Megtérül a munkahelyi egészségfejlesztés
Hogyan befolyásolhatja az alkalmazottak egészségi állapota a vállalat üzleti eredményeit? Megéri-e fejleszteni az alkalmazottak egészségi állapotát? Ha igen, miért? Milyen megtérülés várható? Milyen módszerek vannak erre? Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásával foglalkozott egy tavaly novemberben Frankfurtban tartott európai szakmai fórum.
Vannak-e erre bizonyítékok? Rengeteg vizsgálatot végeztek már a munkahelyi egészségfejlesztő programok megtérüléséről, ezek minimum két-háromszoros megtérülést találtak, ami azt jelenti, hogy minden egészségfejlesztő programba befektetett egy euró, 2-3 eurós megtérülést hoz a vállalat számára már néhány év alatt (de találkozhatunk olyan vizsgálattal is, ahol tizenötszörös megtérülést találtak).
Hogyan javítják a munkahelyi egészségfejlesztő programok a vállalat eredményességét? Csak a legfontosabbakat összefoglalva: a programok révén csökken a hiányzás, a betegséggel összefüggő hatékonyság csökkenés előfordulása, a munkahelyi balesetek száma, fokozódik a dolgozók szervezet iránti elkötelezettsége, javul a szervezeti légkör.
A fórumon elhangzott előadásokból megtudhattuk egyebek mellett, hogy Európában melyek a foglalkoztatók legfontosabb céljai az egészségfejlesztő programok bevezetésével: először is fokozni akarják a programok révén a termelékenységet, javítani szeretnék az alkalmazotti morált és elköteleződést, továbbá a szervezeti kultúrájuk részének tekintik az ilyen jellegű programokat. Szó volt arról is, hogy a munkahelyi egészségfejlesztő programok terjedésével egyre több vállalatnál mára a vezetők teljesítményének értékelésekor fontos szemponttá vált, hogy milyen szerepet töltenek be az egészségfejlesztő programok bevezetésében, támogatásában.
Hallhattunk előadást a meglehetősen gyakori, de többnyire nem diagnosztizált alvásproblémáknak a termelékenységre, a munkahelyi biztonságra gyakorolt negatív hatásáról. Megismerkedhettünk olyan multinacionális nagyvállalatok munkahelyi egészségfejlesztési gyakorlatával, mint az Intel, a Procter & Gamble, az AkzoNobel, a BP, valamint azzal, hogy ezek az üzleti életben rendkívül sikeres vállalatok hogyan valósítják meg egészségfejlesztő programjaik hatásvizsgálatát, hogyan biztosítják befektetéseik megtérülését.
Példaként említhetjük az Intel háromlépcsős egészségfejlesztő programját, mely többféle egészségi szűrést és személyre szabott egészség tanácsadást foglal magában. Ez az egészségfejlesztő program három év alatt jelentősen csökkentette a dolgozók körében az egészségkockázati faktorok előfordulását, és ezen keresztül pozitív hatást gyakorolt a vállalat termelékenységére. Mindennek köszönhetően pedig a program költségei a vállalat számára 5,5-szörös mértékben megtérültek. Van-e ennél jobb befektetés?
A fórum egyik előadója részletesen beszámolt arról a kutatásról, mely a sikeres, jól teljesítő vállalatokat hasonlította össze a kevésbé sikeresekkel az általuk alkalmazott egészségpolitika szempontjából. A kutatás eredményei szerint a sikeres vállalatok 67 százaléka alkalmaz egészségjavító programokat szemben a rosszul teljesítő vállalatok 37 százalékával, a jól teljesítő vállalatok kétszer gyakrabban végeznek egészségkockázati szűréseket a dolgozóik körében, mint a gyengén teljesítők, továbbá a sikeres vállalatok dolgozói kétszer olyan gyakran értenek egyet azzal az állítással, hogy "vállalatom elkötelezett aziránt, hogy alkalmazottai számára létrehozza és fenntartsa az egészség kultúráját".
Összefoglalva, a fórumon elhangzott előadások mind azt bizonyították, hogy a jól bevezetett, a vállalat átfogó céljaival és stratégiájával integrált munkahelyi egészségfejlesztő programok nem egyszerűen a dolgozók számára kínált újfajta juttatásokat jelentenek, hanem az üzleti eredmények fokozása érdekében tett egyik legfontosabb befektetések lehetnek.
Juhász Ágnes
Coporate Counselling Services (CCS)