Szerző: Kertész Dalma
Megjelent: 7 éve

Magyarok a nagyvilágban - egy meditációs szakember Koreában

- Mikor és honnan vetődtél oda, ahol most élsz? Mivel foglalkozol?

- Pár hónapja érkeztem haza Budapestre Dél-Koreából. Egy meditációs tanfolyamot végeztem el ott és jelenleg Budapesten oktatom ezt a Koreából származó módszert. Előtte Szingapúrban éltem egy évig, ott ismerkedtem meg a Maum meditációval. Mivel olyan nagy jelentőséggel bírt az életemben, egy év után úgy döntöttem, mindent hátrahagyva elutazom ennek a meditációnak a "szülőhazájába". Nem bántam meg, hogy otthagytam a csodálatos Szingapúrt. Életem legjobb döntésének bizonyult, hogy a nem kevésbé izgalmas Dél-Koreával megismerkedjek. Egy Szöultól délre található, a gyönyörű szép Gyeryong-hegységben fekvő, Nonsan nevű városkában éltem fél évig minden időmmel és energiámmal az elmélyülésre fókuszálva, távol a világ zajától. Elmém megtisztítása és a befelé fordulás után ráébredtem a módszer fontosságára, és úgy éreztem, másokkal is meg kell osztanom. Ezért döntöttem úgy, hogy a magyar embereknek is szeretnék segíteni. Koreát is hátrahagyva hazaköltöztem tehát Budapestre, hogy segítsek az itteni központ megnyitásában és működtetésében, mint meditációs oktató.

- Mi a végzettséged, mi a mesterséged, és ennek mennyiben van köze a jelenlegi munkádhoz? Hogyan alakult eddig a karriered? Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna, vagy inkább csak sodort az élet?

- Végzettségemet tekintve angol-német szakos tanár vagyok, előtte cégekél tartottam nyelvtanfolyamokat, majd teljesen más területre, a pénzügyre nyergeltem át kíhívásokat keresve. De mivel a számok és a multinacionális cégek világa távol állt tőlem, folyamatosan kerestem az utam és a lehetőségeket, hogyan is tudnék valami igazán hozzám illő dologgal foglalkozni. Nem tudtam, mit is akarok pontosan, de azt tudtam, hogy nem akarok napi nyolc órában egy iroda ablakából kifelé tekintgetni, és a bonyolult vállalati folyamatok útvesztőiben elveszni. Szerettem volna emberekkel foglalkozni és segíteni nekik; valami értékes ügy mellett elkötelezni magam. Ekkor adódott a lehetőség, hogy egy céges pályázat keretében Malajziába utazzak egy projekt végett, amely egy ottani helyi fogyatékosokat ellátó iskola oktatási rendszerének javítását tűzte ki célul. Soha nem akartam Ázsiába utazni - főleg nem élni -, mégis annyira megragadott az ázsiai mentalitás és életforma, hogy kint maradtam. Végül a szomszédos Szingapúrban találtam állást, és ott leltem rá arra, amire mindig is vágytam.

- Mit gondolsz, az a munka, amit kint végeztél, mennyiben lenne más itthon? Kérdezem ezt szakmai, anyagi értelemben, a megbecsülés, vagy az emberi kapcsolatok szempontjából.

- Koreában - mint a keleti országokban általában - igen nagy megbecsülésben tartják a tanárokat, akik nem csak egyfajta szolgáltatást nyújtanak. Felnéznek rájuk, igazán tisztelik őket, és számukra teljesen furcsa, ha valaki meg meri kérdőjelezni egy tanár szavát. Tudjuk, hogy itthon ez nem feltétlenül így van. Koreában a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás elvét nem ismerik. Az ottani formula valahogy úgy nézne ki, hogy 8 óra munka, 8 óra munka és 8 óra munka. Kint a fő szempont a karrier és a pénz, rendkívül tanuláscentrikus életet élnek, ezért az iskolás gyerekeket is nagy stressz éri. A szülők szeretnék gyermekeiket pénzt sem sajnálva a legjobb hírű iskolába járatni. Ez persze a gyerekekben perfekcionizmushoz vezet, így mindig csak "az első számít". Nemcsak az iskolai tanítás alatt kell megfelelően teljesíteni, a különórákat is bírni kell akár késő éjszakába nyúlóan is.

- Milyen életkörülmények között éltél, és milyen a kinti életszínvonal a magyarországihoz képest? Mennyire tűntek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek? Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?

