"Miért nem érted, amit mondok?" - tippek a hatékony kommunikációhoz

Mindenkinek van egy láthatatlan szűrője, ami beszélgetés közben azt az információt engedi át, ami ismerős a számára. Így két ember párbeszédében két szűrő van jelen, amelyek tulajdonságait a velük született és neveltetésükből adódó tényezők befolyásolják. Például azok az emberek, akik eleve csendesnek születtek, rosszul viselik a zajt, és azt is, ha hangosan beszélnek velük, míg azok, akik hangosnak születtek, a hangos beszédet értik meg igazán.

De nemcsak a genetika, a neveltetés is alakítja a szűrőnket: ha nálunk az szokás, hogy mindent tízszer kell kérni a másiktól, mire megcsinálja, akkor az első néhány üzenetre nem is figyelünk fel - ilyen a szűrőnk, ami zavaró lehet annak az embernek, aki olyan családból jön, ahol mindent rögtön megcsinálnak, ha kérik. Ha úgy tudom átadni az üzenetemet, hogy figyelembe veszem a másik szűrőjének milyenségét, akkor ő könnyebben meg fogja érteni, hogy mit akarok, és én is könnyebben megértem, hogy ő mit akar mondani, valamint szimpatikusabb is leszek számára, hiszen egy nyelvet beszélünk.

Mi segít nekünk a másik szűrőjének megismerésében?

1. Minden, ami nem verbális

A gesztusok mennyisége és milyensége, az, ahogy a kettőnk között lévő távolságot szabályozom (egy hátralépéssel, vagy egy érintéssel), sokat elárulnak. A származás és a neveltetés erőteljesen befolyásolják a gesztusainkat. Gondoljunk a falusi emberre, aki általában szó szerint tartja a három lépés távolságot, ezzel ellentétben a városi ember jellemzően közelről beszél. Figyeljünk arra, hogy a másik mennyire szeretne közel állni hozzánk, milyen kézmozdulatokkal kíséri a mondandóját és megérint-e minket beszéd közben, és igyekezzünk ehhez hangolni magunkat.

2. Hangerő és hangszín

A hangerőre és hangszínre is érdemes odafigyelni, mert mindenki más jelentést kapcsol a különböző hangszínekhez. Ha beszélgetőpartnerünk hangos, beszéde pedig erőteljes, akkor jusson eszünkbe, hogy nem feltétlenül velünk van baja, hanem elképzelhető, hogy olyan családban nőtt fel, ahol ehhez szokott hozzá.

3. Tartalom

A mondandó tartalma és bonyolultsága is sokat elárul beszélgetőpartnerünkről. Vannak olyan tartalmak, amelyek a másik fél számára tabunak számítanak, legyen ennek kulturális vagy személyes oka. Ugyanígy nem mindenki érti meg, ha bonyolultabb mondatokban fogalmazunk - mert nem kell ahhoz gyereknek vagy alacsonyabb szellemi képességűnek lenni, hogy elvesszünk a második összetételnél. Viszont van olyan közeg is, ahová nem fogadnak be, ha tőmondatokban beszélünk - például egy szakmai konferencián.

4. Szókészlet

Az emberek alapvetően három típusba sorolhatóak, aszerint, hogy az érzelmeik, a gondolataik vagy a cselekvéseik motiválják őket elsősorban. Ez a tulajdonság a nyelvben is megjelenik. Ha megfigyeljük, hogy beszélgetőpartnerünk hogyan kommunikál, könnyen be tudjuk sorolni egyik vagy másik típusba. Ha pedig tudjuk, hogy melyik típusba tartozik, akkor azt is tudjuk, hogy hogyan tudunk vele a leghatékonyabban kommunikálni. Akit az érzelmei vezetnek, az érzelmekre hallgat, mivel ő is azok mentén működik. Akit a logika vezényel, azt jól felépített érvekkel lehet igazán meggyőzni. Akit a tevékenység motivál, és ennek mentén működik, az úgy a legkönnyebben meggyőzhető, ha cselekvésbe akarják bevonni.

Milyen választ adnak a ’Hogy vagy?’ kérdésre?

Nézzünk egy egyszerű példát a három típusra.

a. Kösz, kedves, hogy kérdezed, remekül vagyok! Hétvégén kempingezni fogunk a családdal - már nagyon várom és ők is lelkesek. Régóta nem voltunk így együtt - csak kicsit aggódom, hogy mindent összeszedtem-e.

Őt az érzelmei vezetik.

b. Kösz, hogy kérdezed, jól vagyok. Úgy döntöttünk a családdal, hogy kempingezünk a hétvégén, mert szép idő lesz és már rég nem voltunk így együtt. Írtam egy listát azokról a dolgokról, amiket még mindenképpen be kell szereznem.

Őt a logika mozgatja.

c. Kösz, hogy kérdezed, remekül vagyok. Tervezünk egy kirándulást a családdal a hétvégére, igyekszem mindent összeszedni, ami a kempingezéshez kellhet. Régen volt már, amikor ilyesmit szerveztünk és kicsit kijöttem a gyakorlatból.

Őt a cselekvés motiválja.

A hatékony kommunikációhoz tehát nincs szükség másra, mint megfigyelőképességre és a megfigyeltek adaptálására. Figyeljünk hát beszélgetőpartnerünkre, építsük be a tapasztalatokat a saját kommunikációnkba és fordítsuk a saját javunkra őket! Ha ügyesek vagyunk és lekövetjük a gesztusait, hangerejét, hangszínét és tiszteletben tartjuk a köztünk lévő esetleges kulturális különbséget, akkor nyitottan fog hozzánk állni. Ha nem vesszük figyelembe a szűrőjét, akkor elképzelhető, hogy maga az üzenet sem jut át.

Dr. Marik Ágnes, pszichiáter, coach
www.selfmapping.com