Mi fontos a topmenedzsereknek 2011-ben?

A legfontosabb vállalati stratégia 2011-ben: új piacok szerzése

A válaszadó menedzserek 14,6 százaléka tartja fontosnak az új piacok elérését, feltárását és megszerzését, a fontossági sorrendben közvetlenül a vállalat stabilitásának megteremtése (13 százalék) és a költségcsökkentés 13 (százalék) után - világít rá a Dr. Pendl & Dr. Piswanger Vezetői Tanácsadó cég legfrissebb "P&P Stratégia Barométer kutatása. "

E két utóbbi faktor második helyen való megjelenése egyértelműen utal a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetre. A termék- és szolgáltatási portfolió növelése került a harmadik helyre, mutatván, hogy a válságból való kitörést sok vezető előre meneküléssel, expanzióval képzeli el.

Ez a környezetünktől való eltérő szemléletről vall, mivel Kelet-Európa más országaiban az első helyet a folyamatok optimalizálása szerezte meg.

A rangsorban utolsó helyre került a még inkább környezetbarát megoldások fejlesztése és az egyes tevékenységek vállalaton kívülre helyezése (outsourcing). Sokatmondó, hogy a kutatás-fejlesztésbe való befektetés 1,6 százalékkal az utolsó előtti helyet szerezte meg, bár ez a trend a legtöbb kelet-európai országban, még Ausztriában sem nagyon eltérő a miénktől.

Az ügyfél-elégedettség javítása Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában is fontos tényezője egy vállalat sikerének, Magyarországon a vezetők mindössze 5 százaléka ért ezzel egyet.

A munkahelyi légkör javítása, a dolgozói elkötelezettség növelése

15,6 százalékkal került az első helyre a munkahelyi légkör javítása és a dolgozói elkötelezettség növelése a 14 legfontosabb HR stratégiai intézkedés közül. Szorosan utána a vezetői kompetenciák fejlesztése következik 12,3 százalékkal majd a harmadik helyen az egyéni és csoportos személyzet és szervezetfejlesztés áll.

Itt nem nagy az eltérés a minket körülvevő országoktól, ahol a személyzet és szervezetfejlesztés, továbbá a vezetők fejlesztése került az első helyre. Kivétel ez alól, egyben érdekesség, hogy Csehországban és Szlovákiában a vezetők nem tartják igazán fontosnak saját maguk fejlesztését.

A munkahelyi légkör javítása Szerbiában nem hordoz jelentőséget. A cseh menedzsereknek 23 százaléka nyilatkozta, hogy a teljesítmény menedzsment kiemelkedő fontosságú, miközben Szlovákiában erre nem fókuszálnak.

A hazai adatok szerint fontosságot tulajdonítunk még a vállalkozói típusú gondolkodás fejlesztésének, miközben az utolsó helyre került a tehetség menedzsment, a karrier menedzsment és a béren kívüli juttatások optimalizálása.

A munkaadók megkülönböztetése (employer branding) lassan teret nyer térségünkben is, többnyire középen helyezkedik el a prioritások listáján.

Stratégiai gondolkodás

Hazánkban a megkérdezettek 20 százaléka pozícionálta az első helyre a stratégiai gondolkodást és ez konszenzust jelent a megkérdezett országok menedzserei között, mivel ez másutt sem volt másként. A kelet-európai régió eredménye ebben az egyben megegyezik a korábbi, a világ további 14 országára kiterjedt kutatással, ahol az amerikai, vagy távol-keleti menedzserek többsége szintén ezt a kvalitást tette a legfontosabb helyre.

Ausztriához hasonlóan nálunk is a határozottság, a döntésképesség kapta a második helyet 13,1 százalékkal, majd rögtön ezt követi a hitelesség 12,3 százalékkal. Ehhez zárkózik fel mint követelmény a karizma.

A kutatás kiemelendő eredménye, hogy melyek a kevésbé fontos kvalitások: négy tényező, egyenlően 1,5 százalékkal alkotja az utolsó helyet a fontossági listán. A bátorság, a kockázatvállalás, a jó elemző készség és a magával ragadó stílus. A kockázatvállalás hátrasorolása a legtöbb országban jól mutatja, hogy a vezetők óvatosabbá váltak.