Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 3 éve

Nincs megegyezés a vasárnapi bérpótlékról

Nem sikerült tegnap megegyezniük a munkavállalóknak és a munkáltatóknak a vasárnapi munkavégzés szabályozásának kérdésében a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Pedig a kiskereskedelemben már lassan tarthatatlanná válik a helyzet a nagy munkaerőhiány miatt. Muszáj lenne valamivel kompenzálni a hét utolsó napjára berendelt dolgozókat. Amíg nem jutnak konszenzusra a felek, addig marad az 50 százalékos vasárnapi pótlék és gyakorlatilag akármikor berendelhetőek a dolgozók vasárnapi munkára.

A kiskereskedelemben a vasárnapi munkavégzés szabályozásának kérdésében még távol áll egymástól a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának álláspontja - mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a keddi VKF-tárgyalást követően.

Vasárnapi csiki-csuki

Miként a HR Portal is több ízben beszámolt róla, másfél évvel ezelőtt lépett életbe a vasárnapi boltzár, amelyet idén tavasszal eltöröltek. Ám közben a vasárnapi pótlékot 50 százalékra csökkentették.

Dr. Kéri Ádám ügyvéd a HR Portálon megjelent szakcikkében részletesen foglalkozott a vasárnapi bérpótlékkal. Felidézte, hogy a kormány a Munka törvénykönyvét is megváltoztatta a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával egyidejűleg annak érdekében, hogy kompenzálja azon munkavállalókat, akik kivételes jelleggel a 2014. évi CII.tv. rendelkezései alapján az év meghatározott vasárnapján mégis munkát végeztek. Ez azonban a valóságban keveseket érintett - írta. A módosult szabályok szerint100 százalékos vasárnapi pótlék járt a munkavállalóknak, ha a törvényben meghatározott vasárnapon (az adventi vasárnapok valamelyikén, a munkáltató által nyitva tartásra tetszőlegesen kiválasztott egy vasárnapon, december 24-én és december 31-én, ha azok vasárnapra estek) munkát végeztek. Az emelt összegű bérpótlék rendes és rendkívüli munkavégzés esetén egyaránt járt.

Ám a jogalkotó ezeket a szabályokat idén áprilisban a hatályon kívül helyezte, és visszaállította a 2015. március 15. napja előtti állapotot és a vasárnapi munkavégzés bérpótléka 50 százalékra állt vissza. Erre azonban a fentieknek megfelelően csak azon munkavállalók jogosultak, akiknek a munkaköréhez a vasárnapi munkavégzés nem tartozik hozzá, azaz ahol rendkívüli körülménynek minősül.

Vasárnapi pótlékra így jelenleg azok jogosultak, akik több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak, illetve a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál vannak foglalkoztatva.

Már a munkaadók egy része is a munkavállalók mellé állt

A munkaadók egy része és a munkavállalók ezért összefogtak és kidolgoztak egy javaslatot még májusban.

Dávid Ferenc felidézte, hogy a VOSZ, a Liga Szakszervezetek (Liga) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közös ajánlást fogadott el. A főtitkár a HR Portálnak kifejtette: „Ma a kereskedelemben munkát vállalóknak egy szabad vasárnap áll rendelkezésükre egy hónapban, erre mi akkor azt mondtuk, hogy legyen kettő. Akkor 50 százalékos vasárnapi bérpótlék volt, amit 100 százalékra emelnénk.”

A javaslatban az szerepel még, hogy a vasárnapi munkavégzés munkáltató általi kötelező elrendelésének felső értékét éves szinten 12 napban korlátozzák. E mérték felett vasárnapi munkavégzésre csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével kerülhessen sor. Azt kérik tovább, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülő önkéntes alapon, azaz kizárólag saját kérésére legyen beosztható a hét utolsó napján.

Dávid Ferenc úgy fogalmazott: tekintettel a kereskedelemre jellemző alacsony átlagkeresetekre és a szektort sújtó akut munkaerőhiányra, azokban a vállalkozásokban, ahol piaci értelemben van forrás, ki kell, hogy tudják fizetni a munkavállalóknak a 100 százalékos bérpótlékot. „A mikrovállalkozások nem mennek ettől tönkre, mert náluk nem értelmezhető a pótlék. Ha pedig egy 8-10 alkalmazottat foglalkoztató kisbolt nem tudja ezt kigazdálkodni, akkor nem kell kinyitni vasárnap. A vasárnapi zárva tartás kötelező volt, a nyitva tartás nem az” - fejtette ki Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.

Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke elmondta: a szövetség a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) álláspontjával ért egyet, amely szerint a vasárnapi nyitva tartás rendezésénél a munkavállalók jövedelmét, szabadságát, pihenőidejét úgy kell szabályozni, hogy a dolgozók ne járjanak rosszul.

A gyáriparosok és a boltosok azonban nem akarnak változtatni

A VOSZ főtitkára szerint ez egy korrekt tárgyalási alap, azonban a konzultációs fórumon a munkáltatói oldal két másik szereplője, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a jelenlegi szabályozás fenntartását javasolták.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szövetség szerint a kereskedelmi ágazatban kialakult alacsony bérekre és a magas bérfeszültségre nem a vasárnapi bérpótlék emelése jelenti a megoldást, hanem egy átfogó, akár hosszabb távú bérrendezés a szektorban.

