Még a szomszédainknál is rosszabbul beszélünk angolul

Magyartanári diplomával a zsebében vágott neki 5 évvel ezelőtt Mózes Melinda a londoni munkavállalásnak. Mivel a kinti mércével nézve nem volt unikális a tudása, ezért hosszabb időbe telt, míg megtalálta a számára is megfelelő munkát. „Ha van valakiben kitartás, akkor Londonban nagyon sok a lehetőség”- állítja. Szabadúszóként tolmácsolt, fordított, majd megtalálta az EF-nél a Marketing Analyst pozíciót. Sokat dolgozik, napi 9 órát az irodában, majd még gyakran otthon is.

Magyarok Londonban

Ahogy Mózes Melindának, úgy a kint lévő magyaroknak is szinte megállás nélkülivé válik az élet. Ugyanakkor, maga a tempó lazább az itthonihoz képest. „Amit itt esetleg 3 ember végez, azt Magyarországon gyakran egyetlen embernek kell megcsinálnia”– állítja. A fizikai munkát végző – például vendéglátásban dolgozó – magyarok éppen ezért tűnnek ki a szorgalmukkal, tempójukkal a többiek közül.

Bár Mózes Melinda olyan helyen él, és dolgozik, hogy nem túl sok lehetősége van a kinti magyarokkal való találkozásra, tény, hogy nem is keresi a lehetőséget sem. Azért ismerősei neki is vannak kint. Az ő példájukon keresztül mutatta be a londoni magyar mentalitás néhány jellemzőjét.

Sok esetben megfigyelhető, hogy párban vagy kisebb társasággal érkeznek a magyarok. Ők utána nem is nagyon tanulnak meg rendesen angolul, hiszen olyan helyre mennek dolgozni, ami már magyarokkal van tele. Náluk a nyelvtudás nélküli „kitántorgók” azok, akik a legnagyobbat csalódnak. Ugyanis az ő életkörülményeik nem fognak a hazaihoz képest jelentősen javulni. Ugyanolyan vagy talán még a hierarchiában lejjebb lévő munkapozíciót fognak találni, és hamarosan haza is mennek.„Finoman figyelmeztetik őket, hogy be kell állni a sorba, ez pedig sok embernek nem tetszik”- állítja a londoni marketinges szakember. Azonban sok sikeres magyar, fiatal munkavállaló van azonban most is kint. Mózes Melinda kiemelte az IT-területet.

London – egyébként – tele van lehetőséggel azok számára, akik jól beszélnek angolul. Azonban számítani kell arra, hogy az élet drágább, mint idehaza. Nehéz megtakarítani pénzt, mert annyira színes a kinti világ, hogy sokszor nehéz félretenni. De járható az az út is, amikor valaki csak a pénzkereset miatt marad kint pár évet, és akkor szigorú önfegyelemmel teszi be a bankba a fizetése maradékát hó végén.

Előítéletet a magyar munkavállalókkal szemben a marketing szakember nem tapasztalt, de azzal számolni kell minden kiérkezőnek, hogy a gazdasági feltételei az angliai munkavégzésnek, a kitelepedésnek jelentősen romlottak. Míg régebben lakást, segélyeket lehetett kapni, addig most ez a szociális háló jelentősen összezsugorodott.

A kinti fiatalokról Mózes Melinda azt mondta, hogy a mostani állapot szerint inkább kifelé áramlanak, mintsem hazamennének. De előbb-utóbb ők is haza fognak menni.

Nyelvet tanulni kell akkor is, ha nincs pénzünk tanárra!

Mózes MelindaMózes Melinda – nagyrészt a saját tapasztalataiból okulva – úgy látja, hogy a leghatékonyabb nyelvtanulási módszer az, ha valaki kimegy az adott nyelvterületre. A nyelviskolai oktatás nyilvánvalóan „veri” az összes többi lehetőséget, de ezekről az „egyéb lehetőségekről” sem árt tájékozódni akkor, ha nincs minimum félmillió forintunk egy kéthetes külföldi tanulmányútra.

