Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 5 éve

Még a szomszédainknál is rosszabbul beszélünk angolul

Magyartanári diplomával a zsebében vágott neki 5 évvel ezelőtt Mózes Melinda a londoni munkavállalásnak. Mivel a kinti mércével nézve nem volt unikális a tudása, ezért hosszabb időbe telt, míg megtalálta a számára is megfelelő munkát. „Ha van valakiben kitartás, akkor Londonban nagyon sok a lehetőség”- állítja. Szabadúszóként tolmácsolt, fordított, majd megtalálta az EF-nél a Marketing Analyst pozíciót. Sokat dolgozik, napi 9 órát az irodában, majd még gyakran otthon is.

Magyarok Londonban

Ahogy Mózes Melindának, úgy a kint lévő magyaroknak is szinte megállás nélkülivé válik az élet. Ugyanakkor, maga a tempó lazább az itthonihoz képest. „Amit itt esetleg 3 ember végez, azt Magyarországon gyakran egyetlen embernek kell megcsinálnia”– állítja. A fizikai munkát végző – például vendéglátásban dolgozó – magyarok éppen ezért tűnnek ki a szorgalmukkal, tempójukkal a többiek közül.

Bár Mózes Melinda olyan helyen él, és dolgozik, hogy nem túl sok lehetősége van a kinti magyarokkal való találkozásra, tény, hogy nem is keresi a lehetőséget sem. Azért ismerősei neki is vannak kint. Az ő példájukon keresztül mutatta be a londoni magyar mentalitás néhány jellemzőjét.

Sok esetben megfigyelhető, hogy párban vagy kisebb társasággal érkeznek a magyarok. Ők utána nem is nagyon tanulnak meg rendesen angolul, hiszen olyan helyre mennek dolgozni, ami már magyarokkal van tele. Náluk a nyelvtudás nélküli „kitántorgók” azok, akik a legnagyobbat csalódnak. Ugyanis az ő életkörülményeik nem fognak a hazaihoz képest jelentősen javulni. Ugyanolyan vagy talán még a hierarchiában lejjebb lévő munkapozíciót fognak találni, és hamarosan haza is mennek.„Finoman figyelmeztetik őket, hogy be kell állni a sorba, ez pedig sok embernek nem tetszik”- állítja a londoni marketinges szakember. Azonban sok sikeres magyar, fiatal munkavállaló van azonban most is kint. Mózes Melinda kiemelte az IT-területet.

London – egyébként – tele van lehetőséggel azok számára, akik jól beszélnek angolul. Azonban számítani kell arra, hogy az élet drágább, mint idehaza. Nehéz megtakarítani pénzt, mert annyira színes a kinti világ, hogy sokszor nehéz félretenni. De járható az az út is, amikor valaki csak a pénzkereset miatt marad kint pár évet, és akkor szigorú önfegyelemmel teszi be a bankba a fizetése maradékát hó végén.

Előítéletet a magyar munkavállalókkal szemben a marketing szakember nem tapasztalt, de azzal számolni kell minden kiérkezőnek, hogy a gazdasági feltételei az angliai munkavégzésnek, a kitelepedésnek jelentősen romlottak. Míg régebben lakást, segélyeket lehetett kapni, addig most ez a szociális háló jelentősen összezsugorodott.

A kinti fiatalokról Mózes Melinda azt mondta, hogy a mostani állapot szerint inkább kifelé áramlanak, mintsem hazamennének. De előbb-utóbb ők is haza fognak menni.

Nyelvet tanulni kell akkor is, ha nincs pénzünk tanárra!

Mózes Melinda
Mózes Melinda – nagyrészt a saját tapasztalataiból okulva – úgy látja, hogy a leghatékonyabb nyelvtanulási módszer az, ha valaki kimegy az adott nyelvterületre. A nyelviskolai oktatás nyilvánvalóan „veri” az összes többi lehetőséget, de ezekről az „egyéb lehetőségekről” sem árt tájékozódni akkor, ha nincs minimum félmillió forintunk egy kéthetes külföldi tanulmányútra.

