Munkaerő-piaci körkép az EU tagállamaiban: Románia

Romániában a rendszerváltozás után felgyorsult a népességfogyás és az elöregedés. A halálozások száma évről évre meghaladja a születésekét. Ennek a tendenciának és a kivándorlásnak a következménye, hogy az ország lakossága 1,5 millió fővel csökkent az elmúlt másfél évtizedben.

A népesség csökkenést az 1990-es évektől fokozta a migráció is. Az elvándorlás oka kezdetben a munkanélküliség, a jobb életfeltételek megteremtéséhez szükséges anyagi források biztosítása és az otthon maradtak anyagi támogatása volt. A román nemzetiségűek elsődleges migrációs célországai a nyelvi hasonlóság miatt Olaszország és Spanyolország, de mára az EU összes országában nagy számban dolgoznak románok. A romániai munkaerő aránya a Magyarországon alkalmazott legális munkavállalók körében 1991 óta kiugróan magas, s ez érvényes az informális foglalkoztatásra is. Ugyanez igaz a Magyarországra jövő gyerekekre és tanulókra, de a beutazókra és a bevándorlókra egyaránt.

Romániában a férfiak és a fiatalabbak esetében a legmagasabb a migrációs potenciál értéke. Leginkább azok hagyták el az országot, akik szakképzettek, külföldi munkavállalói tapasztalattal, külföldi kapcsolati tőkével, illetve alacsony jövedelemmel rendelkeztek. Ennek hatására nemrégiben a munkáltatók háromnegyede napi szintű szakemberhiánnyal küszködött, amellyel Románia a második helyet foglalta el az egész világon.

A bolognai oktatási rendszer korábbi bevezetésének köszönhetően egyszerre két generáció végezte el felsőfokú tanulmányait, így az látszódott, hogy a munkaerő-piaci problémát a friss diplomások megjelenése tompítja majd. Ők azonban alig, hogy enyhítették volna a krónikus szakemberhiányt, hidegzuhanyként jött a pénzügyi válság, ami rendkívül gyorsan átgyűrűzött a reálgazdaságba. Sok pályakezdő, akik addig elhelyezkedtek, rögtön utcára is kerültek, másokat pedig fel sem vettek, és azóta is folyamatosan aktív munkakeresők.

A Román Statisztikai Hivatal adatai szerint, az országban az év első két hónapjában 6,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség aránya, így azok, akik eddig még nem igényeltek munkanélküli segélyt, ezentúl szigorított feltételek mellett juthatnak hozzá az állami juttatáshoz. Az új rendelet értelmében a munkanélküli segélyt a munkaszerződés felbontását követő 10 napon belül kell igényelniük az arra jogosultaknak. Az új jogszabályban ugyanakkor szigorították a munkahely visszautasítására vonatkozó eljárást is. Ennek értelmében, ha a támogatásban részesülő az első felkínált munkahelyet visszautasítja, a munkanélküli támogatást azonnal megvonják tőle.

Beutazás, munkavállalás

Az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak Romániában. Az ezen túli tartózkodás esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. A regisztrációs igazolást a román Bevándorlási Hivatal bocsátja ki. Három hónapon túli romániai tartózkodás esetén a magyar állampolgároknak igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelemmel és teljes körű egészségbiztosítással, illetve munkaviszonyt, vagy tanulmányok folytatását bizonyító okiratot kell bemutatniuk.

A magyar állampolgárok szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát Romániában. A munkáltatónak a munkavállalót regisztráltatnia kell az illetékes munkaügyi központnál. Uniós polgárok minden romániai állásra pályázhatnak, és azt be is tölthetik, kivéve az államigazgatás pozícióit, melyek esetén a román állampolgárság alapkövetelmény.

Munkaszerződés

A romániai munkavállalás minden esetben munkaszerződés aláírásához van kötve. Munkaszerződést határozatlan és határozott időre is lehet kötni. Határozott idejű munkaszerződés legfeljebb 12 hónapra köthető, ami egyes esetekben meghosszabbítható 18 hónapra. A munkaszerződéseket a Munkaügyi Felügyelőségnél is regisztráltatni kell. A munkaviszonyban történő változásokról a munkavállalót írásban értesíteni kell.