- Én egy Szöultól körülbelül három órányi autóútra lévő kisvárosban éltem. Szöullal ellentétben ez a környék nem turistalátványosságairól híres, szépsége azonban pont a maga egyszerűségében rejlik. A Gyeryong-hegység lábánál csodálatos panorámában igazi gyöngyszem ez a hely és a környék híresen jó energiájáról ismert. Nincsen az ottani feltételeknél ideálisabb környezet a koreai kultúrában való elmélyedéshez. Kicsit a saját szülőotthonomra is emlékeztetett.

Korea nagyon fejlődik, habár még nagyon konzervatív, de határozottan a liberalizálódás jelei mutatkoznak. A vidéki emberek a világ legkiegyensúlyozottabb embereinek tűnnek és valóban azok is, de természetesen ez a városokra nem jellemző, hiszen pont azért jönnek ide a városi emberek akár több órát utazva, hogy a mindennapok stresszét és fáradtságát hátrahagyják. Köztudott, hogy Korea a világ egyik legstresszesebb országa, de pont ezért van szükség a változásra.

Az emberek lassan kezdenek ráébredni, hogy nem hajtásból áll az élet, ezért sokan az anyagi világnak hátat fordítva kezdenek el élni. Már érződik annak a hatása, hogy sok emberben feltámadt a vágy, hogy tiszta elmével éljenek és a meditáció segítségével túllépjenek a merev és túlhajtott életen. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a koreai emberek udvariasságát. A legnagyobb tisztelettel kezelnek, készségesen segítenek, ha látják, hogy valamilyen nehézségbe ütközöl, udvariasan körbevezetnek, és szívesen vesznek neked bármilyen apróságot, csak hogy boldognak lássanak. Talán történelmüknél fogva a szoros együttélés miatt is foglalkoznak a közösség tagjaival. Még ha először távolságtartónak is tűnnek, mihelyt befogadtak, a világ legkedvesebb és legtörődőbb emberei. Szerények és csendesek, de ugyanakkor rendkívül viccesek is tudnak lenni. Ott tartózkodásom alatt az emberek iránti szeretet hatott át mindent.

- Milyenek a kinti munkabérek, hogyan tudtál kijönni a pénzedből?

- Kifejezetten olcsónak találtam az életet, bár ez a nagyobb városokról nem mondható el. Az ottlétem nem a meggazdagodásról szólt, mégis könnyedén meg tudtam élni. Megtakarított pénzem még majdnem duplán annyi időre elég volt, mint amennyire terveztem, és az oktatási központok, iskolák általában fizetik a lakhatási költségeket és az albérletet is. Érdekes, mert egyes dolgok az itthoni töredékéért vehetőek meg, és a közlekedés is olcsó. Néhány dolog azonban kifejezetten drága, például a márkás ruhák, vagy a gyümölcs és a hús. A munkabérek viszonylag magasak, európai szintűek, és persze Koreában is nagyon sok a jómódú család, akik pénzük jelentős részét szeretik utazásra költeni. Nagyon sokan, akik tehetik, készségesen adakoznak is. Ha valaki költekezni szeretne, akkor a fővárosba érdemes mennie, ott a határ tényleg a csillagos ég.

- Milyen a kinti munkamorál?

- A koreai munkatempó talán a legfeszítettebb a világon. Kemény munka és elkötelezettség jellemzi. Körülbelül 50 évvel ezelőtt Korea a világ legszegényebb államai között volt, míg ma már az egyik legdinamikusabban és robbanásszerűen fejlődő ország. Ennek egyik oka lehet a kollektivizmus és a fegyelmezettség, de köszönhető ez annak is, hogy az újjáépítési hév miatt hihetetlen gyorsasággal sikerült fellendíteniük az országot és ez a gyorsaság még mindig érződik rajtuk. Minél gyorsabban és minél több mindent a lehető legrövidebb idő alatt elvégezni - ez érződik a munkamorálon.

Ha valaki Koreában szeretne dolgozni, fontos lehet előre megegyezni, hogy a túlóra ne legyen kötelező, különben könnyen azon veheti észre magát, hogy az irodában alszik. Teljesen általános ugyanis, ha valaki késő este megy haza a munkából; a munkaidő végeztével letenni a tollat ritkaságszámba megy. Néha nem is telik effektív munkával az estig bent ülés, inkább csak a jó munkaerő képét akarják mutatni. A munkaidő végeztével a közös italozások is gyakori jelenségnek számítanak, de ez mélyebb célt szolgál a puszta alkoholfogyasztásnál: az üzlettárssal, ügyféllel vagy a kollégákkal való kapcsolat kialakítását, vagy annak elmélyítését. Nem ismerek olyan külföldit, akinek ne lett volna része abban a kellemes élményben, hogy a kollégái, barátai elcsalják egy "norebangba" (karaoke terem). Nehéz elképzelni, hogy otthon valaki italozik egyet munka után a főnökével, majd együtt elmennek énekelni. A koreaiak azonban fontosnak és szükségesnek tartják az erős kapcsolati szálakat, és ha megpróbálnád kikerülni, hogy neked is részt kelljen venned egy ilyen összejövetelen, akkor azt még sértésnek is veszik.

