Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 13 éve

Nikotinteszttel kezdődik a jövő állásinterjúja? II. rész

Noha elvileg az álláskeresők közötti szelekció és az elbocsátás sem alapulhat azon, hogy a jelentkező dohányzik-e, a hazai cégek is igyekeznek nemdohányzókkal feltölteni a munkahelyeket: sokszor toborzó irodákra bízzák a dohányos jelentkezők kiszűrését.

Cikkünk első felében azt taglaltuk, vajon Magyarországra is begyűrűzhet-e az a világ, amely a világ más országaiban már kezd elterjedni, és meghonosodni, hogy a dohányosokat megpróbálják teljesen kiszorítani a munkaerőpiacról. Tóth Zsuzsanna, a British American Tobacco (BAT) Magyarország és Ausztria HR igazgatója akkor elmondta: meg kell találni azt a megoldást, amely egyszerre védi a nemdohányzókat, de a dohányosok jogait is figyelembe veszi. Sinka Edina, a Randstad munkaerő-közvetítő cég branch menedzsere szerint Magyarország rövidtávon - minimum öt éven belül - nem fog igazodni ezen külföldi gyakorlatokhoz. Azt viszont el tudja képzelni, hogy a jövőben a cégek döntő többsége sokkal szigorúbban fogja kontrollálni a dohányzást, ami szerinte jogos lenne. Tóth Zsuzsanna úgy véli, a dohányosokkal szembeni negatív hozzáállás hibás és túlzásokon alapul. Hiszen minden számítógép előtt töltött egy óra után kell tartani egy tízperces szünetet. Nem gondolja, hogy a füstölő teljesítménye bármivel kevesebb, rosszabb minőségű lenne, mint nemdohányzó kollégáinak.

Lipcsei András a Dr. Pendl és Dr. Piswanger Int. Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte: a dohányzásnak valóban negatív a társadalmi megítélése, ami éppúgy igaz Amerikára, mint Magyarországra. Az igazgató szerint is a kiesett órák miatt kerülik a cégek a dohányosokat, bár szerinte ez különösen a vezetői munkakörökben tapasztalt szinte általános túlmunkával könnyedén behozható. Ugyanakkor egy vezetőnek meg kell tudnia küzdenie démonaival. Az ügyvezető igazgató szerint az már más kérdés, mennyire helyes az embert ettől a jogától megfosztani, hiszen miért ne dohányozhatna valaki, aki ezt választotta. Nyilvánvaló, hogy tisztában van annak káros hatásaival.

Most megnézzük a nemdohányzó munkahely feltételeit, a dohányzás jelenlegi szabályozását, illetve azt, milyen törvényi eszközökhöz nyúlhat, ha valakit dohányzás miatt diszkrimináltak.

Törvények és szabályozások

A dohányzás egyike a húsz védett tulajdonságnak, amely diszkriminációját a törvény tiltja - elvileg. Gyakorlatilag pedig burjánzik a megkülönböztetés. Hiába tiltja a törvény a dohányos diszkriminációját a kiválasztás során, az újságok, különféle hirdetőtáblák tele vannak olyan hirdetésekkel, amelyekben "nemdohányzó dolgozókat keresnek".

Mi a teendő, ha valakit diszkrimináltak?

Dr. Kéri Ádám, az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa arról tájékoztatta lapunkat, hogy dohányos diszkriminációjának ezen esetével a hatóság még nem folytatott vizsgálatot. Pedig ha egy konkrét ügyben a kérelmező azt valószínűsíti, hogy őt kizárólag dohányzó volta miatt konkrét, személyes jogsérelem érte, azaz például a meghirdetett állásra - habár valamennyi feltételnek megfelelt - ezért nem vették fel, akkor panaszt tehet. A sérelmet szenvedett személy szabad mérlegelésétől függ, hogy panaszával az általános hatáskörű Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy az ágazati hatóságok valamelyikéhez fordul (pl.: munkaügyi felügyelet), illetve a bírósági jogérvényesítés lehetősége is fennáll. A munkaviszony létesítését megelőző, illetve az azt elősegítő eljárás során felmerült hátrányos megkülönböztetés orvoslásakor azonban a bíróság sem hozhatja létre a munkaviszonyt, illetve nem kötelezheti a feleket munkaviszony létesítésére. A Hatóság a bíróság közhatalmi döntéseit azonban nem vizsgálhatja - emeli ki Dr. Kéri Ádám.

