Őszig biztosan nem nő a vasárnapi pótlék, de változott a munkavédelmi törvény

Nem változik jelenleg a vasárnapi pótlék mértéke

A Munka törvénykönyve 139.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a bérpótlék a munkavállalót a munkabérén felül illeti meg, mely szabálytól a felek még kollektív szerződésben sem térhetnek el. Ennek a szabálynak az az értelme, hogy a bérpótlék a munkavégzés különös körülményeire tekintettel jár.

A munkavégzés szokásos, átlagos feltételeit ugyanis a munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor már az alapbér megállapításánál figyelembe vették. Nem voltak és most sem jogosultak így vasárnapi pótlékra sem azok a munkavállalók, akik esetében a vasárnapi munkavégzés a foglalkoztatás jellegéből, a munkáltató tevékenységéből következik. Vasárnapi pótlékra így jelenleg azok jogosultak, akik több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak, illetve a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál vannak foglalkoztatva.

A pótlék mértéke 50%, amely azonban csak abban az esetben jár, amennyiben vasárnapi munkavégzés nem rendelhető el esetükben az Mt. 101.§-ában nevesített bármely más okból. A bármely más okra leggyakoribb példa a megszakítás nélküli tevékenység (erőmű, kórház stb.) vagy például a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltató vagy munkakör (pláza, vendéglátás, múzeum stb.).

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény hatályba lépésével egyidejűleg a jogalkotó a Munka törvénykönyvét is megváltoztatta annak érdekében, hogy kompenzálja azon munkavállalókat, akik kivételes jelleggel a 2014. évi CII.tv. rendelkezései alapján az év meghatározott vasárnapján mégis munkát végeztek. Ez azonban a valóságban keveseket érintett. A módosult szabályok szerint az 50%-os vasárnapi pótlékon felül további 50%, azaz összesen 100% vasárnapi pótlék járt a munkavállalóknak, ha a törvényben meghatározott vasárnapon (az adventi vasárnapok valamelyikén, a munkáltató által nyitva tartásra tetszőlegesen kiválasztott egy vasárnapon, december 24-én és december 31-én, ha azok vasárnapra estek) munkát végeztek. Az emelt összegű bérpótlék rendes és rendkívüli munkavégzés esetén egyaránt járt.

A jogalkotó azonban a 2015. március 15. napján hatályba lépő szabályokat 2016. április 16. napjával hatályon kívül helyezte, és visszaállította a 2015. március 15. napja előtti állapotot. A jelenleg hatályos szabályok szerint így a vasárnapi munkavégzés bérpótléka 50%-ra állt vissza. Erre azonban a fentieknek megfelelően csak azon munkavállalók jogosultak, akiknek a munkaköréhez a vasárnapi munkavégzés nem tartozik hozzá, azaz ahol rendkívüli körülménynek minősül. A szociális partnerek ragaszkodnak azonban a szabályozás szigorításához, az ezzel kapcsolatos tárgyalások ősszel fognak folytatódni.

2016 júliusától változik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv. (Mvt.)

Hatályba lépett az Mvt. legutóbbi módosítása, mely több ponton hozzányúl a jogszabályhoz. A változások közül a legfontosabb, hogy a jövőben már 20 főtől kötelező lesz munkavédelmi képviselőt választani. Változnak a választhatóság szabályai is. A jövőben a munkavédelmi képviselő választásánál az Mt. 238.§-ában foglaltakat, azaz az üzemi tanácsi választás választhatóságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy nem választható munkavédelmi képviselővé az sem, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el. Fontos változás továbbá, hogy valamennyi munkavédelmi képviselőt megillet a munkajogi védelem. A jogalkotó ezzel a változtatással hosszú vitára tesz pontot. A jogszabályváltozást megelőzően a kérdést a Kúria egyik friss döntése rendezte (Mfv.10.434/2015/9.), mely azonos végkövetkeztetésre jutott.

Az átmeneti rendelkezések értelmében azon munkáltatóknál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a megváltozott szabályokat a mandátum lejártát követő választástól kell alkalmazni. Egyéb esetekben pedig a 2016. július 8-i hatálybalépést követő fél éven belül munkavédelmi képviselő választást kell tartani. A 82/D § beiktatásával bővült továbbá a szankciók köre (közigazgatási bírság), valamint változott a szabályozás abban az esetben is, amikor különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat együttesen foglalkoztatnak (Mvt.40.§, 84.§). A jogszabályváltozás a felelősségi szabályokat egyértelműsíti. Végezetül a munkavédelmi hatóság eljárásában is a hivatalból indul az eljárás abban az esetben is, amennyiben az a munkavállaló bejelentésére indul. Ezzel a változással a munkavédelmi hatóság eljárása is a munkaügyi ellenőrzésből már ismert eljárás fajtához fog igazodni.

A változások a Nemzeti Jogszabály Táron megtalálhatóak, ahol a változó részek piros színnel vannak jelölve.

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda