Megjelent: 4 éve

Munkaerőhiány és a munkaerő-piaci mobilitás Magyarországon

A Cafeteria Trend és Sebők Marianna, Ph.D. közös empirikus kutatásából kiderül, hogy a vállalkozások rendkívül fontos feladatnak ítélik meg a munkaerő-piacon tapasztalható, egyre jelentősebb munkaerő-hiány kezelését, a munkaerő mobilitásának támogatását, tudatosabb kezelését pedig az egyik legfontosabb eszközként határozzák meg a munkaerő-piaci problémák kezelésére.

images

images

A kutatás során alapsokaságnak a Magyarországon gazdasági tevékenységet folytató szervezeteket tekintették, ezen belül a Cafeteria TREND Kft. ügyfélköréhez volt hozzáférési lehetőségük. Az online kutatás, amely 2017.május 24-től június 21-ig tartott kérdéseire 327 vállalkozás képviselője adott választ. A vizsgált vállalkozások 2016 évi statisztikai foglalkoztatott létszáma alapján (128 446 fő) azt feltételezik, hogy méréseik eredményei kiterjeszthetők.

Az elmúlt évek hasonló célú kutatásai egyértelműen romló munkaerő-piaci helyzetről tudósítanak, míg 2014-ben többnyire a szakmunkások kínálatával voltak elégedetlenek a vállalkozások, napjainkban már a segéd- és betanított munkások munkaerő-kínálata is jelentősen gyengült.

A munkáltatók teljes elégedettsége a munkaerő kínálattal a szakmunkások körében mindössze 14,8%-os, de a betanított munkások esetében sem éri el a 20%-ot, ami azt jelenti, hogy a munkaadó szervezetek 80-85%-a inkább elégedetlen vagy elégedetlen a munkaerő-választékkal. Dr.Sebők
Marianna megállapítása alapján a 2017. évi kutatási eredmények tükrében, a legsúlyosabb munkaerőhiányt az építőipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén érzékelhetünk.

Betöltetlen álláshelyekről a kutatásban résztvevők 70,2%-a számolt be, ahol a cégek egyharmadánál a munkaerő-hiány mértéke a cégek által foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva 1-5%-ra tehető és közel egyötöde azon cégek aránya, ahol 5-10% közötti a munkaerőhiánnyal küszködnek.

A munkáltatói csoportok közül leginkább az 50-249 főt foglalkoztató cégeket sújtja a munkaerő-hiány 87,5%-a küzd munkaerő ellátottsági problémákkal.

A válaszadók számos betöltetlen munkakört soroltak fel, ezek közül is kiemelkednek amelyeknek betöltésére hat hónapnál is tovább tart megfelelő munkaerőt találni. A legsúlyosabb problémák a mérnöki (39,5% jelezte a fél évnél hosszabb keresést) és fémipari szakmunkás (39,3%) pozíciók betöltésénél vannak, de súlyosak a problémák az informatikai szakterülethez kapcsolódó munkakörök esetén is (34,6%).

A munkaadók munkavállalói programjainak a száma, a mobilitás elősegítésére fordított energia az elmúlt évtizedben jelentősen bővült. A munkáltatók ugyanis egyre szélesebb körben alkalmaznak mobilitást támogató programokat, amelyeknek céljaira is rákérdeztek. Az eredmények megegyeztek a korábbi, 2014. és 2015. évi kutatások eredményével, mely szerint továbbra is legfontosabb szempontja a munkavállalói igénynek kielégítését és a munkavállalói lojalitás erősítését szolgálja.

