Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 2 éve

Mindenki gyengébb valamiben, csak nincs róla papírja

Már túllépett a magyar munkáltatói kör azon, hogy a megváltozott munkaképességű embereknek is helyük van a munkaerőpiacon. Ismerik a buktatókat, és jelentős jó tapasztalatokat is szereztek ezen a területen. Most már csak az hiányzik, hogyan lehet a vállalati, és a foglalkoztatási célokat jobban megvalósítani. Törvényhozók, szakértők, és a megvalósítók, azaz a munkáltatók találkoztak a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának konferenciáján.

Az esélyegyenlőség a rehabilitációs hozzájárulás összegének növelése óta jóval több, mint pusztán CSR tevékenység. A kötelező foglalkoztatási szint, ez a foglalkoztatás elősegítését kemény eszközzel meghatározó intézkedés mára túllépett az eredeti szándékán. Sok sikertörténet is kapcsolható ehhez a történethez. A tapasztalat az, hogy aki eldöntötte, hogy foglalkoztat megváltozott munkaképességűeket (mmk), az nemcsak 5 százalékban limitálja a jelenlétet.

Ami most már sokkal meghatározóbb kérdés, az az mmk-sok megtalálása, és beillesztése. Ez ugyanis a hagyományos, piaci eszközökkel nem mindig sikerül. A speciális tudást birtokló, úgynevezett alternatív munkaerő-piaci szolgáltatók működése azonban mostanra gyakorlatilag ellehetetlenült.

Forráshiányos a legfőbb munkáltatói segítség

A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma (MEF) 20, többnyire többszáz munkavállalót foglalkoztató munkáltatói taggal rendelkező cégek ernyőszervezete. Minden hátrányos megkülönböztetéssel sújtott munkavállalói csoport foglalkoztatási kérdését tematizálják. A sok elesett embercsoport közül a leginkább szem előtt lévő helyzet a megváltozott munkaképességű emberek munkába állítása. Ezért döntöttek úgy, hogy a téma minden szereplőjét leültetik egy asztal köré, és igényeket- lehetőségeket ütköztetnek.
MEF

A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), akiket Ormódi Róbert érintettként képvisel, és a MEF képviseletében Kemény Péter, aki a foglalkozási rehabilitációs munkacsoport vezetője, gyakorlatilag egy platformra került. Mindketten azt mondták, hogy ugyan még nem túl sok cég vágott bele az mmk-sok foglalkoztatásába, de aki megtette, az sikertörténetről számolt be. Ormódi szerint, mivel a törvény ebbe az irányba „nyomja” a foglalkoztatókat, ezért inkább az úgynevezett minősítéssel rendelkező mmk-sokat keresik, pedig sokan e nélkül is szívesen dolgoznának. „Jobb lenne, ha meglévő pozíciókra keresnének embereket a cégek, és nem hoznának létre könnyített pozíciókat, egy átszervezés esetén ugyanis elsősorban ezeket a munkahelyeket szokták megszüntetni” - mondta.

Kemény Péter azt emelte ki, hogy bár sok mmk-snak nincs munkája, mégsincs elég jelölt egy-egy toborzáskor, mert sem motiváció, sem szaktudás tekintetében nem áll fényesen ez a csoport. Ráadásul, az ő munkába helyezésük alapos előkészítést igényel, amihez extra szolgáltatások, pszichológiai támogatás, szociális munka kell. Ezt a jelenlegi, állami ellátásban nem lehet megtalálni. Ezért a szakember szerint, a mai rehabilitációs ellátás gyakorlatilag nem működik.
Ezeket a szolgáltatásokat az előző EU-s pályázati ciklus idején az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatók nyújtották, azonban most forráshiányos időszakuk van, és egyelőre a munkáltatók nem látják kivel lehetne ezt a munkát elvégeztetni.

A szolgáltatók képviseletében Kóródi Edit, a Munkaesély Szövetség elnökségi tagja beszélt a helyzetükről. A civil munkaerő-piaci szolgáltatók több mint 20 éve dolgoznak sikeresen ezen a területen. Az mmk munkavállalók integrációját már a rehabilitációs hozzájárulás megemelkedése előtt támogatták, a jelenlegi foglalkoztatási szint eléréséhez kiemelten hozzájárultak. Tudják, hogy most már új típusú motiválási módszerekre, eszközökre van szükség, hogy azt a közel 76 százaléknyi, inaktív mmk-st, akik még nincsenek jelen a munkaerőpiacon érdekeltté tegyék a megjelenésben.

