Munkahelyi csapatok eshetnek szét, ha kötelező lesz az oltás

Alig több mint egy hete, október 28-án Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a Kormányinfón bejelentette, megteremtik a jogi lehetőségét annak, hogy a munkaadó a Covid elleni oltás felvételéhez kösse a munkavégzést (ez aznap késő este meg is jelent a Magyar Közlönyben "598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről" címmel). Aki december 15-ig nem veszi fel az első oltást, őt munkaadója fizetés nélküli szabadságra küldheti maximum egy évre. Aki nem kaphat vakcinát, ő orvosi igazolással mentesülhet ez alól.

A kormány nem tud több embert meggyőzni az oltás felvételéről, most már a munkahelyi közösségek érvelése kell - indokolta Orbán Viktor miniszterelnök november 5-i péntek reggeli rádióinterjújában, miért adták meg a jogot a munkaadóknak. Hozzátette, ahol az állami alkalmazottak sok ügyféllel találkoznak személyesen, ott az oltást fel nem vevőknek el kell menniük fizetés nélküli szabadságra. “Innen haladunk befelé, minden állami alkalmazott sorra fog kerülni.”

A kormányrendeletre a hét folyamán sok cégnél kértünk reakciókat. A válaszokat három csoportba lehet sorolni. Akadtak, akik egyszerűen nem válaszoltak. Mások csak annyit jeleztek, hogy tanulmányozzák a kormányrendeletet. És voltak néhányan, akik kijelentették, hogy senkit sem köteleznek az oltás felvételére. Olyan véleménnyel a versenyszférából még nem találkoztunk, hogy a Covid-oltást a munkavégzés feltételévé teszik. Sőt, az állami szférában, ahol kötelező lenne az oltás felvétele, ott sem egyértelmű a helyzet, az EMMI jövő héten egyeztet a szakszervezetekkel.

Saját, felelős döntés

A Tesco, a Dreher Sörgyárak azt közölte portálunkkal, hogy fontos számukra kollégáik és a vásárlók illetve ügyfelek egészsége, de ezt nem az oltás kötelezővé tételével igyekeznek elérni. A Tesco hozzátette, hogy elmúlt időszakban számos alkalommal felhívták munkatársaik figyelmét az oltakozás lehetőségére és fontosságára: „biztosítottuk számukra a munkaidőben történő oltás felvételét, valamint szakértők bevonásával tájékoztattuk őket a koronavírus elleni hatékony védekezésről. Továbbra is megbízunk kollégáinkban, hogy saját és mások egészségét szem előtt tartva felelős döntést hoznak az oltással kapcsolatban.”

A Dreher Sörgyáraktól Kreiter Éva HR igazgató elmondta: „Támogatjuk és ösztönzzük az egyéni döntéshozatalt abban, hogy meglegyen a munkatárs teljes oltottsága, azonban minden szempontból - egyéni felelősség, elérhető információk, üzleti-, munkaerőpiaci-, jogi- és időbeli tényezők -mérlegelve a jelen helyzetet, ezt most nem tesszük kötelezővé vállalati szinten”.

A Magyar Telekomtól az a válasz érkezett, hogy az elmúlt másfél évben mindent megtettek a működés folyamatosságának érdekében, közte aszükséges járványügyi intézkedéseket. Most pedig zajlik a cégnél a munkavállalók védettségének felmérése. "Zajlik a vállalat védettségi szintjének felmérése annak érdekében, hogy a meghirdetett alapvető biztonsági szabályokon (pl. munkatársak kötelező maszkviselése a Telekom üzletekben és irodákban) túl - szükség esetén, a szükséges szakmai egyeztetéseket követően - további érdemi és felelős járványügyi intézkedésekről lehessen dönteni"- írta a Magyar Telekom Vállalati kommunikációs igazgatósága.

Hasonlóan nyilatkozott a Bosch csoport is, ahol számos megelőző intézkedést vezettek be, például a kötelező maszkviselést a telephelyeiken, ugyanakkor mint közölték: "A kollégákat tájékoztatjuk a koronavírus elleni védőoltás hatékonyságáról, de továbbra sem tesszük kötelezővé számukra az oltást".