A legjobb eset az, amikor valaki gyerekként, még a szülői házban lakva, odahaza kapja meg, kitűnő minőségben a nyelvtanulási lehetőséget. Ez azonban a mai Magyarországon csak kevesek számára adott. „A magyar általános, és középiskolai nyelvoktatás kevéssé gyakorlatias, inkább „magolós”- mondta a szakember. Ha valakinek olyan szerencséje van, mint amilyen Mózes Melindának is volt, hogy felvették egy angol nyelvi emelt szintű gimnáziumba, akkor sem teljes körű a nyelvi képzés. A cél ott ugyanis a nyelvvizsga letétele. Ha ez megvan – és példának okáért Melindának már a tizedik osztály végére megvolt –, akkor két évig nem is „kellett” foglalkoznia a nyelvvel. Mire magyar szakra beadta a továbbtanulási, jelentkezési lapját, a nagyját elfelejtette a korábbi tudásának. „Alapvető hibája a hazai, minőségi nyelvoktatást nyújtó tanintézeteknek, hogy ők is csak középfokig fejlesztenek”- foglalta össze a problémát a szakember.

Másik komoly hiányosság az egyetemi-főiskolai nyelvoktatás hiánya. Ma ha nem nyelvvizsgázik valaki a középiskolás évei során, akkor később erre már nehezebben nyílik lehetőség. A felsőfokú tanintézetekben ugyanis nincs minőségi, ingyenes nyelvoktatás.

Mózes Melinda ötletet is adott arra, hogyan lehet ezeket a hiányosságokat diákként leküzdeni. Akikkel ő a találkozik, szinte mindenki vagy éppen egy Erasmus- ösztöndíj segítségével tartózkodik Londonban, vagy a közelmúltban vett részt egy nyertes ösztöndíjjal járó utazáson. Érdemes ez után érdeklődni, nehogy a diák lemaradjon róla.

Az oktatáson kívül is rengeteg lehetőségről mesélt a szakember. Mindenekelőtt, ott vannak a szinkronizálatlan filmek, könyvek, zenék, közösségi médiák, tévé-adások. A skandináv országokban nincs szinkron, ami jelentősen befolyásolja a nyelvtudást. Sajnos, Magyarországon ez még nem adott, de az internet korában már bárki számára elérhetőek ezek a filmek.

Érdekességképpen említette Melinda azt az új jelenséget, hogy a netes játékokkal is jelentősen fejleszthető a nyelvtudás. Több csapatban külföldi fiatalokkal, folyamatosan kommunikálva komoly fejlődést érhetnek el a „kockulók”. Az e-sportolók (electronic sport) közül meglepően sokan beszélnek nagyon jól angolul. „Sokan közülük nem is tanultak angolul, csupán rengeteg időt játszottak külföldiekkel”- állítja a szakember. Önmagában azért ez - természetesen-, nem elegendő a jó nyelvtudáshoz.

Helyszínen vagy a neten a legjobb tanulni a nyelvet?

Mindezek mellett – ha az anyagi lehetőség megengedi – a legoptimálisabb megoldás az, ha valaki anyanyelvi környezetbe kerülve tanul. Ki lehet váltani akár egy nyaralást is tanulással. Hiszen a tanulás csak a nap egy részét köti le, így kulturális élményekre is marad idő. Sok új barátot, ismeretséget is lehet szerezni így, ami szintén segíti a későbbi fejlődést. Az EF 50 éve utaztat a világ különböző pontjaira külföldi nyelvtanulókat, és ezen kívül számtalan más programjuk is van.

