Meddig járjon felmondási védelem a kismamáknak?

Az köztudott, hogy a 2009. decemberi Munka Törvénykönyve (Mt.) módosítása 2010. május 1-jét követően a gyermek 3 éves koráig terjesztette ki a munkajogi védelmet, de elmulasztotta azt a jogilag védendő társadalmi érdekkel, a gyermekek gondozásával összekötni, így a jelenlegi szabályozás nemcsak a nemzetközi gyakorlattal, de az Mt. alapkoncepciójával is ellentétes, amikor a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók egy csoportját a munkaviszonyon kívüli olyan személyes körülményre tekintettel részesíti munkajogi védelemben, amely nincs kapcsolatban a munkavégzéssel vagy a foglalkoztatással.

A korábbi szabályozások szervesen illeszkedtek a munkajogi védelem jogi koncepciójába, amikor is a keresőképtelen munkavállalók munkaviszonyának megszüntetését tiltotta meg rendes felmondással, így akik betegség, baleset, gyermekgondozás, ápolás vagy katonai szolgálat miatt nem végeztek munkát.

Az anyasági távollét magyar szabályozása néhány EU ország - Belgium, Franciaország, Csehország, UK és Ausztria - azonos munkajogi védelmének elemzése alapján sem állja ki a próbát. Ezek az országok a terhesség és a gyermek gondozása céljából biztosított távollét, a vizsgált országokban 16 hét - 24 hónap közötti tartamára biztosítja a felmondási védelmet. Egységes azonban valamennyi ország szabályozása abban, hogy a védelem csak a szülő munkából való távolléte alatt és legfeljebb azt követő rövid ideig áll fent. Az osztrák rendszer biztosítja a legtovább a védelmet, de a munkába való visszatéréssel a védelem ott is megszűnik, illetve a gyermek egyéves korát követően a bíróság előzetes engedélyével a gyermeket otthon gondozó szülő munkaviszonya is megszűntethető, ha a munkáltatótól nem várható el üzleti okokból a munkaviszony fenntartása.

Az Mt. a fentiekkel azonos módon szabályozta a kérdést egészen 2006. január 1-jéig. Ezt megelőzően a kismamák munkajogi védelme illeszkedett ebbe a koncepcióba, ugyanis a korábbi szabályozás szerint a kismamák a Gyes/Gyed idejére voltak jogosultak a munkajogi védelemre, azaz addig, amíg otthon maradtak a gyermekkel. 2006. január 1-jétől kezdődött el a szabály felpuhítása, bevezetve a 3 éves védelmi időt, de azt még mindig a GYES folyósításához kötve, ami már 2 évre védte a teljes munkaidőben dolgozó szülőt, ami szintén érthetetlen szabály volt, egyrészt miért az állami segély folyósításhoz kötött a védelem, amit a gyermek két éves kora után teljes munkaidőben való foglalkoztatás mellett is igénybe vehetett a szülő. Ezt koronázta meg a jelenlegi szabályozás, amely már nem köti az ellátáshoz a védelmet, tehát a szülést követően azonnal lehetővé tette a visszatérést a védelem 3 évre való fenntartása mellett.

A mostani szabályozás azonban bármelyik szülőnek lehetővé teszi a gyermek 3 éves koráig a munkajogi védelmet akkor is, ha a szülő nem akadályozott a munkavégzésben, azaz teljes munkaidőben végez munkát. Ebben az esetben azonban már hiányzik a gyermekek gondozása miatt a munkavégzésben fellépő hátrány kiegyenlítése, mint jogilag védendő érdek.

Mindezek fényében tehát az Mt. e körben való módosítása okszerű és célszerű igény. A gyakorlat során az a tapasztalat, hogy szükségtelen feszültséget kelt a munkavállalók között, hogy a Gyes-en és Gyed-en lévő szülők lemondva az ellátásról, aktiválják magukat bármikor (2011. augusztus 1-jétől ez ugyan már 60 nap), és bár a többi kollégájukkal egyenlő feltételekkel dolgoznak, mégis védettek nemcsak az átszervezések miatti létszámleépítésekkel, hanem a képességgel és vagy munkavégzéssel kapcsolatos magatartási szabályok miatti rendes felmondással szemben is, miközben éppen azt, amire tekintettel munkajogi védelmet élvez, a gyermek otthoni gondozását nem végzik.

A gyakorlat egyébként sajnálatosan azt mutatja, hogy a szülők egy, bár kétségtelenül kisebb része, a tényleges munkavégzés szándéka nélkül aktiválja magát döntően éppen akkor, amikor tudomást szereznek az átszervezésről vagy létszámleépítésről, és mivel a munkáltatók többsége azonnali visszatérésükkel - még a régi beidegződések alapján - nem számolnak, az egyetlen megoldás a munkáltatók számára ha "közös megegyezéssel" nagyobb összegű, nota bene, a 3 évből még hátralévő teljes időre szóló díjazás ellenében távozik a munkavállaló - vissza a Gyed-re vagy Gyes-re. Ez nyilván borzolja az aktív és nem védett munkavállalók idegeit, és jogosan érzik méltánytalannak, mert joggal való visszaélésre is alkalmat ad, és mint a gyakorlat mutatja, ha erre van mód, akkor ezzel vissza is élnek.

Nyilvánvaló, hogy a szabályozást nem a kisebb számban előforduló visszaélés vagy rosszhiszemű joggyakorlás megakadályozására kell alapozni, de figyelembe kell venni, hogy mind a nemzetközi, mind pedig a magyar Mt. munkajogi védelmének koncepciójával ellentétes a jelenlegi szabályozás, ezért az nem igen vitatható, hogy a jelenlegi rendszert e tekintetben nem kívánatos fenntartani.

A teljes koncepció is újragondolandó, mind a védelem időtartama és tartalma tekintetében, az új szabályozás iránya lehet a munkajogi védelem a terhesség és a gyermek gondozása céljából a munkából való távollét idejére való fenntartása akár 3 évre is.

Dr. Csabai Marianna vezető munkajogi ügyvéd,
CLV Partners Csabai, Lindner & Varga Ügyvédi Iroda