A HR Portál megkeresésére, az OTP sajtóosztálya közölte, hogy a bank vezetése azt követően hoz döntést, hogy tanulmányozta a rendelkezést. A Richter is azt a választ adta, hogy folyamatban van a belső szabályozás kialakítása, és cáfolta azt az értesülést, hogy kötelezővé tenné. Sabjányi László, a Wolt ételfutárcég ügyvezetője szintén megerősítette, hogy még nem döntöttek az oltás kötelezővé tételéről.  A Wolt egyébként csak az irodai munkavállalóira hozhatna ilyen döntést, a futárok szerződött partnerei, nem alkalmazottai. A Pfizer magyarországi képviselete pedig azt közölte lapunkkal, hogy a cég dolgozói az oltási program keretében már felvették az oltást.

A héten több cikkben is foglalkoztunk a kormányrendelet tartalmával, értelmezésével. Összesen 5 munkajogász szakértő írta le a véleményét. Közös bennük, hogy a rendeletből több nem egyértelmű és jogvitára okot adó elemet emeltek ki. Kocsis Ildikó posztjában a munkaadó kockázataira hívta fel a figyelmet. Az OPL Ügyvédi Iroda ügyvédjei a “foglalkoztatott” fogalma körül éreznek bizonytalanságot, Fodor T. Gábor és Szabó Imre Szilárd pedig egyebek mellett az oltatlanok  fizetés nélküli szabadságra küldése körüli anomáliákra világítottak rá. Azt a tanácsot is adták, hogy a munkaadók egyeztessenek a munkavállalókkal, vonjanak be munkaegészségügyi szakértőt, munkakörönként végezzék el a kockázatértékelést, mielőtt az oltottságot a munkavégzéshez kötnék.

Kulcspozíciók üresednének meg

Kevesebb szó esett arról, milyen hatása lehet az oltás kötelezővé tételének a munkahelyi csapatokra. “Nagyon megosztó kérdés a Covid-oltás kötelező felvétele, erős reakciót vált ki, könnyen szétverhet egy jól működő csapatot is egy ilyen intézkedés. Pillanatok alatt szétválaszt  csapattagokat, szervezetet, gyorsan elindulhat a bűnbakképzés is” - mondja Szabó Zsófia, szervezetfejlesztési tanácsadó (Ascon Consulting). Hozzáteszi, többféle törésvonal megjelenhet: akár az oltottak és az oltatlanok között, de amentén is, hogy egy ilyen magánéletbe hatoló kérdésbe a munkaadó beavatkozhat-e vagy sem. “Több HR-es ismerősöm jelezte, hogy kiürülnének kulcspozíciók, ha a kötelező oltást előírnák, ugyanis a munkatársak egy része a személyes szabadság korlátozásaként fogná fel a döntést. Ráadásul sok iparágban nagy a munkaerőhiány, ami még kockázatosabbá teszi a lépést.”

Pozitív ösztönzőkkel is lehetne

A szakértő szerint az oltás kötelezővé tételének mérlegelésben segít, ha visszanyúlunk a szervezeti kultúrához, azaz a vállalati értékeinkre támaszkodunk. Egy olyan vállalat, ami a másik bátorítására, a támogatásra, a személyes szabadság megélésére épít, az nem a kötelezővé tétellel operál, hanem sokkal inkább az ösztönzéssel. “Van ügyfelünk, aki az oltás felvételét pozitív ösztönzőkkel támogatja: pénzjutalommal, szabadnappal. A hatalmi szó a kulturális értékeikkel szembe menne.”

Szabó Zsófia összegzésként elmondta, hogy az oltással kapcsolatosan vállalatvezetői döntést hozni nem egyszerű. Amilyen megosztott a társadalmunk a kérdésben, annyira megosztó lesz minden döntés is és válik célponttá a döntéshozó. “Annyi bizonyos, hogy bármilyen döntés is születik, arról fontos lesz beszélni a vállalatban, meghallgatni, meghallani a másikat vagy a különböző megéléseket. Ebben nem kevés a tanulnivalónk.”

A nyitóképen Szabó Zsófia szervezetfejlesztési szakértő