Hangsúlyozta: a szervezet célja, hogy a VKF tárgyalások révén, a kormánnyal közösen el tudjanak érni egy bizonyos járulékcsökkentést, példaként a munkahelyvédelmi akciót említette. Dávid Ferenc egyébként úgy gondolja, hogy egy kétszemjegyű járulékcsökkentés valóban sokat segítene a helyzeten, ám ettől még kitartanak a javaslatuk mellett.

A kormány azonban nyitott a Liga-féle javaslat megtárgyalására, legalábbis ezt kommunikálják „A bérkérdés rendezése az alapvetően a munkaadó és a munkavállalóknak a kérdésköre. A konzultáció pedig azt mutatja, hogy az állam nyitott arra annak a lehetőségét megnyissa ahol az állam ebben közre tud működni az megtörténjen” - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese.

Az utca embere szeret vásárolni, de szociálisan érzékeny

A magyarok többsége támogatta, hogy vasárnap is legyenek nyitva a boltok. A HR Portal által megkérdezett emberek szerint a dolgozók pótlékait igenis meg kellene emelni, és azzal is egyet értettek, hogy beleszólhassanak, mikor kell dolgozniuk a hét utolsó napján. De azzal már nem mindenki értett egyet, hogy a bérpótlék emelése mindenre megoldást jelenthet, mert a vasárnapi nyitva tartás miatt a bolti dolgozóknak alig marad idejük a családjukra.

Vasárnapi munkavégzés: jön a munkaügyi ellenőr

Már a nyáron fokozott hatósági ellenőrzéseket tartottak azoknál a áruházláncoknál, ahol vasárnap is munkavégzés zajlik. Az ellenőrzéseknél leginkább azt nézték, hogy a jogszabályoknak megfelelő-e a munkaszervezés, a vasárnapi pótlékfizetés, a túlórák elszámolása, illetve foglalkoztatási gyakorlat.

Sok helyen nincs munkaidő-nyilvántartás és nem fizetik ki a pótlékokat sem

A Nemzetgazdasági Minisztérium a HR Portal kérdésére még augusztusban azt közölte: a munkaügyi hatóság a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést 2016. június 20. és július 8. között lefolytatta. Az akcióellenőrzés egyik kiemelt ágazati területe volt a kereskedelem, a kereskedelmi egységek vizsgálata is.

Az ellenőrzések megszervezésénél a munkaügyi hatóság törekedett arra, hogy ne csak rendes munkaidőben, hanem hétvégenként, illetve hétköznap a hivatali időn túl is tartsanak ellenőrzéseket a hatóság munkatársai, illetve indokolt esetben társhatóságokat is bevonjanak az ellenőrzés-sorozatba.

Mivel azonban az akcióellenőrzés számos más súlyos szabálytalanságot is vizsgált az összes ágazatra kiterjedően, ezért árnyaltabb képet kapunk a 2016. június 30-ig tartó féléves ellenőrzési adatokból. Ezek alapján a vizsgálatok több mint ötöde (2 417 db) esett a kereskedelmi ágazatra. Az összesen 3 049 db intézkedés mellett 91 db munkaügyi bírságot szabott ki a munkaügyi hatóság 12 420 000 Ft összegben. Munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetési határozatot 257 esetben adott ki, így elmondható, hogy az egyik legnagyobb számban ebben az ágazatban fordult elő szabálytalanság.

A legtöbb probléma a munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetésével, illetve a munka- és pihenőidővel volt. Sok esetben a munkavállalók által vezetett nyilvántartás nem volt naprakész vagy egyszerűen hiányzott. A hatóság munkatársai továbbra is gyakran tapasztalták, hogy a munkáltatók a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő- és befejező tevékenységek tartamát nem tekintették a munkaidő részének. Sokszor csak a kereskedelmi vagy vendéglátó egység nyitvatartási idejének megfelelő munkaidőt tartották nyilván a munkavállalók munkaidejéről vezetett munkaidő-nyilvántartásokon.Az áruátvétel, valamint a zárást követő takarítás tartama sok esetben „lemaradt” a nyilvántartásról.

A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint a felügyelők a munkaidő-nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem tudták ellenőrizni, hogy a munkaadók betartották-e a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályokat és kifizették-e a pótlékot.

Az NGM válaszaiból kiderült: a kereskedelemben volt a legmagasabb a munkabérrel kapcsolatos intézkedések száma. Ezen belül a pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok miatt ezen a területen kellett a legtöbb intézkedést hozni.

Összességében elmondható, hogy a kereskedelemben a munkáltatók gyakran rosszul vagy egyáltalán nem vezetik a munkaidő nyilvántartást, mely elfedi az esetleges munkabérrel, rendkívüli munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat - állapították meg a munkaügyi ellenőrök.
Follow hrportal_hu on Twitter