A teljes munkaidős foglalkoztatás napi 8 órányi munkaidőt jelent, heti 40 órában. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén legalább 2 munkanapot vagy heti 10 munkaórát kell ledolgozni. Törvényileg meghatározott, hogy túlórával együtt a heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát.

A román munkaügyi törvény szerint az önálló munkavégzés alsó korhatára 16 év, de szülői beleegyezéssel már a 15 év feletti személyek is dolgozhatnak. A 18 év alattiak maximum naponta 6 órát, illetve hetente 30 órát dolgozhatnak, és nem túlórázhatnak. Nehéz fizikai és kockázatos munkakörök betöltése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett.

A munka törvénykönyve alapján a romániai munkavállalókat évente legalább 20 nap fizetett szabadság illeti meg, melybe nem számítanak bele a külön jogszabályban meghatározott munkaszüneti napok.

Romániában jogszabály által meghatározott minimálbér van érvényben. 2011. februári adatok alapján ennek mértéke 670 új lej, azaz mintegy 157 euró.

Életbe lépett Romániában a sokat vitatott új munkatörvény könyv. Mostantól szigorúbb büntetések járnak a munkaügyi kihágásokért. Május 2-ától akár egytől két évig terjedő börtönbüntetéssel nézhetnek szembe azok a munkáltatók, amelyek több mint 5 munkást alkalmaznak hivatalos iratok nélkül. A feketén dolgozókat pedig 10 ezertől 20 ezer lejig terjedő pénzbírsággal sújthatják. Az új munkatörvény értelmében 1500-3000 lej büntetés jár azoknak a munkaadóknak, akik orvosi igazolás nélkül alkalmaznak valakit. A munkahelyi próbaidő ezentúl legfeljebb 3 hónap lehet. Amennyiben csökken egy cég munkaképessége, a vezetőség dönthet úgy, hogy öt napról négy napra csökkenti a munkanapok számát, és ezzel arányosan a béreket is.

Hosszabb lett a felmondási idő is, 15 nap helyett 20 napot kell munkahelyén töltenie az alkalmazottnak a felmondás beadása után. Vezető pozícióban levő alkalmazott esetén ez az idő 35 napról 45 napra nő. A munkahelyen töltött idő nem haladhatja meg a heti 48 órát, beleértve a túlórákat is. A túlórákat a munkáltató köteles 60 napon belül kifizetni. Éjszakai munkáért az alapfizetés 15 százaléka helyett 25 százalékos bérkiegészítés jár, amennyiben az alkalmazott legalább 3 órát dolgozik éjszaka.

Társadalombiztosítás

A jelenlegi két pilléren alapuló rendszer 2008. január 1-jétől lépett hatályba. Az új rendszer azokra a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra nézve kötelező, akik a hatálybalépés napján 35 évesek vagy annál fiatalabbak voltak. A társadalombiztosítási rendszer többi résztvevőjére a korábbi, általános szabályok vonatkoznak.

A munkavállalók bruttó jövedelmük után 9,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetnek az 1. pillérbe. A 2. pillérben biztosítottak esetében ebből a 9,5 százalékból 2 százalék kerül az egyéni számlára átutalásra. A munkáltatók attól függően, hogy az adott munkavégzés milyen nehézségi fokba tartozik 19,5 - 24,5 - 29,5 százalékos mértékű járulékot fizetnek. Az önálló vállalkozók a járulék köteles jövedelmük után az 1. pillérben 29 százalékos mértékű szociális biztosítási járulékot fizetnek, a 2. pillérben biztosítottak a 29 százalékos mértékű járulékból 2 százalékot az egyéni számlájukra fizetnek be.

Öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíj megállapításának feltétele az előírt életkor elérése és a szükséges szolgálati idő megszerzése. 2009 januárjától férfiak esetében a 63. év 6 hónap betöltése és 12 év szolgálati idő megszerzése, nők esetében az 58. év 6 hónap betöltése és 12 év szolgálati idő megszerzése szükséges. A nyugdíjjogosultság megállapításához szükséges életkor és szolgálati idő mértéke férfiak és nők esetében 2015-ig folyamatosan emelkedik, amíg el nem éri a 65. évet és 15 év szolgálati időt. A teljes nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő mértéke 2015-ig férfiak esetében 35 évre, nők esetében 30 évre növekszik. Korai nyugdíjra az előírt életkor betöltése előtt maximum 5 évvel korábban az jogosult, aki a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időhöz képest legalább 10 évvel több szolgálati időt szerzett.

