Munkaerőhiány és a munkaerő-piaci mobilitás Magyarországon

A kutatás során alapsokaságnak a Magyarországon gazdasági tevékenységet folytató szervezeteket tekintették, ezen belül a Cafeteria TREND Kft. ügyfélköréhez volt hozzáférési lehetőségük. Az online kutatás, amely 2017.május 24-től június 21-ig tartott kérdéseire 327 vállalkozás képviselője adott választ. A vizsgált vállalkozások 2016 évi statisztikai foglalkoztatott létszáma alapján (128 446 fő) azt feltételezik, hogy méréseik eredményei kiterjeszthetők.

Az elmúlt évek hasonló célú kutatásai egyértelműen romló munkaerő-piaci helyzetről tudósítanak, míg 2014-ben többnyire a szakmunkások kínálatával voltak elégedetlenek a vállalkozások, napjainkban már a segéd- és betanított munkások munkaerő-kínálata is jelentősen gyengült.

A munkáltatók teljes elégedettsége a munkaerő kínálattal a szakmunkások körében mindössze 14,8%-os, de a betanított munkások esetében sem éri el a 20%-ot, ami azt jelenti, hogy a munkaadó szervezetek 80-85%-a inkább elégedetlen vagy elégedetlen a munkaerő-választékkal. Dr.Sebők
Marianna megállapítása alapján a 2017. évi kutatási eredmények tükrében, a legsúlyosabb munkaerőhiányt az építőipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén érzékelhetünk.

Betöltetlen álláshelyekről a kutatásban résztvevők 70,2%-a számolt be, ahol a cégek egyharmadánál a munkaerő-hiány mértéke a cégek által foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva 1-5%-ra tehető és közel egyötöde azon cégek aránya, ahol 5-10% közötti a munkaerőhiánnyal küszködnek.

A munkáltatói csoportok közül leginkább az 50-249 főt foglalkoztató cégeket sújtja a munkaerő-hiány 87,5%-a küzd munkaerő ellátottsági problémákkal.

A válaszadók számos betöltetlen munkakört soroltak fel, ezek közül is kiemelkednek amelyeknek betöltésére hat hónapnál is tovább tart megfelelő munkaerőt találni. A legsúlyosabb problémák a mérnöki (39,5% jelezte a fél évnél hosszabb keresést) és fémipari szakmunkás (39,3%) pozíciók betöltésénél vannak, de súlyosak a problémák az informatikai szakterülethez kapcsolódó munkakörök esetén is (34,6%).

A munkaadók munkavállalói programjainak a száma, a mobilitás elősegítésére fordított energia az elmúlt évtizedben jelentősen bővült. A munkáltatók ugyanis egyre szélesebb körben alkalmaznak mobilitást támogató programokat, amelyeknek céljaira is rákérdeztek. Az eredmények megegyeztek a korábbi, 2014. és 2015. évi kutatások eredményével, mely szerint továbbra is legfontosabb szempontja a munkavállalói igénynek kielégítését és a munkavállalói lojalitás erősítését szolgálja.

Legnépszerűbb támogatási eszközök %-os mértékben:

• helyi/helyközi bérlettámogatás napi utazáshoz ‒ 77,2%
  
• gépjármű támogatás ‒ 66,3%
  
• szolgálati autó biztosítása ‒ 62,1%
  

Legkevésbé népszerű támogatási eszközök:

• óvoda/bölcsőde működtetése ‒ 3,1%
  
• letelepedési támogatás ‒ 3,7%
  
• munkásszálló biztosítása ‒ 6,3 %
  

A mobilitás egyik jellemző magyarországi formájának támogatására, a napi szintű ingázásra a szervezetek kiemelkedő figyelmet fordítanak.
Megvizsgálták a munkakörökhöz kapcsolódó tolerancia határt, mekkora az a távolság, ahol még felveszik a jelentkezőt. Az ingázás jelentősen drágíthatja a munkaerő árát, ezért a munkáltató gazdasági érdeke azt kívánja, hogy az munkavállaló minél közelebb lakjon a munkavégzés helyéhez. Ezzel párhuzamosan egy munkáltatónak az anyagi megtakarítás mellett, figyelnie kell a munkavállalók mentális és fizikális egészségének hosszú távú megőrzésére is. A kutatás során az egyes munkakörök toleranciahatára legnagyobb arányban 25 km alatt van, illetve a 25,1-50 km között volt.

Fata László cafeteria szakértő az eredmények alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy az adómentesen adható mobilitási célú lakhatási kedvezményt a kutatásban résztvevők egyötöde veszi igénybe. A cégek főtevékenységük szempontjából a munkaerő-piaci mobilitás alacsony szintjét egyre aggasztóbbnak érzékelik. Az 1-10-ig terjedő értékskálán a vélemények átlaga 2017-ben 5,29, ezzel szemben a 2014 évi átlag 4,513 volt. A 2014 évi felméréshez képest közel 15%-kal látják a vállalkozások kedvezőtlenebb helyzetben a munkaerő-piac belső mobilizációs képességét. A vállalkozások egyre nagyobb energiát fektetnek be a munkaerőhiány mérséklésébe.

A cégek létszámnövekedésével párhuzamosan egyre biztosabb, hogy HR szakembert foglalkoztatnak. A HR szakember foglalkoztatása számos előnnyel jár a munkaerőért folyó versenyben, a kutatás eredménye alapján:

• átlagosan több atipikus foglalkoztatási formát alkalmaznak azon szervezetek, ahol HR szakembert is alkalmaznak;
  
• a kutatásban résztvevők 5%-a készít is "Mobilitási Terv"-et, a 16 gazdálkodási szervezetből 15-nél vannak HR specialista (94%).
  
• kétszer több vállalkozásnál veszik igénybe az adómentesen adható mobilitási célú lakhatási kedvezményt, ahol HR szakembert is alkalmaznak.
  

CafeteriaTrend