Szegedi Juli Szerző: Szegedi Juli Megjelent: 5 éve

Miért nem sikeres minden startup?

A felmérésben közel 50 fiatal vállalkozó vett részt, legtöbbjük szolgáltatás (39 százalék), gyártás és kereskedelem (10-9,5 százalék), mobil- és információtechnológia (9,7 százalék), valamint művészetek és design (9,7 százalék) területen dolgoznak. A vállalkozások életkorát tekintve a résztvevők egyenlő arányba képviseltették magukat az 1 éve, a 2-3 éve és a 4-6 éve működő vállalkozások. A vállalkozásban foglalkoztatottak száma szerint a legtöbbjük mikrovállalkozás (1-9 fő), míg 13 százalékuk kisvállalkozás (10-49 fő). A felmérés ugyan nem reprezentatív, azonban a főbb sajátosságok még így is kirajzolódnak.

Sok startup hull hamvába

"Rendkívül népszerűek napjainkban a fiatal startup cégek sikersztorijai, hallunk róluk a hírekben, közösségi oldalakon, rendezvényeken, kormányzati célkitűzésekben. Azonban nagyon kevés szó esik azokról a fiatalokról - és ők vannak sokkal többen -, akik a kezdeti lelkesedésük és elszántságuk ellenére nem tudnak a vállalkozásukkal ilyen fényes utat befutni." - mondja Zétényi Anna, az InnovaLab Intézet vezetője, aki szerint a mindennapi nehézségek és kihívások felőrlik a fiatalok energiáit, erőforrásait, és jobb esetben vegetálnak, rosszabb esetben elhalnak kezdeményezéseik. "Ezt a rövid kutatást azért indítottuk, hogy ráláthassunk, melyek azok a főbb tényezők, melyek hátráltathatják, akadályozhatják céljaik megvalósítását. A fiatalok, koruknál fogva, nem biztos, hogy rendelkeznek a sikeres vállalkozáshoz szükséges tapasztalatokkal, ezért a kutatás kérdéseinek összeállításában arra törekedtünk, hogy az általuk észlelhető jelenségekből kiindulva fejtsük vissza a problémák lehetséges valódi okait."

Hasonló véleményen van Petrány Viktória, MunKaland coach is. "A kutatás számomra meglepő eredménnyel zárult: a ma működő fiatal vállalkozások alig váltak tudatosabbá a vállalkozás működtetésének mikéntjét illetően, mint az arra még csak mostanában készülő társaik. 80 százalékuknál hiányzik a tudatos felkészülés, a célkitűzés, illetve a tevékenység kivitelezésének és a piacra lépésnek az átgondolása, de a fennmaradást biztosító termékfejlesztés biztosításának sem szentelnek kellő figyelmet. Olyan benyomásom alakult ki,hogy a bizonytalanságukat szeretnék megtámogatni külső tanácsadóval - ám erre a coach nem lesz megoldás. Sokkal nagyobb szükségét látom annak, hogy a vállalkozók magukban keressék meg a vállalkozás sikerre emelésének kulcsát. Nézzenek szembe a képességeikkel, erősségeikkel, a tevékenység forrásigényével, és még a vállalkozás elindítása előtt konzultáljanak szakértőkkel: üzleti coach-csal, a termékkialakítást és eladást segítő innovációs szakemberekkel." - mondja Petrány Viktória.



Mi a legfájóbb pont?

Az elmaradó eredményekért okolható - az előbbi grafikonon látható - hat jellemző, alapvető hiányosságokat tárt fel: A rendezett működési folyamatok hiánya és a nem megfelelő létszám a vállalkozás jelenlegi működésére hat negatívan, amennyiben például, az ad-hoc működés rontja a költséghatékonyságot, a teljesítés színvonalát vagy az időben teljesítést.

Egy másik csoportba sorolhatók azok a gyengeségek, amik a vállalkozás jövőjét veszélyeztetik: ha ugyanis nincs tudatos célkitűzés - legalább a belátható következő időszakra, ami a vállalkozás életkorától függően 1-3 hónap vagy akár 3 év is lehet -, és az ehhez kapcsolódóan nem történik meg a hozzá vezető lépések kijelölése, illetve nem áll rendelkezésre elkülönített összeg a folyamatos fejlesztő tevékenységre, minimum azzal számolhatunk, hogy nem haladunk egyről a kettőre - hiszen sem azt nem fogalmaztuk meg, hol van az egy, sem azt nem vizionálzuk, hol lesz a kettő, és legrosszabb esetben fogalmunk sincs, milyen forrásra (tudás, tőke, eszköz) lesz szükségünk a célok eléréséhez - megengedve persze azt is, hogy óriási szerencsénk lesz vagy felkarol bennünket egy mecénás vagy jótevő angyal - ami egyébkéntt a start-up műfajban létező intézmény és fogalom.