Az 1. pillérben az öregségi nyugdíj összege az éves átlagos pontaránytól és a nyugdíjpontok mértékétől függ. Az éves átlagos pontarány függ a biztosított referencia jövedelmeinek az átlagos bruttó bérhez viszonyított arányától és a biztosítási idő hosszától. A nyugdíjpontok mértéke nem lehet kevesebb, mint a tervezett átlagos bruttó bér 37,5 százaléka.

Családi támogatások

Romániában a családi ellátásokra jogosultakká válhatnak a román állampolgárok, illetve más tagállam állampolgárai és a hontalan személyek is, ha állandó vagy ideiglenes lakóhelyük van az országban. A családi támogatások körét képezi a szülési segély, a gyermeknevelési szabadság és juttatás, a családi pótlék, a kiegészítő családi pótlék, és az egyedülálló szülőknek nyújtott támogatás.

A szülési segély az első 4 gyermek születése után igényelhető, melynek összege 2009-ben 230 lej volt.

Azok a román állampolgárok, illetve külföldi vagy hontalan szülők, akik állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek Romániában, gyermeknevelési szabadságra és juttatásra lehetnek jogosultak. A gyermeknevelési szabadságot és juttatást a gyermek bármelyik szülője igényelheti. A kedvezménnyel élhetnek az örökbefogadó szülők is, illetve olyan személyek, akiknek gondozásában van a gyerek, de csak az első három gyermek születése után jár. A juttatás összege havonta 600 lej (167 euró), vagy választás szerint az utolsó 12 hónap átlagfizetésének 85 százaléka. Az összeget a szülést követő két évben folyósítják.

Erre az időszakra, azaz amíg a gyermek be nem tölti a 2 éves kort, 200 lej gyerekpénzre jogosult minden gyermek, még akkor is, ha a szülő nem jogosult a gyermeknevelési szabadságra.

Családi pótlékra jogosultak azok a 18 év alatti gyermekek, illetve 18 év feletti fiatalok, amíg befejezik középiskolai tanulmányaikat, akik állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek Romániában. Az I-II. kategóriába tartozó fogyatékos, illetve mozgássérült gyerekek 18 éves korukig jogosultak a családi pótlékra. A pótlék összege havi 42 lej. A fogyatékos gyerekek esetében ennek a duplája. A támogatást a gyermek születése utáni hónaptól folyósítják. Visszamenőleg legfeljebb egy évre igényelhető.

Azok a családok, ahol a háztartásban 18 évnél fiatalabb gyermek van és az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbért, kiegészítő családi pótlékra jogosultak. Ennek az összege havonta egy gyermek után 50 lej, két gyermek után 60 lej, 3 gyermek után 65 lej, 4 vagy több gyermek után 70 lej. A szociális segélyben részesülő családok esetében ezek az összegek 25 százalékkal megnövekednek.

A 18 évnél fiatalabb gyermeküket egyedül nevelő szülők külön támogatásra jogosultak, ha a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbért. A támogatás havi összege havonta egy gyermek után 70 lej, két gyermek után 80 lej, 3 gyermek után 85 lej, 4 vagy több gyermek után 90 lej.

Személyi jövedelemadó

Általánosságban elmondható, hogy a Romániában letelepedett munkavállalók bármely forrásból származó jövedelme Romániában adózik, míg külföldi egyének és nem letelepedett munkavállalók esetén csak a Romániából származó jövedelem adózik a román szabályok alapján.

Romániában egykulcsos személyi jövedelemadó van érvényben, melynek mértéke 16 százalék. A legtöbb személyi jövedelem a 16 százalékos kulcs szerint adózik. Adózott jövedelmek a munkabér, a vállalkozói jövedelem, a bérbeadásból származó jövedelem, a havi nyugdíjjövedelem 1000 lej feletti része, a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem, az osztalék-jövedelem, a kamatjövedelem, a tőkebefektetésből származó jövedelem.