Jelenleg, a régi EU-s pályázati ciklus kifutásával, a korábbi hazai források „átterelésével”, és a beszedett rehabilitációs hozzájárulásnak a költségvetésben való „eltűnésével” gyakorlatilag forrás nélkül maradtak. „A munkáltatóknak jól definiált igényeik vannak: emberre, eszközre, tudásra van szükségük. Nekünk ez megvan, és rengeteg munkánk lenne a terepen, ha lenne miből finanszírozni a tevékenységünket” - mondta a szakember.

Az mmk-s közmunkaprogram országos méretű lesz, mivel van forrás és modell

A rendezvényre meghívták a Nemzetgazdasági Minisztérium: (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkárát, Simon Attila Istvánt is. Szerinte ahhoz, hogy a foglalkoztatáspolitikai irányszámuk teljesüljön, mindenképpen szükség van az mmk-s munkavállalók nagyobb körének a bevonására is. A helyettes államtitkár szerint az is nyilvánvalóvá vált, hogy csak a kormányzati eszközök, önmagukban nem képesek ezt a feladatot ellátni, éppen ezért javaslatokat vár mindenkitől, aki ebben a témában érdekelt. Mivel az mmk-s foglalkoztatás tekintetében az elsődleges munkaerő-piaci integráció a cél, ezért a foglalkoztatók javaslataival külön-külön is nagyon alaposan foglalkoznak.

Simon Attila István beszélt még az mmk-s közfoglalkoztatási mintaprogramról is. Szerinte van egy réteg, melynek a tagjai nem képesek másfajta munkavégzésre ezen kívül. Négy megyében közel 300 főt vontak be ebbe a programba, amely nyáron ért véget. „Még korai értékelni, de valószínűleg lesz országos kiterjesztése a közmunkaprogramjuknak, mivel ehhez forrással és megvalósítási modellel már rendelkezünk” - tette hozzá.
MEFSimon Attila István az mmk-s mintaprogramról beszélt

„A közigazgatás egyébként az a terület, ahol nem jellemző a fogyatékkal élők foglalkoztatása, ezért még sok a tennivaló ezen a területen” - fogalmazott a helyettes államtitkár.

A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet képviseletében Váradi Balázs arról beszélt, hogy ezt a kérdéskört rossz szemüvegen keresztül nézzük. Nem egy minoritásról van szó, amely a társadalom többségétől elzárva él, hanem egyrészt a családokon keresztül több mint egymillió embert érintő kérdésről van szó. Másrészt, bármikor, bárkivel előfordulhat, hogy egészségkárosodottá válhat. A kutató az EU-s trendekről is beszélt. Az Unióban szigorítják a kompenzációt, és aktív, segítő eszközökkel támogatják a munkaerő-piaci reintegrációt. Méréssel, monitorozással, és nem adminisztratív eszközökkel segítik az embereket a munkaerőpiacra. A cégek úgynevezett „Social Investment” -ként tekintenek a fogyatékkal élők foglalkoztatására, amely - a szakember szerint - pontos számítások alapján 5 éves megtérülési időszakkal működik. Az állam pedig ehhez olyan stabil, nem változó keretrendszert nyújt, amelyben kiszámítható jövőkép rajzolódik ki minden résztvevő számára.

Munkakört kell illeszteni a képességhez, vagy fordítva?

Kemény Péter - civilben - az EON integrációs területi referenseként dolgozik. A MEF Konferencia második blokkjában öt másik foglalkoztató képviseletében osztották meg a jó tapasztalataikat és a nehézségeiket. Az EON-nál először azzal a kérdéssel kellett „valamit kezdeni”, hogy mennyire hiteles úgy fölvenni mmk-s munkavállalókat, hogy közben távoznak azok, akik a cégnél „szerezték be” az egészségkárosodásukat. Ezért Kemény Péter azzal indította a tevékenységét, hogy felmérte, pontosan hányan vesztették el a munkájukat az egészségromlás miatt. Erre építették fel a saját, belső rehabilitációs folyamatukat, amelynek keretében odáig jutottak, hogy mostanra látják, ha akadályozott a teljesítmény, akkor mit kell változtatni a munkakörön. Akár úgy is, hogy a 12 cégből álló szervezetben keresnek a számára egy új helyet. Az EON-nál a belépés is kompenzációra épül. „Ahol segítséget kérnek az emberek, ott segítünk, egyébként önrendelkezés van nálunk” - mondta a szakember. Mivel a cégnél a szakmai végzettség, vagy az érettségi elvárt szint, ezért fontos, hogy nem mmk-sokat, hanem szakembereket toborozzanak, és már a második, személyes körben is rákérdezzenek, milyen típusú segítségre van szükség. Az akadálymentesítés nem csak mobilrámpát jelent, hanem indukciós hurkot, akadálymentesített honlapot, vagy személyes segítséget.