- Éreztél honvágyat? Mi hiányzott Magyarországról?

- Annak ellenére, hogy a koreai kultúra merőben különbözik a nyugati gondolkodásmódtól, nem éreztem elveszettnek magam, de a családom és a barátaim persze hiányoztak. A koreaiak azonban szerencsére csak első látásra távolságtartóak, főleg a külföldiekkel és idegenekkel. Ha jobban megismernek, kiderül róluk, hogy a világ legkedvesebb, legjószívűbb és legtörődőbb emberei, így az ott eltöltött idő alatt összességében úgy éreztem, mintha a családommal lettem volna.

- Mi hiányozik Koreából?

- A tisztelettudás, amivel az embereket kezelik, a vendégszerető és gondoskodó természetük. Bár Budapesten is vannak koreai éttermek, azok nagyon drágák, kint viszont az étel olcsó és nagyon finom, sőt mi több, a világ egyik legegészségesebb konyhája. A kinti "kimcsinek" (savanyú zöldség) és "makgoellinek" (rizsbor) nincsen párja. Nem mellesleg a Koreából származó ételek nagyon jó minőségűek. Mégis leginkább a kinti éttermek hangulata és az emberekkel együtt töltött idő hiányzik.

- Hogyan telt egy napod - munkaidő alatt és munkaidő után. Mi Koreában a legjellemzőbb szabadidős tevékenység?

- Egy helyi meditációs központ élete Koreában egyszerűen zajlik, de annál értékesebb munkát végeznek az oktatók. Ezek az emberek annak szentelik életüket, hogy mások segítéséért éljenek. Vezetik a központot, finomabbnál finomabb ételeket főznek az odalátogató diákoknak, meditációs órákat tartanak, promócióznak és általában minden idejüket a diákoknak szentelik. Nálunk nincsen olyan, hogy munkaidő, mert még ha néha egész napunkat a központban is töltjük, nem érezzük, hogy dolgoznánk. Egyfajta életforma ez a diákokkal való foglalkozás és egyben a leghálásabb feladat is. Most már cégeknek is tartunk órákat, mert ez nagyszerű módja a cégen belüli egység megteremtésének, és a munkavállalók kiegyensúlyozott munkahelyi életét is lehetővé teszi. Számomra pedig kifejezetten szenvedély az oktatás. Természetesen tudjuk az életet igazán élvezni is, hiszen az elménk kitisztítása után felszabadultabban örülhetünk mindennek: kirándulunk, piknikezünk, barbecuezni járunk, amit a koreaiak híresen imádnak. Összességében Korea egy bámulatos ország bámulatos emberekkel.

- Mit tervezel most, gondolkodsz-e a visszatérésen?

- Technológiai fejlődés, koreai hullám, közöttük a koreai drámák és a K-pop - mindezek olyan dolgok, amelyek mind vonzóak lehetnek egy dél-koreai kultúra iránt érdeklődő ember számára. Egyre több külföldi megy ki, egyre heterogénebb és multikulturálisabb lesz Korea. Én is szívesen kint maradtam volna, sőt, biztos vagyok benne, hogy akár le is tudtam volna élni az életemet ott. Korea általánosságban véve egy barátságos hely, és meglepően sok koreai beszél jól angolul, annak ellenére, hogy ők ezt nem így gondolják. Talán szerénységük miatt is, és persze mivel nem szeretnek angolul megszólalni, adódhatnak kommunikációs problémák. Abban a tekintetben is fejlődniük kell, hogy megtanulják, hogyan kell bánni a - kisvárosokban nem mindennapi "látványnak" számító - külföldiekkel. Habár zárt kultúrának gondolhatnánk, most már egyre inkább nyitnak a külföldiek felé. Ezért merem állítani, hogy külföldiek számára is élhető hely, és persze a keleti kedvességgel minden akadály legyőzhető. Ezért szerettem volna ennek hírét elhozni kis hazánkba, és átadni a Korea iránt érzett mély szeretetemet. Ugyanakkor szívből hiszem, hogy sorsom és küldetésem itt van Magyarországon.
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter