vagy nem időben tájékoztatja a munkáltatóját. Ebben az esetben a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja. Azonban erre az utólagos munkavállalói tájékoztatásra határidőt a törvény nem szab. A felek közötti munkaviszony során azonban a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni. Minderre tekintettel, ha az előzetes tájékoztatás nem történik meg, és a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát meg kívánja szüntetni felmondással, úgy a felmondás személyes átadása esetén - amennyiben a munkavállaló a munkaviszonyát fenn kívánja tartani - az átadáskor köteles tájékoztatni a munkáltatót a munkajogi védelem alapjául szolgáló tényről. Ha a felmondás postai úton történik, úgy a kézhezvételtől számítottan - a munkaviszony fenntartása esetére - haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatót az eljárásban való részvételről.

A reprodukciós eljárás során azonban azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a férfiak esetében is szükséges bizonyos vizsgálatokon, kezeléseken való részvétel. Azonban a férfiakat ezen eljárásra tekintettel semmilyen munkajogi védelem nem illeti meg.

Munkaidő-kedvezmény

A fentieken túl a reprodukciós eljárásban részt vevő munkavállalót további kedvezmény illeti meg. Ennek alapján a munkáltató a munkavállalót köteles mentesíteni a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítése alól, amennyiben reprodukciós eljárásban való részvétellel (jellemzően lombikbébi programmal) összefüggően egészségügyi intézményben kezelik. A mentesítés az adott kezelés teljes időtartamára vonatkozik. A munkavállaló természetesen nem köteles tájékoztatni a munkáltatóját az eljárásban való részvételről, azonban a munkaidő-kedvezmény, vagyis a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülés csak akkor illeti meg, ha az egészségügyi intézmény által kiadott igazolását a munkáltatójának bemutatja, azaz, amennyiben tájékoztatja a munkáltatót. Fontos, hogy a felmondási tilalommal ellentétben azonban a munkaidő-kedvezmény nem csak hat hónapig illeti meg a munkavállalót, hanem a reprodukciós eljárás teljes időtartamára. E munkaidő-kedvezmény a munkajogi védelemmel ellentétben a férfi és a női munkavállalókat egyaránt megilleti - zárja a CHSH szakértője.