A legjobb eset az, amikor valaki gyerekként, még a szülői házban lakva, odahaza kapja meg, kitűnő minőségben a nyelvtanulási lehetőséget. Ez azonban a mai Magyarországon csak kevesek számára adott. „A magyar általános, és középiskolai nyelvoktatás kevéssé gyakorlatias, inkább „magolós”- mondta a szakember. Ha valakinek olyan szerencséje van, mint amilyen Mózes Melindának is volt, hogy felvették egy angol nyelvi emelt szintű gimnáziumba, akkor sem teljes körű a nyelvi képzés. A cél ott ugyanis a nyelvvizsga letétele. Ha ez megvan – és példának okáért Melindának már a tizedik osztály végére megvolt –, akkor két évig nem is „kellett” foglalkoznia a nyelvvel. Mire magyar szakra beadta a továbbtanulási, jelentkezési lapját, a nagyját elfelejtette a korábbi tudásának. „Alapvető hibája a hazai, minőségi nyelvoktatást nyújtó tanintézeteknek, hogy ők is csak középfokig fejlesztenek”- foglalta össze a problémát a szakember.

Másik komoly hiányosság az egyetemi-főiskolai nyelvoktatás hiánya. Ma ha nem nyelvvizsgázik valaki a középiskolás évei során, akkor később erre már nehezebben nyílik lehetőség. A felsőfokú tanintézetekben ugyanis nincs minőségi, ingyenes nyelvoktatás.

Mózes Melinda ötletet is adott arra, hogyan lehet ezeket a hiányosságokat diákként leküzdeni. Akikkel ő a találkozik, szinte mindenki vagy éppen egy Erasmus- ösztöndíj segítségével tartózkodik Londonban, vagy a közelmúltban vett részt egy nyertes ösztöndíjjal járó utazáson. Érdemes ez után érdeklődni, nehogy a diák lemaradjon róla.

Az oktatáson kívül is rengeteg lehetőségről mesélt a szakember. Mindenekelőtt, ott vannak a szinkronizálatlan filmek, könyvek, zenék, közösségi médiák, tévé-adások. A skandináv országokban nincs szinkron, ami jelentősen befolyásolja a nyelvtudást. Sajnos, Magyarországon ez még nem adott, de az internet korában már bárki számára elérhetőek ezek a filmek.

Érdekességképpen említette Melinda azt az új jelenséget, hogy a netes játékokkal is jelentősen fejleszthető a nyelvtudás. Több csapatban külföldi fiatalokkal, folyamatosan kommunikálva komoly fejlődést érhetnek el a „kockulók”. Az e-sportolók (electronic sport) közül meglepően sokan beszélnek nagyon jól angolul. „Sokan közülük nem is tanultak angolul, csupán rengeteg időt játszottak külföldiekkel”- állítja a szakember. Önmagában azért ez - természetesen-, nem elegendő a jó nyelvtudáshoz.

Helyszínen vagy a neten a legjobb tanulni a nyelvet?

Mindezek mellett – ha az anyagi lehetőség megengedi – a legoptimálisabb megoldás az, ha valaki anyanyelvi környezetbe kerülve tanul. Ki lehet váltani akár egy nyaralást is tanulással. Hiszen a tanulás csak a nap egy részét köti le, így kulturális élményekre is marad idő. Sok új barátot, ismeretséget is lehet szerezni így, ami szintén segíti a későbbi fejlődést. Az EF 50 éve utaztat a világ különböző pontjaira külföldi nyelvtanulókat, és ezen kívül számtalan más programjuk is van.

Például nemzetközi karrierre való felkészítést is végeznek. A „Karrier Határok Nélkül” (Careers Beyond Borders) nevű program keretében ingyenesen részt lehet venni egy nemzetközi online karrierépítő kurzuson.
Az ingyenes webináriumok segítenek a kulturális, nyelvi és földrajzi határok átlépésében, hogy a nemzetközi porondon már profiként állja meg a tanuló a helyét. A „Karrier Határok Nélkül” során szakemberekkel és nemzetközi karriertanácsadókkal is lehet élő konzultációk során találkozni. A webináriumok önéletrajz, motivációs levél írása, interjúra való felkészülés, és a közösségi média segítségével zajló álláskeresés módjainak oktatásával is foglalkoznak.