Például nemzetközi karrierre való felkészítést is végeznek. A „Karrier Határok Nélkül” (Careers Beyond Borders) nevű program keretében ingyenesen részt lehet venni egy nemzetközi online karrierépítő kurzuson.
Az ingyenes webináriumok segítenek a kulturális, nyelvi és földrajzi határok átlépésében, hogy a nemzetközi porondon már profiként állja meg a tanuló a helyét. A „Karrier Határok Nélkül” során szakemberekkel és nemzetközi karriertanácsadókkal is lehet élő konzultációk során találkozni. A webináriumok önéletrajz, motivációs levél írása, interjúra való felkészülés, és a közösségi média segítségével zajló álláskeresés módjainak oktatásával is foglalkoznak.

Nemzetközi kutatás eredménye: a magyarok nyelvtudása lesújtó eredményt adott

A különböző országok nyelvtudását az EF 2011 óta negyedik alkalommal mérte. 63 ország 750 ezer felnőttje töltötte ki azt a kérdőívet, amely a nyelvi centrum honlapján, ingyenesen letölthető. Az egymásra épülő, 30 kérdéses teszt, a kitöltő számára is képet adott a tudásáról. A komplex felmérés másik fele pedig egy 70 kérdéses kérdőív, amelyet az EF diákjai szintfelmérésként töltöttek ki. A szokásos kompetenciákat mérték ezen keresztül: szókincset, nyelvhelyességet, olvasási képességet, és hallott szöveg értését.

A kapott eredményt különböző pontokkal súlyozták. Szociális, és gazdasági mutatókat, bevételi szinteket, életminőséget, iskolában töltött időtartamot, internethasználatot is figyelembe vettek a végleges eredmény kialakításakor.

A magyar kitöltők eredményei ezek alapján 2011-12-ben javulást mutattak, de a 2014-es mérésben megint jelentős visszaesést látni.

Az Európai Unió országaihoz viszonyítva nem rossz ugyan az eredményünk (14. hely), sőt, a vizsgált össz-országlétszám közül (63 ország) is a 17. hely a magyaroké.

Ami azonban nem mutat már ennyire pozitív képet, az a környező, kelet-európai országokhoz képest való lemaradásunk. A csehek, szlovákok, osztrákok mind-mind sokkal előttünk járnak.

Lemaradás oka lehet a nyelvi elszigetelődésünk

Nem csak az oktatás, vagy az egyén tehető felelőssé a nyelvi lemaradásunkért. Mózes Melinda szerint az is, hogy a magyar nyelv ennyire egyedi. Nem hasonlít semmilyen más nyelvhez sem, ezért jelentős erőfeszítést igényel az, ha valaki egy idegen nyelvet szeretne elsajátítani. A szlovákok beszélnek csehül, a románok közül sokan olaszul. A norvégok, és a dánok is jól beszélik egymás nyelvét, és a szlovének, a szerbek, illetve a horvátok is otthon vannak egymás nyelvi kommunikációjában. A magyar nyelvvel kapcsolatban nem lehet ilyen párhuzamokat felállítani.

Az idegen nyelv tanulásánál még mindezek mellett fontos szerepe van annak a tényezőnek, hogy mennyire sajátja egy nemzetiség kultúrájának egyáltalán más nyelv elsajátítása. A magyar pedig nem egy nyitott kultúrájú társadalom.

Ezt az elszigetelődést azonban mindenképpen érdemes leküzdeni, mert különben a jövőben még jobban elszigetelt társadalommá válunk.
A szegényes angol nyelvtudás súlyos akadálya lesz például sok nemzetközi cég magyarországi beruházásának, vagy a munkaerő vándorlásának.

A szakember továbbá felhívta arra is a figyelmet, hogy egy nagyon prosperáló üzletág is veszélybe kerül, ha nem beszélik sokan, jól a nyelveket. Amilyen jól alakul manapság a beutaztató turizmus helyzete, olyan gyorsan megtorpanhat a fejlődés, ha nincs, aki szót értsen a hozzánk érkező külföldi turistákkal.