„Nálunk rögtön short-list-re kerül az első körben beváló mmk-s, ezzel a pozitív diszkriminatív eszközzel is segítjük a szervezetbe való bekerülésüket” - emelt ki egy fontos eszközt Kemény Péter.

Sok minden a környezet érzékenyítésén múlik

Az IBM-nél dedikált pozíciók ugyan nincsenek, de integrációs programjuk van az mmk-sok foglalkoztatására. Gál-Szekér Beáta, a cég kommunikációs munkatársa szerint - bár náluk a cég speciális működése miatt az angol miatt sokan kiesnek a kiválasztás első körében - a bennmaradók jól érzik magukat, hiszen sok munkaköri teljesítmény független az azt betöltő fizikai állapotától. Egy kerekesszékes könyvelő ugyanolyan jól tud dolgozni, mint egy épnek mondott kolléga. Az alternatívokon kívül a házon belüli ajánlások működnek náluk nagyon jól, de kihívást jelent a jelöltek szakmai kompetenciáját és a munkakör betöltésének elvárását összeegyeztetni.
MEF

A Grundfos dán cégnek az anyavállalata már a kezdetektől deklaráltan fogyatékos-barát munkahelyként határozta meg magát, és ezt hozták át Magyarországra is, mondta Kappel Katalin, a cég szociális munkása, a HR Portal állandó szakértője. Mivel nem a pénz megtakarítása volt a cél, ezért jutott forrás, idő és energia arra, hogy kidolgozzák azt az üzem-szerkezetet, amelyben jól érzik magukat az mmk-sok, és a cég számára hasznos tevékenységet végeznek. „Hatékonyabb a csapat, és nyitottabbá váltak a kollégák a fogyatékkal élők környezetében” - foglalta össze az eredményeket a szakember.

Nyitni, bevonni, értéket teremteni közösen

A fogyatékossággal élők foglalkoztatásának legkorábban a Szerencsejáték Zrt látott neki. 2003-ban hoztak létre mozgássérülteknek egy 4 órás sorsjegy értékesítői munkakört. A munkát egy egész - karitatív - osztály látja el, mondta Mecséri Júlia, karitatív menedzser. Mostanra újabb fogyatékkal élő munkavállalói csoport, a hallássérültek felé nyitottak, és nem bánták meg a döntésüket.

AuchanAz Auchan mmk nagykövete, Saskó Attila

Az Auchan 2013-óta foglalkozik fogyatékkal élők alkalmazásával. Ők elsősorban nagyothallókat vettek fel, pénztári asszisztensi pozícióra, majd innen indulva mára 6 és fél százalékos foglalkoztatási arányt értek el úgy, hogy ha kellett meglévő munkaköröket alakítottak át. „Ami fontos, mindenképpen hozzáadott értéket teremtő munkakört nyújtunk ezeknek a munkavállalóknak is” - mondta Bócsi Rita, az Auchan Foglalkoztatást támogató Humán erőforrás vezetője, aki olykor békebírói pozícióba is kerül.

Azért folyamatos a fejlődés. Például most már ott tartanak, hogy speciális felvételi lapot hoztak létre. Ebben a munkában a Bócsi Ritát elkísérő Saskó Attila, a cég mmk nagykövete - aki egyébként operatív középvezetői területen dolgozik - is kivette a részét. A látássérült fiatalember beszélt az áltata végzett munkáról, és arról is, hogy ő pont olyan ember, mint bárki más. „Mindenki gyengébb valamiben, csak nincs róla papírja” - fogalmazta meg ezt a nagyon egyszerű, de hatásos attitűdöt, amellyel ezekre az emberekre kellene a többségi társadalomnak tekintenie.

Legutóbbi kérdések - válaszok

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Most egy IX. kerületi gimnáziumban mondott fel 15 tanár

Egy újabb botrányos igazgatóválasztás miatt áll a bál, ezúttal a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban. Teljes cikk

652 új munkahelyet teremt a Rehau

Több, mint 150 millió eurós befektetéssel építi meg autóipari alkatrészek szériagyártásához új gyárát a Pest megyei Újhartyánban a svájci... Teljes cikk

A parlamentekben is éri zaklatás a nőket

A női politikusok és parlamenti dolgozók fele állítja, hogy érte már zaklatás vagy fenyegették meg nemi erőszakkal. Mindezt úgy, hogy közben a... Teljes cikk

Riválisa ügyfeleit próbálta lenyúlni az Amazon

Az Amazon emberei visszaéltek a versenytárs levelezőrendszerével, a rivális eBay eleadóival vették fel a kapcsolatot. Ezzel piaci szabályokat is sértettek. Teljes cikk

Vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Elemzők által vártnál nagyobb mértékben csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten az Egyesült Államokban. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár