Napi 150-szer ellenőrizzük a telefonunkat, nem tudunk koncentrálni

Az állandó információáramlás, bár sok tekintetben előnyös, hiszen mindent tudunk „azonnal”, tudunk rá reagálni, közösségi erővel akár összefogni egy ügyben. Ugyanakkor más szempontok szerint már nem ennyire rózsás a helyzet, hiszen az információk nehezebben ellenőrizhetők, a gyorsaság gyakran a pontosság rovására megy. A figyelmünk pedig állandóan elterelődik, feldarabolódik munka közben is, így nehéz koncentrálni, elmélyülni egy-egy dologban, hiszen mindig jön újabb email, egy frissítés, egy chat üzenet vagy utána kell nézni bizonyos információknak az interneten.

A jövő munkahelyein, amelyek nem automatizálódnak, még nagyobb igény lesz arra, hogy valaki tudjon fókuszálni, kritikusan gondolkodni, új ötletekkel előállni, valamint komplex problémákat megoldani. De megy-e ez egy átlagos irodai dolgozónak, teszi fel a kérdést a Világgazdasági fórum tudományos szerzője.

Az okostelefont használók 79%-a a felébredésüktől számított 15 percen belül ellenőrzik a mobiltelefonjukat, a reggeli tevékenységek közepette is gyakran előkerül az eszköz. Az emberek 42%-a bevallja, hogy e-maileket olvas a mosdóban, aztán kávézás közben is mobilozik még egy kicsit. A legtöbb ember akár napi hat órát tölt email használattal, a munkavállalók 18%-a még munkába menet, vezetés közben is megnézi nem kapott-e üzenetet.

Egy középvezető a munkaidejének délelőttjét, átlagosan három órát, többnyire meetingeken tölti. A megbeszélések résztvevőinek 92%-a ilyenkor multitasking üzemmódban, csak részben van „jelen” a megbeszélésen, közben e-mailekre válaszol, illetve az értesítéseket is megnézi az okostelefonján. A dolgozók 40%-a bevallottan munkaidejében is használja az internetet és a közösségi oldalakat, és akkor azokat ne is említsük, akiknek egyesen munkaeszköze mindkettő. Az irodai közegben azonban nem csak a digitális eszközök terelik el a figyelmet, hiszen a kollégák is beszélgetnek, pletykálnak, esetleg hangoskodnak, aztán egy kávé vagy nassolási szünet is megszakítja a munkát.

Az emberek nagy része - 70% - munka után, pihenőidejében, lazításként is monitorok között szörfözik. Legyen szó akár TV-ről, laptop, okostelefon vagy valamilyen egyéb szórakoztató elektronikai eszköz képernyőjéről, valamint az e-mailjeire is rá-rá pillant ebben az időszakban is. Egy átlagos(!) felhasználó napi 150-szer néz rá az okostelefonjára. Ugyanakkor az esti monitoridő különösen negatív hatással van az emberre, hiszen a kék fény akár 22%-al csökkenti a melatonin termelés szintjét, így nehezebben megy az elalvás is.

Mindezek alapján kiderül, hogy egy „átlagos” irodai dolgozó munkanapjában nagyon ritkán fordul elő, hogy egyetlen tevékenységre tudjon fókuszálni, gyakran kell váltania a tevékenységek között. Így a munkavállaló az idő nagy részében kognitív képességeit mindössze közepes mértékben használja ki, az osztott figyelem következtében. Ennek pedig a munkavégzésre nézve is vannak következményei. Egy fent leírt napból hiányzik a két „szélső” kognitív állapot: amikor az ember teljesen kikapcsol és leereszt, feltöltődik, valamint az is, amikor igazán bevonódik valamibe, és koncentráltan, kognitív képességeit a legmagasabb szinten kihasználva végez egy adott tevékenységet.

Vajon nem nehezítjük-e meg magunk számára az életet az állandó multitaskinggal? Valóban ki tudjuk hozni magunkból a maximumot ilyen „körülmények” között? Úgy, hogy ráadásul mindez a magánszféránkra is kihat?

A rendszeres e-mail és értesítés ellenőrzés, a félelem, hogy lemaradok valamiről a kommunikációs - információs folyamban, addiktív viselkedéssé tud válni, következtében pedig növekszik a stressz és alvásproblémákhoz is vezethet. Negatív pszichológiai és fiziológiai hatásai egyaránt vannak. Ha például az e-mail használatot bizonyos keretek közé szorítjuk, bizonyos időszakokra koncentráljuk annak több jótékony hatása is lehet. Egy nemrég megjelent kutatás szerint, ha napi háromszor ellenőrizzük csak az elektronikus levelezésünket, a folyamatos használat helyett, az jelentősen képes csökkenteni a stresszt, a lelki és fizikai jólléthez egyaránt hozzájárul.

Így a figyelem szempontjából tudatosabb időbeosztás hatékonyabbá, stresszmentesebbé teheti a munkát: ha az erősen fókuszált tevékenységek, a valódi pihenő, reflexióra szánt periódusokkal váltakoznak. Ezzel időt takaríthatunk meg, ami az állandóan váltogatott tevékenységek közben elvész, hiszen minden „ugrással” újra és újra át kell irányítani a figyelmet, belehelyezkedni az adott feladatba. Így hatékonyabban lehet haladni a stratégiailag, hosszú távon fontos dolgokkal, és a pihenés, a feltöltődés is valódi lehet. A komplex feladatokat a kognitív szempontból fókuszált időszakokra kell időzíteni, míg az ismétlődő, rutin feladatokat „közepes” állapotban is el lehet végezni, hiszen ezek nem túl erőforrás-igényesek, viszont korlátozott időt érdemes rájuk szánni. Ugyanakkor a pihenésre, a kognitív szempontból kevéssé igénybe vevő tevékenységekre is kell külön, tartósan időt elkülöníteni, különösen a nap végén.