A hatóság munkatársa azt is közölte, hogy a bírósági jogérvényesítéssel kapcsolatban a Munka Törvénykönyve csupán annyit deklarál, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartani, illetőleg, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértését megfelelően orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállalók jogainak megsértésével, illetve csorbításával. A hátrányos megkülönböztetésre hivatkozó félnek a hátrány tényét kell bizonyítania, míg a másik fél az egyenlő bánásmód megtartásával mentheti ki magát. (BH.2004.255) Ha a hátrányos megkülönböztetés megszegésével kapcsolatban vita merül fel, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az eljárása nem ütközött a tilalomba. A munkáltatót terheli a bizonyítás akkor is, ha valamilyen intézkedést nem kellett megindokolnia, ő azonban döntésének okát közölte. (BH.1998.610)

Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárása: kinek kell bizonyítania?

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban (EBH) a jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsíteni, hogy hátrány érte, és hogy - ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint - rendelkezett a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonsággal. (Ebktv. 19. § (1) bek.) Az Ebktv. 19.§ (2) bekezdése szerint az eljárás alá vontat terheli annak bizonyítása, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy az adott jogviszony keretében nem volt köteles megtartani.

A Hatóságnak kizárólag a fent leírt feltételek - törvény által védett tulajdonság és személyes konkrét sérelem - esetén van lehetősége az eljárást megindítani. Hivatalból történő eljárásnak az Ebktv. rendelkezései alapján általánosságban nincsen helye. Amennyiben a hatóság a beérkező kérelem alapján úgy dönt, hogy eljárást indít, a törvényben szabályozott módon bizonyítási eljárást folytat le, melynek keretében megvizsgálja a benyújtott iratokat, tanukat hallgathat meg, illetve tárgyalást tarthat. A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

Abban az esetben, ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megsértették, a hatóság elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát, illetve a jogsértővel szemben 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki, kártérítés megállapításának azonban nincsen helye. A hatóság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti jogkörben megváltoztatni, illetve megsemmisíteni nem lehet. A hatóság döntése ellen a közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak van helye. Az eljárás a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

Csak a főnök engedélyével

Bár a gyakorlat mást mutat, a jogszabályok szerint a munkavállaló csak a munkáltató engedélyével szakíthatja meg dohányzással a munkaidejét. Ezt csak a munkaközi szünetben tehetné meg, ami nyolc órás munka esetén egyszer húsz percet jelent. Több munkáltatónál olyan megoldást találtak ki erre, hogy a dohányosok számára több munkaközi szünetet biztosítottak, de mivel ez nem számít bele a munkaidőbe, így tovább kell tartózkodniuk a munkahelyen.

Milyennek kell lennie egy dohányzóhelynek?

Magyarországon egyelőre nincs teljes tiltás a munkahelyi dohányzást illetően, a dohányosok az arra kijelölt helyen cigarettázhatnak. A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. Törvény szerint a dohányzóhely nem lehet olyan helyiség, ahol mások is tartózkodnak - nem lehet például a közös iroda egy szegletén. Ha a dohányzásra kijelölt terület zárt tér, akkor a munkáltatónak biztosítania kell egyrészt a helyiség megfelelő szellőzését, másrészt pedig azt, hogy a füst ne jusson el a nemdohányzó kollégákig. A munkavállalók munkahelyi dohányzásának, valamint a dohányzóhelyek munkavállalók részére történő kijelölésének feltételeire külön jogszabály, valamint a munkáltató rendelkezései irányadóak - mondja ki a törvény.

