Mit tehet, ha a munkavégzés során visszaélést tapasztal?
Miért van szükség a "whistleblowing" vagyis a visszaélés-bejelentés szabályozására?
Mit jelent a „whistleblowing”?
A „whistleblowing” kifejezés leegyszerűsítve munkavégzés során tapasztalt, jogellenes, közérdeksértő, illetve potenciálisan károkozó, vagy egyszerűen erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére szolgáló eljárást jelent, amely segítséget nyújt a szervezeteknél tapasztalható, nem megfelelő viselkedések, jelenségek felderítésére olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornákon az nem vagy – főképp az esetleges retorzióktól való félelem miatt – csak nehezen működne. A bejelenthető jogsértéseknek számos formája lehet: korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy hanyagság – sorolta dr. Vidóczy-Fehér Judit, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Mára elfogadottá vált, hogy egy hatékony visszaélés-bejelentő rendszer kialakítása és működtetése – úgy állami intézmények, mint vállalatok esetében – a korrupció és az egyéb visszásságok elleni fellépés egyik hatékony eszközévé válhat, ezáltal hozzájárulhat a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez is.
Miért van szükség a visszaélés-bejelentés szabályozására?
A korrupció és az egyéb visszásságok elleni fellépés jegyében, a témának a mindennapi élet egyes területein jelentkező vetületei kezelése érdekében született az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937/EU irányelv (az ún. whistleblowing irányelv), amelyet 2021. december 17-éig kellett (volna) a tagállamoknak átültetniük a saját jogrendjükbe.
A whistleblowing irányelv minimumfeltételeket ír elő a bejelentésekkel kapcsolatos részletes eljárásrend és a bejelentő védelme kapcsán bizonyos iparági szabályozások megsértésére vonatkozó bejelentések vonatkozásában. Ilyen érintett területek például a pénzügyi szolgáltatások, az élelmiszerbiztonság, a termékbiztonság és -megfelelőség, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, továbbá a magánélet és a személyes adatok védelme.
Ami hazánkat illeti, Magyarországon még nem történt meg az irányelvnek megfelelő részletszabályozás kialakítása, azonban a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény már tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek kiegészítésével és módosításával ezt a jogalkotó várhatóan megteszi.
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Az irányelv alapján a szabályozással érintett cégeknek kötelező lesz egy olyan belső rendszert kialakítani, ahol a dolgozóik és partnereik be tudják jelenteni az általuk tapasztalt jogellenesnek vélt tevékenységeket, illetve aggályos magatartásokat egy olyan felületen keresztül, amely megvédi őket a negatív következményektől, esetleges retorzióktól.
Azoknál a vállalkozásoknál, ahol legalább 250 munkavállalót foglalkoztatnak, a cég belső szervezetét érintő visszaélés-bejelentő rendszer működtetése már jelenleg is kötelező, míg a 250 főnél kevesebb, de minimum 50 fő munkavállalót alkalmazó társaságoknál az uniós jognak való megfelelés érdekében 2023. december 17-éig szól a határidő.
Milyen megoldások vannak?
Amennyiben az adott vállalkozást érinti az irányelvnek való megfelelés kötelezettsége, úgy első lépésként fel kell mérni a visszaélés-bejelentések lehetőségeit, illetve szükség esetén ki kell alakítani a bejelentő rendszert. Fontos szempont ennek elhatározása során, hogy milyen módon kívánja az adott cég kialakítani a bejelentési rendszerének megfelelő működtetését, hiszen több megoldás közül is választhat. Dönthet úgy a munkáltató, hogy szervezeten belül kezeli a bejelentéseket egy független megbízott személy kijelölésével, de választása szerint bejelentővédelmi ügyvéd segítségét is kérheti. Mindkét megoldás esetén meg kell azonban felelnie a jogi szabályozás követelményeinek, különös tekintettel a bejelentő személyes adatainak védelmére, valamint a munkavállalók tudatosságának fejlesztése is szempont kell, hogy legyen. Emellett a bejelentések feldolgozásához és kivizsgálásához mindenképpen szükség van egy belső szabályzat kialakítására is.
Az irányelvi szabályozásnak elsősorban Magyarország köteles eleget tenni azzal, hogy kialakítja a tagállami szabályozást és átülteti annak rendelkezéseit a magyar jogba. Mivel erre a közeljövőben reális esély van, így kiemelten fontos a vállalkozások számára, hogy időben megtegyék az első lépéseket az uniós normáknak való megfelelés felé. A szabályozás keretei adottak, így a megfelelés kialakítása a magyar részletszabályozás hiányában is megkezdhető - zárta gondolatait az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
- Rétvári Bence: Megfeleződött a szegénységben élők aránya 1 hónapja
- NGM-államtitkár: a kormány gyors ütemben, a lehető legtöbb uniós forrást el szeretné juttatni a vállalkozásoknak 1 hónapja
- Több mint 460 milliárd forintos foglalkoztatási programot indít a kormány 3 hónapja
- OMSZ: nem vezetett eredményre a MOK ügyeleti rendszer miatti "hergelése" 3 hónapja
- Fizetéscsökkentéssel büntethetik a rosszul teljesítő pedagógusokat 4 hónapja
- Ismerd meg a népszerű CRM rendszert! 4 hónapja
- Panasztörvény: saját, egyedi fejlesztésű rendszerrel segíti a kkv-kat a BKIK 5 hónapja
- Lejárt a határidő: új korszak kezdődik a munka világában 5 hónapja
- Orbán Viktor: akkor lesz döntés a pedagógusok béremeléséről, amikor tényleg megvan a pénz 5 hónapja
- Uniós szakszervezetek vonultak fel: elbocsátásoktól tartanak 5 hónapja
- Vészesen közeledik a határidő! Hogy legyen 2 héten belül visszaélés-bejelentő rendszered? 5 hónapja