Mire vezethető vissza a gyenge profittermelő képesség?

Külön figyelmet érdemel a legfájóbb pont. Ebből két dolgot is meghallhatunk: kicsi a profittermelő képesség, és emiatt elmaradnak a fejlesztések is. Kezdjük az elsővel: A vállalkozások profittermelő képessége alacsony. A legegyszerűbb közgazdasági számítás szerint a profit a bevétel és a ráfordítás különbsége. Míg előbbi a piaci szerepléssel, utóbbi a működés hatékonyságával magyarázható. A piaci szereplés is legalább két tenyezőből áll össze; amit tudunk a piacról (piacismeret), másrészt pedig, ahogyan kilépünk a piacra (piaci jelenlét). Sajnos, a piacismeret terén jócskán látszik javítani való: A válaszadók 29 százaléka szerint kifejezetten gyenge a piacismeret, és csak alig 10 százalék mondja azt, hogy képben van az őt érintő külső környezeti változásokkal kapcsoaltban. Ennél jobb a helyzet a piaci jelenlét terén: ott "csak" 16,1 százalék nem tartja megfelelőnek a piaci helyzetét, míg 29 százalék állítja, hogy jól szerepel a piacon - van egyedi kínálata, ismert és kedvelt, megjelenik internetes felületeken.



Ha megnézzük a felmérés összesített adatait, láthatjuk, hogy a munkatervezés, a szervezett folyamatok,az információáramlás és a szervezeti felépítés (létszám, feladatok és munkakörök) egyaránt fejlesztendó területek, ha nagyobb produktivitásra vágyunk.

A működés szabályozása, racionalizálása különbözteti meg a nagyvállalatokat a kisvállalkozásoktól - és nem csupán a követhetőség miatt. A jól átgondolt folyamatok, a tervezett lépések kiküszöbölik ugyanis az üresjáratokat, a pazarlást és az ad-hoc intézkedésekből adódó plusz vagy fölösleges köröket - amik mind az idő- vagy a költséghatékonyságot növelik.

A vízió fontossága

A felmérésben a vízió, valamint a hosszú távú célok és stratégiák hiánya jelenti az egyik fő problémát. A résztvevők az adható 5 pontból átlagosa 3,45-re értékelték a vízió és hosszú távú célok, stratégia meglétét. Nyilvánvaló, hogy a gyenge jövőkép gyenge teljesítményhez vezet.

Fejlődés és innováció csak akkor fog bekövetkezni, ha a vállalkozás vezetője, az ötlet gazdája képes inspirálni másokat, akik segítségével az ötletből működőképes termék, szolgáltatás, kezdeményezés válik. A történelemben számos példa bizonyítja, hogy a nagy ötletek mindig személyes vízióval kezdődnek. Egy vállalat leginkább a vízió mentén emelkedhet ki a többiek közül, így válhat különlegessé. A vízió egyrészt kijelöli azt az utat, melyen a vállalkozás végig kíván menni. Másrészről az emberek szeretik azt, ha az érzelmeikre hatnak, szeretnek hinni valamiben, egy nemes célban, ami nagyobb náluk. A vízió arra ad választ, hogy miként lehet - a termékeinkkel, szolgáltatásainkkal - az emberek életét jobbá tenni. A vízió segítségével az okos és lelkes emberek elkötelezik magukat egy közös cél megvalósítása mellett. A vízió azt jeleníti meg, hogy mire lehetnek képesek, hogyan írhatnak közös történelmet. Az Apple kiváló példája annak, hogy álmot árulunk, nem egy tárgyat vagy szolgáltatást. A vízió az, amivel lehet evangelizálni. A sikeres vezetők ezért olyan vízióval állnak elő, mellyel felszabadítják csapatának képzelőerejét, így azok képessé válnak arra, hogy még a lehetetlennek tűnő dolgokat is lehetővé tegyék. Így a vezető nagyobb hatással lehet az emberek érzelmei és szellemi erőforrásaira, értékeire és elkötelezettségére. A munkavállalók pedig tudják, kimagasló eredményt várnak el tőlük, melyet - ha hisznek a vízióban - képesek is elérni.

Így működnek azok a vállalkozások, amelyek hozzák az eredményeket

A megkérdezett vállalkozók kevesebb mint egyharmada (29 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett az ereményességével, azaz teljesítik a terveket. Kiváncsiak voltunk, ők mit csinálnak jól. Nos, úgy fest, hogy a tudatos vezetésnek, az összeszedett szervezeti működésnek és az erős motivációnak kulcsszerepe van a sikerben. Ezeken túl számít még a jó együttműködés, az innovatív szemlélet és persze, az sem árt, ha jól szereplünk a piacon. A jól teljesítő vállalkozók egyöntetűen jók ebben.



Ám még az eredményes vállalkozóknak is vannak gyenge pontjaik; jó, ha a jövőben odafigyelnek arra, hogy napi gyakorlatukba beemeljék a megújulási lehetőségek keresését, a stratégiai szemléletet és a napi munkatervezést, és ne felejtsenek el időben azon gondolkodni, hogy az egyre sokasodó feladatok megoldására ki lesz a megfelelő személy - az idők végezetéig ugyanis nem végezhet mindent, például, maga az egyszemélyes vállalkozás tulajdonosa.

Így működnek, akik nem hozzák az eredményeket

Sajnos, ők vannak többen. A válaszadók 71 százaléka nem tartja megfelelőnek az eredményességét - vagy teljes mértékben eredménytelen (13 százalék), vagy a termelt eredmény éppen hogy a túlélésre elegendő, illetve reményt adó (58 százalék). Az ő válaszaikban általánosságban az látható, hogy szinte minden ponton mutatkoznak hiányosságok, illetve, az erősségeik nem segítik ki őket az eredménytelenségből.

Nyilvánvalóan kíváncsiak vagyunk rá, hol úszik el az eredmény? Azaz, dacára a megannyi erősségnek, mik lehetnek azok a vonások, amin, ha javítanak a vállalkozások, növekedhet az eredményességük. Megvan például a motiváció, a lelkesedés, és jó a hozzáállás is a vállalkozás működtetéshez, ám ez láthatóan kevés - ilyen, eredményt nem hozó erősségek, például:

  • A munkatársaink a vezetőkhöz fordulhatnak kérdéseikkel.
  • A munkatársakkal jól tudunk együttműködni.
  • Érzem, hogy fontos szereplő vagyok a vállalkozásban.
  • Bátorítjuk és jutalmazzuk az ötleteket.
  • A vezetőm ismeri és díjazza a képességeimet.
  • Szívvel-lélekkel tudok itt dolgozni.

    Azok a vállalkozók például, akik a kérdések több mint felében, 51 százalékában elégedettek magukkal, vagyis sok szempontból erősnek tekinthetők, mindannyian el maradást mutatnak stratégiai gondolkodás, napi munkatervezés, a szervezett működés kialakítása terén és fejlesztésekben. Az ő gyenge pontjaik:

  • A vállalkozásnak nincsenek hosszú távú céljai és stratégiája.
  • Nem tűznek ki rendszeresen világos célokat.
  • Működési folyamatok nem szabályozottak vagy nem tartják be - így nem elég gördülékeny a feladat végrehajtás.
  • A vállalkozás munkatársi létszáma nem felel meg az ellátandó feladatok mennyiségének.
  • Az elmúlt években nem vezettek be több új terméket / szolgáltatást, mint a versenytársak.

    Levonható tehát a következtetés, hogy a lelkesedés vagy a támogató légkör önmagában még kevés az eredményességhez, mert ha hiányzik a vízió és a működés tudatos felépítése, akkor szinte biztosan nem számíthatunk eredményre. A rosszul teljesítő vállalkozásoknál tehát ott úszik el a várt eredmény, ahol a lelkesedéshez tudatos elhatározásnak, lépésnek, rendszenek, azaz következetes működésnek kellene társulnia.
  • Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Így honosítsa okleveleit, bizonyítványait

    Nem ritka manapság, hogy külföldön folytatott tanulmányokat követően Magyarországon kíván elhelyezkedni a magyar vagy a külföldi állampolgár.... Teljes cikk

    GDPR tapasztalatok a régióban

    Előremutató „jó gyakorlatok” a piaci szereplők részéről, sok esetben igen aktív adatvédelmi hatóságok és komoly kihívások - többek között... Teljes cikk

    400 óra árnyékában

    A napokban látott napvilágot az a törvényjavaslat, amely az évi 250 órás rendkívüli munkavégzés időkorlátját 400 órára emelné. A... Teljes cikk