Nemdohányzó munkahely feltételei

1999. évi XLII. Törvény 4/A. §: A munkáltató a munkahelyet nemdohányzóvá nyilváníthatja, ám ezt jól láthatóan és egyértelműen jeleznie kell. Ez a kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál a kollektív szerződésben, a munkavállalók kezdeményezésére vagy ezek egyetértésével hozható meg. Dr. Kéri Ádám elmondta, hogy a tilalom ebben az esetben a törvény szerint a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekre, illetve helyiségekre terjed ki, az ilyen módon elrendelt korlátozás azonban nem feltétlenül zárja ki a helyiségen kívüli dohányzóhely-kijelölés lehetőségét. A törvény itt is előírja a tilalom mindenki számára jól látható módon történő feltüntetésének kötelezettségét. A nemdohányzó munkahellyé minősítés kezdeményezésére, illetve az ilyen döntéssel való egyetértésre a törvény a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezetet, ennek hiányában a munkavállalók többségét hatalmazza fel.

Akit zavar a füst a munkahelyen az ÁNTSZ-nél tehet panaszt - akár névtelenül is. A bejelentést követően az ellenőrök felkeresik a munkáltatót, és megvizsgálják, a dohányzás a kijelölt helyen folyik-e, illetve hogy a szellőzés megfelelő-e.

Következtetések

Nemcsak a dohányosokat nézik ferde szemmel a munkaerőpiacon, hanem a dohányipari cégeket is. Néhány felsőoktatási intézmény és toborzóiroda, fejvadász cég elzárkózott a BAT-tal történő együttműködés elől. - A tehetségek megtalálása eleve nem könnyű feladat, de ezek a nehezítő tényezők még nagyobb kihívást jelentenek számunkra - árulta el a HR vezető.

Magyarországon dohányipartól független kutatók megállapították, a dohányzás közvetlen és közvetett költségei messze meghaladják az állami költségvetésnek a dohányszektorból vagy más, az iparággal kapcsolatban álló vállalkozásból származó bevételeit. Szóval leszögezhető: sokat hoz az állam konyhájára a dohányipar, azonban az egészségügyi költségek miatt sokat is veszít. A BAT erre úgy reagált, hogy a cigaretta adótartalma 74 százalék körül mozog (ez tudomásuk szerint más termékekkel összevetve kiemelkedően magas), továbbá a dohányipari vállalatok a legnagyobb és legbecsületesebb adófizetői közé tartoznak világszerte. Érdekek szövik át azonban ezt a kérdést is, mint ahogy oly sok mindent világunkban. Egyfelől akármennyire szépítjük, káros az egészségünkre a dohányzás. Másrészt, ha ennyire káros már a passzív dohányzás is, akkor miért nem tiltják be mindörökre, miért nem szabályozzák törvényekkel. Bár a BAT HR vezetője szerint az sem lenne megoldás, mert az emberek akkor is dohányoznának, sőt.
  • 2021.10.21Delta variáns - félelmek, hiedelmek, veszélyek... Mit kell tudni a harmadik oltásról? Dr. Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház OHI Infektológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Tavaszi rendezvénysorozatunk során előadásában a Covid19 járványról, a vírus terjedéséről és a megelőzésről beszélt. Mostani előadásában a DELTA variáns okozta vélt és valós félelmekről, veszélyekről, a következő időszakra előrelátható helyzetről és a harmadik oltás kapcsán felmerülő bizonytalanságokról beszél. Részletek Jegyek
  • 2021.10.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Home office-ban nincs túlóra? Munkaidő otthon - a munkajogász szemével

Munkajogászként a legkülönbözőbb jelzéseket kapom annak tekintetében, hogy az otthon munkát végzők többet vagy kevesebbet dolgoznak-e, mint az... Teljes cikk

Még mindig sok cég hasal el a NAV-vizsgálatokon fekete foglalkoztatás miatt

Egyre kevesebb a szabálytalanság a Balatonnál, két évvel ezelőtt még minden negyedik, az idén már csak minden hatodik balatoni vállalkozásnál... Teljes cikk

Vallásháború a védettségi adatok kapcsán, és mi mindenben kell megállapodni home office esetén

A negyedik hullám közeledtével ismét egyre többet beszélnek a hibrid munkavégzéssel kapcsolatos kérdésekről. Meglehetősen komoly vita van a... Teljes cikk