Legnépszerűbb támogatási eszközök %-os mértékben:

  • helyi/helyközi bérlettámogatás napi utazáshoz ‒ 77,2%
  • gépjármű támogatás ‒ 66,3%
  • szolgálati autó biztosítása ‒ 62,1%

Legkevésbé népszerű támogatási eszközök:

  • óvoda/bölcsőde működtetése ‒ 3,1%
  • letelepedési támogatás ‒ 3,7%
  • munkásszálló biztosítása ‒ 6,3 %


A mobilitás egyik jellemző magyarországi formájának támogatására, a napi szintű ingázásra a szervezetek kiemelkedő figyelmet fordítanak.
Megvizsgálták a munkakörökhöz kapcsolódó tolerancia határt, mekkora az a távolság, ahol még felveszik a jelentkezőt. Az ingázás jelentősen drágíthatja a munkaerő árát, ezért a munkáltató gazdasági érdeke azt kívánja, hogy az munkavállaló minél közelebb lakjon a munkavégzés helyéhez. Ezzel párhuzamosan egy munkáltatónak az anyagi megtakarítás mellett, figyelnie kell a munkavállalók mentális és fizikális egészségének hosszú távú megőrzésére is. A kutatás során az egyes munkakörök toleranciahatára legnagyobb arányban 25 km alatt van, illetve a 25,1-50 km között volt.

Fata László cafeteria szakértő az eredmények alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy az adómentesen adható mobilitási célú lakhatási kedvezményt a kutatásban résztvevők egyötöde veszi igénybe. A cégek főtevékenységük szempontjából a munkaerő-piaci mobilitás alacsony szintjét egyre aggasztóbbnak érzékelik. Az 1-10-ig terjedő értékskálán a vélemények átlaga 2017-ben 5,29, ezzel szemben a 2014 évi átlag 4,513 volt. A 2014 évi felméréshez képest közel 15%-kal látják a vállalkozások kedvezőtlenebb helyzetben a munkaerő-piac belső mobilizációs képességét. A vállalkozások egyre nagyobb energiát fektetnek be a munkaerőhiány mérséklésébe.

A cégek létszámnövekedésével párhuzamosan egyre biztosabb, hogy HR szakembert foglalkoztatnak. A HR szakember foglalkoztatása számos előnnyel jár a munkaerőért folyó versenyben, a kutatás eredménye alapján:

  • átlagosan több atipikus foglalkoztatási formát alkalmaznak azon szervezetek, ahol HR szakembert is alkalmaznak;
  • a kutatásban résztvevők 5%-a készít is "Mobilitási Terv"-et, a 16 gazdálkodási szervezetből 15-nél vannak HR specialista (94%).
  • kétszer több vállalkozásnál veszik igénybe az adómentesen adható mobilitási célú lakhatási kedvezményt, ahol HR szakembert is alkalmaznak.

CafeteriaTrend
  • 2021.10.21Delta variáns - félelmek, hiedelmek, veszélyek... Mit kell tudni a harmadik oltásról? Dr. Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház OHI Infektológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Tavaszi rendezvénysorozatunk során előadásában a Covid19 járványról, a vírus terjedéséről és a megelőzésről beszélt. Mostani előadásában a DELTA variáns okozta vélt és valós félelmekről, veszélyekről, a következő időszakra előrelátható helyzetről és a harmadik oltás kapcsán felmerülő bizonytalanságokról beszél. Részletek Jegyek
  • 2021.10.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Rabszolgatörvény az autóiparban: Van, ahol több százezer forinttal tartoznak a dolgozók a munkáltatónak

Rengeteg ledolgozatlan órája gyűlt össze az autóipari dolgozóknak: van, akinek 350, ami kéthavi munkaidőnek felel meg. Ezeket a cégek a... Teljes cikk

A munkahelyválasztásnál is egyre fontosabb szempont a fenntarthatóság

Miközben a munkahelyválasztásról hagyományosan olyan szempontok szerint gondolkodunk, mint az elérhető jövedelem, a szakmai fejlődési és... Teljes cikk

Kilőtt a foglalkoztatás az USA-ban, erre még az elemzők sem számítottak

Szeptemberben az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben nőtt a foglalkoztatás az Egyesült Államokban a bérfizetési és foglalkoztatási... Teljes cikk