Szerző: Cseke Balázs
Megjelent: 5 éve

Miből él egy olimpikon?

Augusztus 5-én (magyar idő szerint 6-án hajnali egykor) rajtol a XXXI. nyári olimpia Rio de Janeiróban. A magyar csapat 159 sportolóval indul 21 sportágban, az őket kísérő edzőkkel, sportvezetőkkel és szakmai személyzettel együtt a Magyar Olimpiai Bizottság 294 fő utazását finanszírozza. Gyakran szokták azt mondani, hogy az olimpiai részvétel a sportolók pályafutásának csúcsa és hogy az olimpiai cím mindenki nagy álma. De vajon mennyi pénzt hoz az olimpiai siker a konyhára? A dicsőségen kívül mi motiválhatja olimpikonjainkat, hogy Rióban érmet szerezzenek? Miből él ma egy olimpikon?

Kiss Gergely vízilabdázó 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban, háromszor állt a dobogó tetejére az olimpián, úgyhogy ha valaki, akkor ő biztosan tudja, hogy milyen érzés olimpiai bajnoknak lenni. A sikerrel ráadásul gyermekkori álma vált valóra. „Kiskorom óta azzal keltem és azzal feküdtem, hogy olimpiai bajnok szeretnék lenni” – osztja meg emlékeit a 38 éves pólós a HR Portállal. – „Mindent ennek rendeltem alá, és így hatalmas öröm volt, hogy ez valóra válhatott. Fontos megjegyezni, hogy a sikert nem elég elérni, hanem az arany érmet viselni is kell tudni. Arra célzok ezzel, hogy példamutató életet kell élni, mert mint ahogy annak idején én is a nagy vízilabdásokat tekintettem példaképemnek, a mai gyerekek is bizonyára ezt teszik.”

Kiss Gergőt vízilabdán kívüli „civil” életéről tavaly tavasszal kérdeztük. Akkor arról is mesélt, hogy a sportból, az olimpiai élményekből milyen tapasztalatokat tud a vállalati életben kamatoztatni. Ami a legfontosabb, szerinte meg kell tanulni a sikert és a kudarcot is egyaránt kezelni, mert a kudarcok vezetnek a sikerhez.

Ezt az elvet vallja Berki Krisztián, tornász is, aki hatalmas csalódásnak élte meg, hogy olimpiai címvédőként nem jutott ki Rióba, de – mint mondja – a motivációval továbbra sincs gondja, január óta ugyanis új célok lebegnek a szeme előtt: „Szeptembertől indul a versenyszezon, magyar bajnokság és Világkupa-versenyek várnak rám, jövőre pedig Európa-bajnokság, úgyhogy már gőzerővel ezekre készülök. Eddig sem volt gond a motivációval, s ezután sem lesz, hiszen továbbra is imádom a tornát, szeretek tréningezni, s nagyon harmonikusan tudunk dolgozni Kovács István edzőmmel. Szeretnék ott lenni a 2020-as tokiói olimpián, mivel úgy érzem, még mindig magas szinten tudok tornázni, ott helyem a legjobbak között” – foglalta össze céljait a HR Portálnak.
olimpia

Berki mellett egy másik nagy hiányzó Pauman Dániel, kajakos lesz. Ő négy éve vett részt először az olimpián, és akkor némi meglepetést okozva, ezüstérmes lett a férfi kajak négyesek ezer méteres távján Kammerer Zoltánnal, Kulifai Tamással és Tóth Dáviddal. Hiába szerezték meg Paumanék a tavalyi világbajnokságon a kvótát a magyar csapatnak, és készültek az idei olimpiára, mégse ők állnak rajthoz Rióban, mert a magyar válogatón csak a második helyen értek célba. „Borzalmas érzés, hogy az ember egy célért négy évig küzd, rengeteg energiát belefektet, és végül mégse jön össze” – mondja csalódottan a kajakos. – „Ráadásul különösen bosszantó azután, hogy kiderült, a győztes négyes egyik tagja (Dombvári Bence – szerk.) doppingolt. Az ember hiába próbál tisztességesen küzdeni, ha más tisztességtelen eszközökhöz nyúl.”

Nemcsak az újabb siker lehetőségét és a leírhatatlan olimpiai élmény hiányát fájlalhatják Paumanék, pénzügyileg is komoly vesztességet jelent számukra, hogy nem küzdhetnek éremért Rióban, hiszen a sportolók bevételét javarészt a teljesítményük határozza meg, és az olimpia különösen nagy súllyal esik latba. A Magyar Olimpiai Bizottság által finanszírozott Gerevich Aladár-sportösztöndíjat az elért eredmények, helyezések alapján határozzák meg.

„Hiába tesz meg mindent az ember a sikerért, nem mindig jön össze, így pedig nagyon nehéz pénzügyileg előre tervezni, megnő a sportolók kiszolgáltatottsága” – mondja a kajakos. – „Az ösztöndíjat ráadásul a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) sok esetben átcsoportosítja, és végül a sportoló csak az összeg kb. 40 százalékát, az edző pedig a 60 százalékát kapja meg. Míg a sportolók eredményeit háromhavonta felülvizsgálják, és az összeget újra meghatározzák, az edzők akár 2-3 évig ugyanazt a pénzt kapják egy-egy kiemelkedő eredmény után, úgyhogy ők eléggé be vannak betonozva, hogy ne menjenek ki külföldre.”