Nemzetközi kutatás eredménye: a magyarok nyelvtudása lesújtó eredményt adott

A különböző országok nyelvtudását az EF 2011 óta negyedik alkalommal mérte. 63 ország 750 ezer felnőttje töltötte ki azt a kérdőívet, amely a nyelvi centrum honlapján, ingyenesen letölthető. Az egymásra épülő, 30 kérdéses teszt, a kitöltő számára is képet adott a tudásáról. A komplex felmérés másik fele pedig egy 70 kérdéses kérdőív, amelyet az EF diákjai szintfelmérésként töltöttek ki. A szokásos kompetenciákat mérték ezen keresztül: szókincset, nyelvhelyességet, olvasási képességet, és hallott szöveg értését.

A kapott eredményt különböző pontokkal súlyozták. Szociális, és gazdasági mutatókat, bevételi szinteket, életminőséget, iskolában töltött időtartamot, internethasználatot is figyelembe vettek a végleges eredmény kialakításakor.

A magyar kitöltők eredményei ezek alapján 2011-12-ben javulást mutattak, de a 2014-es mérésben megint jelentős visszaesést látni.

Az Európai Unió országaihoz viszonyítva nem rossz ugyan az eredményünk (14. hely), sőt, a vizsgált össz-országlétszám közül (63 ország) is a 17. hely a magyaroké.

Ami azonban nem mutat már ennyire pozitív képet, az a környező, kelet-európai országokhoz képest való lemaradásunk. A csehek, szlovákok, osztrákok mind-mind sokkal előttünk járnak.

Lemaradás oka lehet a nyelvi elszigetelődésünk

Nem csak az oktatás, vagy az egyén tehető felelőssé a nyelvi lemaradásunkért. Mózes Melinda szerint az is, hogy a magyar nyelv ennyire egyedi. Nem hasonlít semmilyen más nyelvhez sem, ezért jelentős erőfeszítést igényel az, ha valaki egy idegen nyelvet szeretne elsajátítani. A szlovákok beszélnek csehül, a románok közül sokan olaszul. A norvégok, és a dánok is jól beszélik egymás nyelvét, és a szlovének, a szerbek, illetve a horvátok is otthon vannak egymás nyelvi kommunikációjában. A magyar nyelvvel kapcsolatban nem lehet ilyen párhuzamokat felállítani.

Az idegen nyelv tanulásánál még mindezek mellett fontos szerepe van annak a tényezőnek, hogy mennyire sajátja egy nemzetiség kultúrájának egyáltalán más nyelv elsajátítása. A magyar pedig nem egy nyitott kultúrájú társadalom.

Ezt az elszigetelődést azonban mindenképpen érdemes leküzdeni, mert különben a jövőben még jobban elszigetelt társadalommá válunk.
A szegényes angol nyelvtudás súlyos akadálya lesz például sok nemzetközi cég magyarországi beruházásának, vagy a munkaerő vándorlásának.

A szakember továbbá felhívta arra is a figyelmet, hogy egy nagyon prosperáló üzletág is veszélybe kerül, ha nem beszélik sokan, jól a nyelveket. Amilyen jól alakul manapság a beutaztató turizmus helyzete, olyan gyorsan megtorpanhat a fejlődés, ha nincs, aki szót értsen a hozzánk érkező külföldi turistákkal.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Nemcsak a V4-es országok hagytak le minket, hanem Románia is - Interjú a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökével

Ahogy arról júliusban mi is hírt adtunk, tavaly 979 orvos és fogorvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez. Az orvosok migrációja... Teljes cikk

Megtartották Münchenben az első magyar építőipari hazatérő börzét

Megtartották csütörtök este Münchenben az első úgynevezett építőipari hazatérő börzét, amelyen új munkatársakat kereső magyar vállalkozások... Teljes cikk

Kivándorló ország lettünk

Még nem tartunk másfél milliónál, de sok százezernél már igen. Az elvándorlás ma az egyik legaggasztóbb társadalmi probléma. Magyarország... Teljes cikk