Berki Krisztián nem panaszkodik, még mindig a legmagasabb kategóriában van a Gerevich- ösztöndíjban. Emellett – mint beszámolt róla – a torna szövetség is támogatja a pályafutását, de a biztos anyagi hátteret egyesülete, az Újpesti Torna Egylet adja: „Épp nemrég hosszabbítottam szerződést az UTE-val 2020-ig, azaz a klubom továbbra is bízik bennem. Már tíz éve újpesti vagyok, sikereim nagy részét ebben az egyesületben értem el, nagyon jó érzés, hogy töretlenül kitart mellettem” – osztja meg örömét az olimpiai bajnok tornász.

Pauman Dániel ezzel szemben arról számolt be, hogy nem minden egyesület engedheti meg magának, hogy tisztességesen megfizesse az olimpikonokat. Négy éve szerződött a Vasashoz, miután az MTK-nak már komoly tartozása volt felé és csapattársai, Kulifai Tamás és Tóth Dávid felé. A Vasassal a szerződése az idei olimpiáig tart, most még nem tudja, mit hoz a jövő. „A Vasasról csak pozitívan tudok beszélni, mert amellett hogy az edzőnkkel együtt befogadtak, olyan szempontból is külön utakon jár a magyar sportban, hogy a sportolók rendesen be vannak jelentve, szerződésben állnak a klubbal” – teszi hozzá a kajakos. – „Jövő héten ülünk le az egyesület vezetőivel tárgyalni és meglátjuk, hogyan alakul. Egyesület nélkül azonban elég nehéz lenne, mert úgy a felkészülést saját zsebből kell finanszírozni, ami nagyon drága.”
olimpia

A harmadik bevételi forrás a sportolók számára a szponzorációból, támogatókból lehet. Egyre több nagyvállalat választ egy-egy kiemelkedően eredményes sportolót reklámarcként. Kiss Gergely is sok felkérést kap, igyekszik azonban olyan cégekhez, kezdeményezésekhez adni a nevét, amelyeket maga is értékesnek tart. „Mióta lemondtam a válogatottságot 2012-ben és tudják, hogy így több időm van, rengetegen keresnek meg” – mondja – „A szponzoráció, támogatók azonban csak néhány játékosnak jelentenek bevételt. Sok esetben egy-egy ismerős vagy családtag cége kéri meg a sportolót, hogy menjen el valamilyen rendezvényre, szerepeljen a tévében vagy egy plakáton.”

Magyarországon kevés sportolónak van azonban olyan népszerűsége, hogy a támogatói pénzek jelentős bevételt jelentsenek. Pauman Dániel tapasztalatai szerint – hiába a kajak-kenu az egyik legsikeresebb magyar sportág – mégis csak egy-két kajakosnak van szponzora. „Én nem szeretek kuncsorogni vagy házalni, úgyhogy sose volt szponzorom. Meg nem igazán látom, hogy ez annyira megérné egy cégnek, mert kajak-kenu versenyeket olimpián kívül nagyon kevesen néznek, ott pedig nem lehet reklámot viselni a hajón.” – mondja.

Továbbá az olimpiai bajnokok aktív sport utáni életét segítik a Magyar Olimpiai Bizottság által osztott életjáradékok, melyet a 35. év betöltése után kapnak az olimpiai érmes sportolók. A 2004-es sporttörvény alapján a járadék mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi bruttó átlagkeresetének megfelelő összeg. A Magyar Nemzet februári cikke szerint az olimpiai bajnokok életjáradéka tavaly bruttó 237 700 forint volt, az ezüst- és bronzérmesek ennek a 60, illetve 40 százalékát kapták. Aki kétszeres, háromszoros vagy négyszeres olimpiai bajnok, az aranyérmenként a Központi Statisztikai Hivatal által számított átlagkereset 120, 140, 160, illetve 180 százalékára jogosult, öt vagy több elsőség esetén pedig a duplájára.

Pénzügyileg mindenesetre biztosan fájó lehet Berkiéknek, hogy nem mérethetik meg magukat Rio de Janeiróban, mert idén az olimpiai bajnokok Londonhoz hasonlóan 35 millió forintot, az ezüstérmesek 25 millió forintot, míg a bronzérmesek 20 millió forintot kapnak.

Összességében tehát az olimpiai siker után járó gazdasági tőke mindenképpen motiváló lehet sportolóinknak, hiszen mind rövid-, mind hosszú távon számos támogatásra számíthatnak a kiemelkedő eredményt elérő olimpikonok. Berki Krisztián úgy véli, az élsportolókat, főleg az olimpiai bajnokokat most már jól megfizetik, de még mindig nem lehet összehasonlítani ezt a bért a labdás sportágakban jellemző fizetésekkel. Ugyanakkor kiemelte, hogy a legtöbb sportolónak az olimpián nem a várható jutalom a fő motivációja.
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkáltatói ajándék húsvétra: melyik a legjobb megoldás?

A hazai vállalkozások egyre szélesebb körében jellemző gyakorlat, hogy nem csupán év végén, hanem kiemelt évközi alkalmakkor, így például... Teljes cikk

Nők az IT-szakmában: javul a helyzet, de még mindig messze vagyunk az uniós átlagtól

A hazai vállalatok jóval több női digitális szakembert alkalmaznának, de nagyon kevés a jelentkező, mert az informatikai képzésben is túl kevés nő vesz részt. Teljes cikk

TÉRhajsza

A farsangi szezonnal szinte hajszálpontosan azonos időben megkezdődött az idei TÉR-idény is, vagyis a teljesítményértékelések, célkitűzések... Teljes cikk